Von: Kovács Endre
Gesendet: szerda, 2009. szeptember 9. 18:11
An: antal@jozsef-kutasi.de
Betreff: Hangosan arról, ami nekünk fontos
HETI
HANG SZÓRÓ
Hangosan arról, ami nekünk fontos
2009. szeptember 5.
Regionális Kisgazda Értekezlet
Mikófalva
Szerkeszti: Szíki Károly
Fotók: Farkas Péter
Negyedévenként regionális értekezletet szerveznek az észak- magyarországi térség KPE-KPSZ kisgazdái. Ezúttal Mikófalván jöttek össze Nógrád-, Borsod-, Szolnok-, Heves megye vezetői és tagsága. A találkozó szándéka nem titkoltan az volt, hogy a szeptember 12-én Békéscsabán megrendezésre kerülő Országos Kisgazda Kongresszusra régiós tapasztalatokkal és helyzetjelentéssel érkezzünk meg.
Az értekezlet helyszínéül azért választottuk Mikófalvát, mert egyrészt hagyományt szeretnénk teremteni a szeptember 5-i rendezvényből, hiszen Mikófalva tradicionális kultúrája jó alapokat szolgáltat ezen elképzelésnek. Másodsorban pedig azért, mert a közelmúltban választókerületi elnöknek kinevezett Kovács T. Endre nem csak papírformának tekintette Túri-Kovács Béla elnök úr felkérését, hanem azonnal megkezdte a 2. számú választókerületben a kisgazdák egységbe szervezését. Házigazdaként pedig a legnagyobb igényességgel járt el, amikor a négy megyére kiterjedő szervezést lebonyolította. Van tehát bizodalmunk abban, hogy a jó hangulatú találkozó megalapozta a hagyomány megteremtését.
A későbbiek során Kovács T. Endre, mint erdészeti mérnök az erdő és vadgazdálkodás súlyos gondjairól, az önpusztító, önfelemésztő modellről szólt. Arról, hogy a várható rendszerváltás után azonnal vissza kell állítani a korábban jól működő fűrésztelepeket, hogy a kiváló faanyag ne erőművek fűtőanyaga legyen, hanem kapja vissza az erdő régi rangját. A magánosítás is nagy károkat okozott, mert sokan csak kinyerésre, nyerészkedésre használják a történelmi fásokat, de már az újra telepítéssel, gondozással nem igen foglakoznak. A vadgazdálkodást, a vadkilövést hasonlóan súlyos szavakkal illette.
Szíki Károly régiós elnök, az egri választókerület kisgazda vezetője a Kisgazdák országos politikában betöltött és elvárt szerepe mellett főleg az egri kerületben meghatározóvá vált munkákról szólt: a Kisgazdák kórházért vívott eredményes harcáról, amelyért többször érte őket kritika még szövetségen belül is. De a rabló privatizációra és vörös bárókra való fókuszálás átható eredményei bebizonyították, hogy szükség van a szövetségen belül is egy radikálisabb formációra. A traktoros demonstrációkkal és félútpályás lezárásokkal szervezett tüntetések mind- mind a gazdák malmára hajtották a vizet. A Hang Szóró újság pedig, amelyet 2 éve saját kiadásban szerkesztenek, már beépült a köztudatba, mert az emberek szomjasak azon információkra, melyeket a Heves megyei média elrejt előlük. A kulturális területen szintén meghatározó szerepet harcoltak ki azzal, hogy saját színházat működtetve és könyvkiadást beindítva, határon belül és a Tengeren túl is hallatják hangjukat.
A Fidesz részéről Verebélyi György, a Heves megyei közgyűlés Polgári frakciójának tagja irányt mutató szavaiban a Kisgazdák és a Fidesz választókerületi elnökeinek szorosabb kapcsolati modelljét sürgette. Különösen fontos ez egy olyan választókerületben, ahol a tanácskozás is folyik, hogy a 40 településre jobban elérjen a közös akarat dekrétuma. Mert média híján csak a személyes kapcsolatok kiterjesztésével érhetünk el az agymosással szemben valami sajátos eredményt. Mert a falusi embereken múlik minden. Meg kell tehát osztani a feladatokat, hogy az egyes embereket, Mari néniket és János bácsikat valós információkkal lássuk el, és mindezt a javunkra fordítsuk.
Csank Csaba gépészmérnök, iskola igazgató, Nógrád megyei Kisgazda elnök, a korábbi megyei szervezést bírálta, melynek eredményeként mára csaknem szétesett a kisgazda formáció. A 2010-es választásra készülésnél ezt a figyelem központjába kell emelni, ha eredményes mozgósítást akarunk. Nem közömbös az sem, hogy a megyében 20%-os a munkanélküliség. Tudnunk kell tehát, hogy kiket kell megszólítani, kik mit várnak el tőlünk. A megye fele a Fidesz, másik fele a Szocialisták kezében van. Ez rendkívül kiélezheti a küzdelmet a két erő között. Ráadásul a helyi KPE tagoknak meg kell még küzdeniük a stigmatizőrökkel, akik őket árulóknak bélyegezték mindazok után, hogy Túri-Kovács Béla mellett a Fidesz szövetségen belüli politizálást vállalták. Ezek miatt a mára sallangokká vált szószólók miatt kerülhet bajba a valós rendszerváltást megalapozó kétharmados jobboldali győzelem, mert ők még mindig a sebeiket nyalogatják és nem értik az idők szavát.
Medve István, a miskolci KPE frissen megválasztott elnöke arról szólt, hogy 2002-ben még 300 kisgazda volt Miskolcon, akik a nemzeti politizálás mellett törtek lándzsát. Elmondása szerint ma is megvannak még ezek az emberek, csak jórészt rossz dolgokra fecsérlik energiáikat. Akik Torgyántól eltávolodtak, azok csatlakoztak a Túri-Kovács vezette kisgazdákhoz, a többiek egy része pedig máig ható bomlasztást végez a gazdatársadalomban. A tegnapi napon már addig jutottak, hogy a KPE megalakulására érkező embereket a meghirdetett helyszínhez közeli sarkon várták és hazaküldték őket, mondván: elmarad az alakuló ülés. Nem csak az előítéletekkel, de a rosszindulattal is meg kell küzdenünk az elkövetkező egy évben, hogy egy valós rendszerváltást meg tudjunk valósítani - hangsúlyozta Medve István.
Ördög István, a FKGP Heves megyei elnöke szerint nem a tanácskozásokon, hanem terepen dől el a gazdák, s egyben a nemzeti oldal jövője. A választás előtt nem is olyan sokkal úgy tűnik, mind kisebb győzelmi arányra számít a Fidesz. Már nem beszélnek a 70, sőt a 60%-os győzelemről. Nyerésre állunk, de sok veszély leselkedik ránk gazda oldalon is. Több prominens Fideszes politikus lett áruló megyénkben, s ennek köszönhető, hogy Heves megyében a Faludy Sándor-féle, gazdatársadalmat is eláruló emberek miatt nem csak a megyét vesztettük el, de zavar állt be a gazdák soraiban is. Heves megyében az az érzése az embernek, hogy a gazdák legfőbb célja a túlélés. Politikai és gazdasági területen egyaránt. Most a magyar jövőt az dönti el, hogy mennyire tudunk jellemes embereket elindítani, és azok mennyire maradnak hűek választóikhoz. Mert ebben a térségben az említett emberek miatt még a hitelességbe vetett bizalmat is vissza kell szerezni.
Herczeg Lajos szaktanácsadó, a támogatási rendszer kapcsán bírálta a magyar kormányt és annak alkalmazottait, valamint az Európai Unió támogatási rendjét. A korábban befizetett pénzünkért kilincselünk, és azt adják be, hogy támogatást kapunk. Súlyos baj, hogy a regnáló államvezetésben nincs szakmai képviselete a mezőgazdaságnak. Flaszterpolitizálás folyik, amiből nem tud a termelő ember megélni. Ha ez így halad még egy ideig, akkor elveszítjük a mezőgazdaságot, aminek következtében az ország is elvész. Papírokkal és nem szakmai alapon terelgetik jogász emberek a magyar mezőgazdaságot. A minisztériumokban huszonéves lánykák rohangálnak idióta bögréikkel a folyosókon, akiktől fölösleges bármire választ kérni, mert nem tudnak semmit. Magyar vidéknek magyar bankok kellenek, hogy pénzlopás helyett normális kölcsön folyósító intézmények lépjenek a gazdák szolgálatába. Összeollózott szabályok helyett a magyar sajátosságra alkalmazott előírásokat kell alkotni.
Kovács Gábor egri kertészmérnök előadásában arról szólt, hogy minden feltétel megvan a jó minőségű magyar termékek előállítására. Mára azonban odáig jutottunk, hogy a tőzsdék mondják meg, mit termeljünk és mennyit. Két évtizeddel ezelőtt még nem gondoltuk, hogy csak egyetlen kézben lesz a növényi olaj gyártás, példának okáért Martfűn, s ezzel be is határolták a termés mennyiségét, amitől eltérni nem lehet. Monopol helyzetek sokasága alakult ki mára, amely zsákutcába terelte a magyar emberek lehetőségeit. Ebből a dermedt állapotból való ébredéshez az egylépcsős értékesítés sokban segíthet. A feldolgozó üzemeket vissza kell állítani, csakúgy, mint az élelmiszer ellenőrzés megbízható láncolatát. Jusson eszünkbe, hogy csak az utóbbi néhány évben hány mérgezett és romlott áruval árasztották el a magyar piacokat, példás büntetés ódiuma nélkül. Mi van például a budaörsi romlott húsárusokkal? Mindenki hallgat. A rendtartást pedig vissza kell hozni, hogy az ország lakosságának mérgezése szűnjön meg.
Tarsoly József Hegybíró rövid helyzet ismertetésében az egri szőlő-, és bortermelés állapotát katasztrofálisnak ítélte meg. Ehhez hozzájárul a fogyasztás visszaesése, az olcsó import borok beözönlése és a radikálisan beszűkülő piac. Ezért sok termés a tőkén marad és tovább erősödik a szőlőkivágási szándék. Az ilyen igény várhatóan megközelíti a 300 hektárt. Feltétlenül szükség lesz a borlepárlásra, mintegy 100 ezer hektoliter mennyiségig. Okkal fő az egri gazdák feje és a felvásárlóké is. Félő, ha ez a helyzet állandósul, egy letűnt kor kultúrája marad csak az egész ágazatból
Petrik László a családi gazdálkodás végóráiról szólt és a kiút lehetőségeinek megtalálására szólított fel mindenkit. Mert nem elég csak a bajokról beszélni, valami megoldást is kell találni sürgősen, mert nagyon nagy a baj. Sajnos a MAGOSZ pártosodása miatt sokat romlott a helyzet a vidék Magyarországán. Sokan egyenesen úgy fogalmaznak, hogy ez a hajdan hatékony érdekvédelem mára csak a nagygazdák javát szolgálja. Tény, hogy a kistermelők, családi gazdálkodók védelmi hálója eltűnt. A mezőgazdaság romokban van. Amit a Ceausescu dózerek nem tudtak eltüntetni, azt a kényelmi demokrácia lassan felszámolja. Mert bármilyen nagy is a baj az országban, az emberek képtelenek megmozdulni saját érdekükben. Sok gazdának elfogyott már a végső tartaléka is, a bankok megvonták a kölcsönöket, a hitelezők szorítanak. Reménytelen helyzetben, bedőlés előtt a mezőgazdaság. Összefogás kontúrjai pedig nem látszódnak. A személyes ambíció és érdek dominanciája érvényesül. Ez is hozzájárul, hogy a nemzeti oldal végletekig megosztott. A személyi érdekek zavarosában egyre nagyobb bajba kerül a magyar termőföld. Egy utolsó nagy összefogást kell meghirdetni a Fidesszel karöltve. Meg kell értetni minden kisgazdával, hogy más alternatíva nincs. A győzelem után pedig talpára kell állítani a rendszert. Termelők tulajdonában lévő termék raktár központokat kell létesíteni, hogy a felvásárlás és értékesítés Magyarország érdekeit szolgálja. És mindenek előtt az elszámoltatást meg kell tenni, mert ha ez nem következik be, az emberek újra csalódottak lesznek, és utcára mennek. Fel kell állítani újra a bizalmi rendet, hogy az állampolgárok higgyenek a politikában, a megválasztott képviseletben.
Az értekezletet követően a Fórum közönsége szólt hozzá az elhangzottakhoz, kérdéseket intéztek az előadókhoz, majd közösen elmentek megkoszorúzni a kitelepített budapestiek emlékművét.
Az emlékezőket Mikófalva polgármestere tájékoztatta a arról, hogy hogyan valósult meg ilyen nehéz gazdasági helyzetben is közös adakozásból az az emlékmű, amely egy letűnt, de el nem tűnt osztályharcos idő legsötétebb korszakát idézi, amikor otthonuktól távol helyeztek el 75 budapesti családot itt élő mikófalvi emberek házánál.
A Himnusz eléneklésével és az egriek emlékkoszorújának elhelyezésével ért véget az első Mikófalvi Kisgazda Találkozó. A résztvevők a délelőtti program folytatásaként Egerbe vonultak…
A Dobó téren már készen állt a Hortobágyról hozott hatökrös szekér, hogy leszállítsa a taposó kádakat a történelmi borúton a Szépasszony völgybe. A történelmi esemény felelevenítésével a Hegybíró megadta az engedélyt a szüretelésre. A gazdák pedig lekísérték a fogatot a pincék terére, ahol jókedvű magyarokra leltünk. Jó volt gazdának, magyarnak lenni ezen e szombaton.
Szerkeszti: Szíki Károly
Fotók: Farkas Péter
Küldte: Kovács Endre
-------------------------------
