2009. 12. 29. 05:00|Utolsó módosítás: 2009. 12. 29. 07:16|Gazdaság » Gazdaságpolitika
Januártól egyszerűsödik az egyéni vállalkozók dolga, és valódi tartalommal ellátott egyéni céget alapíthatnak. Újabb szabályok lépnek életbe a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működése érdekében.
Az állami cégvezetők juttatásaihoz hasonlóan napvilágra kerülnek a szabályozott piacra bevezetett, nyilvánosan működő részvénytársaságok igazgatótanácsi, felügyelőbizottsági tagjainak járó díjazások is. Korlátozzák viszont a cégtulajdonosok, cégvezetők lakcímének megismerhetőségét. A költségkedvezmény révén pedig bátrabban pereskedhetnek a munkavállalók.
Lényegesen egyszerűbbé válik azoknak a dolga, akik egyéni vállalkozóként próbálnak szerencsét az üzleti életben. Elektronikus úton veszik őket nyilvántartásba, jegyzik be a változásokat, és szüntetik meg a vállalkozásukat. A bejegyzésről igazolást kapnak, illetéket, díjat nem kell fizetniük. Tevékenységükhöz nem szükséges egyéni vállalkozói igazolvány. Akinek van, az megtarthatja, az újonnan piacra lépő pedig, amennyiben szükségét érzi, a nyilvántartó hivataltól kérheti. Az egyéni vállalkozó legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti a működését. Ezt be kell jelentenie, és – amennyiben van – az igazolványt le kell adnia.
A nyilvántartásba vett egyéni vállalkozó egyéni céget alapíthat. A társaság közjegyző által készített vagy ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott alapító okirattal és cégbírósági bejegyzéssel jön létre. Az érintett a cég jegyzett tőkéjét szabadon megválaszthatja, és azt is, hogy a tőkét meghaladó kötelezettségek teljesítéséért korlátolt vagy korlátlan felelősséggel áll-e helyt. A korlátolt felelősségű cég – kfc. – esetén a létesítő okiratban meg kell határozni a pótbefizetés összegét, amelyet a tag akkor köteles teljesíteni, ha a vállalkozás vagyona nem fedezi a tartozásokat. A korlátlan felelősségű egyéni cégnél – ec. – a vállalkozó korlátozás nélkül felel üzlete és a saját vagyonával. Az egyéni cégre a gazdasági társaságokra, a cégeljárásra, a végelszámolási, csőd- és felszámolási eljárásra vonatkozó szabályok, valamint a számviteli törvény rendelkezései érvényesek.
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény – mely például a vezetői juttatások nyilvánosságáról rendelkezik – egy része már az ősszel hatályba lépett. Januártól e cégeknél kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, igazgatóságot viszont csak akkor lehet, ha azt a társaság jelentősége, mérete, működésének jellege indokolja. Életbe lépnek a maximális díjazásra vonatkozó előírások, továbbá az is, hogy vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok, vezető munkavállalók javadalmazásáról szabályzatot kell alkotni, amelyet a cégiratok közé letétbe kell helyezni.
A nyilvánosan működő részvénytársaságok igazgatóságának, igazgatótanácsának, illetve felügyelőbizottságának tagjai sem mentesülnek fizetségük közzététele alól. A cégek – az éves rendes közgyűlés öszszehívásával egyidejűleg – kötelesek nyilvánosságra hozni az érintettek nevét, a tagsági minőségükben kapott valamennyi pénzbeli és nem pénzbeli juttatást, mégpedig tagonként és jogcímek szerint részletezve. A részvénytársaságoknak biztosítaniuk kell, hogy az érdeklődők a honlapon folyamatosan elérjék az adatokat – egyebek között ezt írja elő az ősszel módosult társasági törvény, amellyel az érintett részvénytársaságok május 31-ig kötelesek összhangba hozni alapszabályaikat. E rendelkezéssel függ össze a cégtörvény új szabálya, miszerint a jövőben nem lesz automatikusan megismerhető a cégjegyzékbe bejegyzett természetes személy, vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag lakcíme. Erről a cégjegyzékből közvetlenül csak közfeladatot ellátó szerv, illetve személy (például bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság) tájékozódhat a közfeladat ellátása érdekében. Mindenki más kizárólag a törvényben biztosított jogainak gyakorlása vagy törvényes érdekeinek védelmében, kérelemre ismerheti meg az adatokat.
Gyorsulhat a cégalapítás. Az illeték, valamint a közzétételi költségtérítés ugyanis a cégbejegyzési eljárás megindításának napján is megfizethető lesz, ha a jogi képviselő kezeskedik a szükséges összegek átutalásáért.
Olcsóbban pereskedhetnek a munkavállalók a munkaügyi jogvitákban. A költségkedvezmény azokat a dolgozókat illeti meg, akiknek a per által érintett munkaviszonyból származó átlagkeresete nem haladja meg a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset két évvel korábbi mértékének a kétszeresét. A munkaügyi perek tárgyi költségmentessége két éve szűnt meg, a helyébe lépő új típusú kedvezmény a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazható lesz, külön kérelem alapján.
Főbb változások
egyszerűbb egyéni vállalkozás
egyéni cég
vezetői javadalmazás
korlátozott lakcím-megismerhetőség
munkaügyi perköltségkedvezmény
Oldal:
