144. szám
2011. február 1.
| AZ UNOKÁK MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGA |
 |
Az egyre fogyó magyarság szívesen emlékszik arra a 15 milliós nemzetre, amely az egész világra kiterjed. A nemrégen elfogadott kettős állampolgársági törvény most lehetőséget ad arra, hogy megbizonyosodjunk, valóban kik az ország határain túli magyarok? Különösen vonatkozik ez az Amerikában élőkre, akiket a 15 millió tíz százalékaként tartanak nyilván, gyakran említve a másfél milliós amerikai magyarságot. József Attila „kitántorgottaknak” nevezte őket, és volt is valami alapja a „másfél milliónak”, hiszen az amerikai népszámlálás tíz évenként megkérdezte, hogy az Egyesült Állam polgárai milyen származásúnak tartják magukat. Erre az elmúlt évtizedekben több, mint egy millióan, azonban évente egy-két százalékkal mindig kevesebben, jelezték, hogy szüleik, vagy nagyszüleik egyike, vagy másika Magyarországról jött Amerikába. Igen ám, de a 2010-es népszámlálás többé nem a származásra, hanem a fajra (race) kérdez rá, feltehetően azért, mert az újabb mexikói, latin-amerikai és távol-keleti bevándorlók esetében ez a döntő tényező. Egyes szervezeti vezetők arra biztatták a magyarokat, hogy a „faj” kérdésre HUNGARIAN megjelöléssel válaszoljanak. Első pillanatban ez még jó ötletnek is tűnt, de az adatfeldolgozók ezt nyilván nem vehették figyelembe. Ám ha érvényes lett volna a beírás, hatalmas öngólt jelentett volna az amerikai magyarokra nézve. Ugyanis, nem valószínű, hogy néhány ezer elszánt hazafin kívül sokan értelmeznék úgy, hogy magyarnak vagy magyar származásúnak lenni faji kérdés. Akkor hogyan fogjuk ezután azonosítani az amerikai magyarokat ? ….talán a most elfogadott kettős állampolgárságról hozott új magyar törvény adhat majd támpontot. „A magyar Országgyűlés az új korszak első lépései között alkotott törvényt a Nemzeti Összetartozásról és a magyar állampolgárság külhoni magyarok számára könnyített megszerzéséről…. Ennek a törvénynek azonban van egy igen jelentős követelménye, nevezetesen a magyar nyelvtudás bizonyítása. Ha ezt a magyar származású amerikaiakra alkalmazzuk, talán néhány százezer emberről beszélünk. Ide tartozik az első generáció nagyobb része, a másodiknak kevesebb, mint a fele, a harmadiknak, vagyis az unokáknak egy nagyon kis százaléka. Pedig számtalanszor hangsúlyoztuk, hangsúlyozták Magyarországon is, hogy milyen potenciális érték ez a nyelvében már nem, de szívében még a magyarsághoz is kötődő embercsoport. Ha az ország jó hírét szolgálni kívánó, azt külföldön értékelő leszármazottakat meg akarjuk tartani a „magyar összetartozás” számára, meg kell találni a módját annak, hogy a magyar állampolgárság a harmadik, negyedik nemzedéket is az óhazához kapcsolja. Úgy látom, hogy az USA-ban van erre hajlandóság. Ebben van mindannyiunk számára a kihívás és a felelősség. Eddig az amerikai magyar szervezetek gyűjtése, adakozása csaknem minden esetben Magyarország, Erdély és a Kárpát-medence más országai felé irányult. Szórványbeli ösztöndíjasok, árvízkárosultak, vörös iszap által sújtott települések, magyar intézmények kapják az amerikai magyarok támogatásának legnagyobb részét. Közben az amerikai magyar intézmények, templomok, közösségi házak sorvadnak, és nem jut elegendő figyelem arra, hogy az „unokák” magyar nyelven is kötődjenek gyökereikhez. A Balassi Intézet a Külföldi Magyar Cserkészszövetség révén évente 10 ösztöndíjat biztosít 9 hónapos magyarországi tanulásra 18 évnél idősebb magyar származásúak számára. 23 hétvégi és 2 nyári magyar iskola mintegy 1200 gyereket oktat magyarul Amerikában. Ha ehhez hozzávesszük a 20 amerikai magyar cserkészcsapat közel 800 tagját, meg a különböző amerikai egyetemeken magyarul tanulókat is, elenyésző ez a szám a hatalmas Amerikában. Eljött az ideje annak, hogy az amerikai magyar szervezetek minden anyagi erejükkel a saját leszármazottaik magyar megmaradását, magyar tanulását is segítsék. Azt javasolom, hogy az amerikai magyar szervezetek, a magyar kormány és intézmények segítségével létesítsenek féléves magyarországi tanulásra szóló ösztöndíjakat. Ezzel lehetne elérni jövendő nemzedékeink magyar állampolgárságának megszerzését, őket ezzel a nemzet egészéhez kapcsolni. A magyar állampolgársági vizsga elősegítésére ugyanakkor egy - az amerikai állampolgárságért folyamodáshoz hasonlóan – kiadványban kellene ismertetni a folyamodókkal a magyar történelem, irodalom, zene, néprajz és földrajz fontosabb tudnivalóit. Meggyőződésem, hogy ennek megfelelő visszhangja lenne a magyar származású amerikai fiatalok körében. |
| Papp László részlet |
