Legutóbbi, hét eleji szónoklataikból - szolidan stilizálva, a „békésebb" bekiabálásokat udvariasan jelezve – tallóztunk.
Határtalanul program, ‑ az összetartozás egyik alapja!
HOFFMANN RÓZSA, (KDNP): - Államtitkár Úr! 2010 októberében a tisztelt Ház határozatot fogadott el, amelynek értelmében a magyar iskolások legalább egy ízben állami támogatással eljuthatnak határon túli területekre, és cserekapcsolatok keretében külhoni magyar fiatalok látogathatnak Magyarországra. Ezzel indult útjára a Határtalanul-program, amelynek köszönhetően 2013 óta már 200 ezer magyar diák utazott külhonba, illetve 12 ezer határon túli magyar diák kereshette fel az országot. A programban 1400 iskola 7. osztályos tanulója látogatta meg a külhoni vidékeket, illetve 9. évfolyamos középiskolás diákok közösen megvalósítható projekt keretében működhetnek együtt hasonló korú magyar társaikkal. A kormány célja ezzel a programmal éppen az, hogy senki ne fejezhesse be iskolai tanulmányait anélkül, hogy életében legalább egyszer állami segítséggel személyesen szerezhessen tapasztalatot határon túli területeken arról, hogy hogyan élnek ott a magyarok, tömbben vagy szórványban, a Felvidéken, Vajdaságban, Erdélyben vagy éppenséggel Kárpátalján. A nemzeti összetartozás, a magyar-magyar személyes kapcsolatok megtapasztalása mellett ezeken a területeken meglátogathatják a magyar történelemből, művelődéstörténetből ismert nevezetes helyszíneket és földrajzot.
- Mindannyiunk közös érdeke, hogy ezek a kezdeményezések megvalósulhassanak. Magam, mint kereszténydemokrata képviselő, úgy látom, hogy a Fidesz-KDNP-kormány és az országgyűlési képviselőink számára fontos, hogy a kettős állampolgárság mellett a személyes élményeken alapuló kapcsolat legyen az összetartozás alapja. A kormány ehhez ad segítséget pályázati támogatás formájában, amelyből elszámolható az utazás, a szállásköltség, az étkezés, a napidíj, a projektvezetők tiszteletdíja vagy éppen a múzeumi belépők költsége. A program céljaival teljes mértékben azonosulva kérdezem államtitkár úrtól:
- Melyek a programmal és a pályáztatással kapcsolatos eddigi tapasztalatok?
- Mekkora összeget fordít a kormány ebben az évben ennek a sikeres programnak a folytatására?
***
SOLTÉSZ MIKLÓS, (Emberi Erőforrások Minisztérium államtitkára) - Képviselő Asszony! Valóban, a nemzetegyesítés és a nemzetépítés sok lépése történt meg az elmúlt évek során, nyilván nagyon fontos a külhoni magyar iskolák, magyar egyházak, illetve a kultúra támogatása. A nemzetegyesítés része a Határtalanul!-program elindítása és kiterjesztése is.
- Nem volt ez mindig így, nem is gondolta mindig ezt minden kormány, hogy ilyen lépéseket kell tenni az elszakított területeken élő magyarság irányába. Gondoljunk csak vissza a 2004. december 5-i népszavazásra, amelynek sajnos szomorú évfordulója lesz hamarosan, amikor is Gyurcsány Ferenc irigységre alapozva még jobban szét akarta szakítani a nemzetrészeket. És sajnos most is vannak az Országgyűlésben olyan képviselők, akik ebben tevőlegesen is részt vettek. Ugyanúgy nem volt mindig így, amikor 2010-ben az ön által is említett, egyébként nagyon fontos döntést hoztunk, a kettős állampolgárságról szavaztunk. A jelenlegi ciklusban is vannak olyan képviselők, akik nemmel szavaztak: Gyurcsány Ferenc, valamint, mondjuk, Szanyi Tibor és Molnár Csaba, akik most nem a magyarság egyesítésével, hanem más idegenek behozatalával foglalkoznak az Európai Parlamentben, a Soros-terv végrehajtásával.Tartózkodott egyébként annak idején Oláh Lajos, Szabó Timea is , és azt kell mondani, hogy külön szégyen volt az akkor még magát radikálisnak mondó párt viselkedése is. Szégyen, hiszen Vona Gábor, Gyöngyösi Márton és Z. Kárpát Dániel nem is vettek részt a szavazáson, mert úgy gondolták, nem fontos nekik mindaz, amit a nemzet gondol! (Zaj, az elnök csenget, újra cseenget.)
- Hallom, hogy kiabál máris Szávay István. Neki csak annyit szeretnék mondani, emlékeztetni: saját Facebook-oldalán a következő jelent meg a párt szolnoki elnökétől, Szotyori-Lázár Zoltántól: „Az erdélyi magyarság nagyobb része az észak-amerikai indiánokhoz hasonlóan megvehető egy marék üveggyönggyel. Ez a marék üveggyöngy a kettős állampolgárság volt. Igen, bármennyire is keserű kimondani nem érdemelték meg. Köreikben ugyanis még a magyarországinál is nagyobb mértékű az elhülyülésre hajlandóság!" Majd amikor az erdélyiek bocsánatkérésre szólították föl „Maguk odaát nem szent tehenek, akiket nem lehet kritizálni, hanem sajnos egy elbutulásra fokozottan hajlamos massza!." ‑ nyilatkozta ezt a jobbikos szolnoki pártelnök. (Balla György: Vona Gábor keresztfia!)
- Azért volt fontos erről is kicsit beszélni, mert az a sok tízezer gyermek és fiatal, 7. osztályosok vagy pedig a cserediákprogramban a 9. osztályos gimnazisták, szakiskolások, akik valóban az elmúlt évek során közel 200 ezren jutottak el a határon túlra, a Felvidékre vagy a Vajdaságba, a Délvidékre, Partiumba vagy Kárpátaljára, hála Istennek, már nem ezt a szemléletet vallják, mint amit a parlamenti ellenzék vall. Ők, hála Istennek, azt tapasztalják meg, hogy az ott élő magyarokért érdemes mindent megtenni, és megdöbbennek egyébként sokszor ők maguk is azon, hogy az 500, 600 vagy 1000 kilométeres távolság ellenére is magyar szót, magyar éneket hallanak, és azt hallják, amit tulajdonképpen itt, az anyaországban mindenkitől kellene hallaniuk.
- Éppen ezért teljesen természetes az, hogy a magyar kormány, a Fidesz-KDNP parlamenti szövetség a jövőben is fenn fogja tartani a Határtalanul!-programot, melynek eredményeképpen több mint 200 ezren több mint 8,7 milliárd forintból tudtak eljutni azokra a területekre, amikről beszéltünk. Bízom benne, hogy azok a hangok, amelyek az ellenzék részéről hallatszanak, a gyerekeket, fiatalokat nem fogják megzavarni! (Taps a kormánypárti padsorokban.)
HOFFMANN RÓZSA: - Államtitkár Úr! Öröm volt hallani azt, amivel minden jó szándékú magyar ember világszerte egyetért, hogy kormányunk mennyire figyel a nemzetpolitikára, az összmagyarság sorsára. Hiszen a Határtalanul!-program, sok egyéb más támogatott projekttel együtt, nemzetpolitikánknak, a nemzetegyesítésnek szerves része. Sokan emlékszünk még azokra a szomorú tapasztalatokra, amelyek a rendszerváltoztatás hajnalán ismertté váltak és arról szóltak, hogy véletlenszerűen határon túli magyar területre került fiatalok csodálkozva néztek egymásra és kérdezték meg tanárukat, hogy vajon miért beszélnek itt magyarul az emberek. Sajnos, nem mondható el, hogy az európai döntéshozó politikusok nagy része tisztában van a helyzettel, és ugyanígy gondolkodik.
- Államtitkár Úr! Természetesen a válaszát elfogadom, és kérem, hogy folytatódjék tovább ez és sok egyéb nemzetegyesítő program! (Taps a kormánypárti padsorokban.)
A gimnáziumokról és a magyar oktatásról.
HILLER ISTVÁN, (MSZP): - Államtitkár Úr! Az elmúlt hetekben több olyan összegzés jelent meg, amely a gimnazisták létszámának radikális csökkenését mutatta. Ezek a publikációk arról számolnak be, hogy 2010 óta mintegy 20 százalékkal csökkent a középfokú közoktatási intézményeket látogatók száma, hozzávetőlegesen 201 ezerről 181 ezerre. Ezt a csökkenést nem indokolja az egyébként létező és súlyos demográfiai probléma. Meglátásom szerint, az önök kormányának tudatos és elhibázott koncepciója a valódi magyarázat, amely szerint a gimnáziumi érettségi vagy akár a felsőoktatási diploma kevesebbet ér, mint egy szakképzésben elnyert bizonyítvány. Magyarán önök arra ösztönzik a magyar családokat és fiatalokat, hogy gimnázium, egyetem helyett inkább a szakképzésbe menjenek. Interpellációm arra irányul, hogy ezt a köztünk lévő alapvető és koncepcionális különbséget bemutassam, illetve kérjem államtitkár úr és a kormány véleményét.
- Minden tapasztalat, tisztelt hölgyeim és uraim, hazai és külföldi felmérés, munkaerőpiaci kimutatás egyértelműen és kivétel nélkül állítja, hogy a diplomás szerte az Európai Unióban, de különösképpen ezen belül Magyarországon többet keres, jobban érvényesül és biztosabb a munkahelye, mint annak, akinek nincsen diplomája. Egyértelmű, hogy még gazdasági válság idején is könnyebben talál munkahelyet, illetve a már meglévő munkahelyét nehezebben veszíti el az, akinek van diplomája. Ezt a tényt azzal szembeállítani, hogy nincs elég szakmunkás Magyarországon ‑ ami egyébként önmagában igaz állítás ‑, koncepcionális tévedés. Azért nincs elég szakmunkás Magyarországon, mert elmennek külföldre, mert az önök kormányának nem sikerül vonzó és biztos körülményeket teremteni, így aztán Szlovéniától Németországig és Londontól Bécsig dolgoznak azok, akik a magyar munkaerőpiacról hiányoznak. Ez azonban semmilyen módon nem ok arra, hogy szűkítsék a felsőoktatási intézményekbe való bejutás lehetőségeit, és hogy olyan véleményt képviseljenek, amely egyébként csökkenti a jelenlegi magyar tanulóifjúság majdani munkaerőpiaci versenyképességét. Ezért, is kérdezem:
- Államtitkár úr, ön szerint mégis mi a magyarázat a gimnazisták számának radikális csökkenésére?
- Miért nem akarják, hogy a magyar fiatalok egyetemre járjanak?
- Ön szerint pótolhatók‑e azok a szakmunkások, akik külföldre mennek, azokkal, akik egyébként gimnáziumban, felsőoktatási intézményben akarnának tanulni?
***
RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Szeretném minden téren cáfolni az ön által elmondott tényeket is, és arra is emlékeztetni, hogy ne felejtsük el, melyik volt az a kormány, amelyik tandíjat akart bevezetni vagy megduplázta a fiatalok munkanélküliségét, ha már perspektíváról és jövőképről van szó! Ön írta le egy cikkben, vagy öntől idézték, hogy sms-t kapott Gyurcsány Ferenctől: „Tandíj ügyében gyere el!", ez a rövid sms volt benne, ezt ön mondta a Mozgó Világnak. El is mentek, „fél nyolckor találkoztunk nála ‑ mondja ön ‑, és megbeszéltük, hogy mit csináljunk". Ekkor döntötték el, hogy tandíjat vezetnek be, csak nem így fogják hívni, hanem „fejlesztési hozzájárulás"-nak, és ekkor minden magyar diák elé, aki a felsőoktatásban szeretett volna tanulni, egy igen nagy akadályt gördítettek.
- Képviselő Úr! Amikor ön itt arról szól, hogy jó lenne, hogyha többen szereznének felsőfokú végzettséget, amikor Gyurcsány Ferenc önnek sms-t írt, hogy: „Tandíj ügyében gyere el!", akkor miért nem mondta el, hogy nem megyek el a tandíj ügyében tárgyalni, mert az csökkenti a fiatalok továbbtanulási lehetőségét? Ott akkor a Magyar Szocialista Párt képviselői meg az akkori SZDSZ képviselői mind támogatták azt, hogy Magyarországon tandíjat vezessenek be! Ezzel szemben a Fidesz-KDNP megteremtette mindenki számára az ingyenes tanulásnak a lehetőségét! A Diákhitel2 kamatát eltöröltük, ingyenes nyelvvizsgázási lehetősége van mindenkinek 35 év alatt! A felvételi jelentkezési régi „B" lapok díját eltöröltük, hogy az első három jelentkezést ingyen tehesse meg mindenki, hogy az se lehessen akadály, hogy valaki azért nem jelentkezik a felsőoktatásba, mert nincs pénze a felvételi eljárás díjára. Bővítjük a kollégiumi férőhelyeket, és mindemellett növeltük a doktoranduszi ösztöndíjasokat.
- Ha megnézzük a társadalmi arányokat vagy a különböző végzettséggel rendelkezők arányát Magyarországon, akkor azt láthatjuk, hogy a kormányzásunk időszakában 2011 és 2016 között 49 százalékról 54,6 százalékra, 5,5 százalékkal nőtt a legalább érettségivel rendelkezők aránya. A diplomával rendelkezők aránya, tehát a felsőfokú oklevéllel rendelkezők aránya pedig 19 százalékról 22,8 százalékra, majdnem 4 százalékkal emelkedett.
- Képviselő Úr! Nem igaz, amit ön állít tehát, hogy ez a kormány visszafogná, hogy bárkinek lehetősége legyen diplomát vagy érettségit szerezni.! Ne feledje, hogy a szakképzést úgy alakítottuk át, hogy további, közel 300 ezer fiatalnak van lehetősége a szakképzésben is végzettséget szerezni!
- A napokban publikálta az Eurostat a sorrendjét, a nyilvántartását, hogy egyes országokban 2015-ben mennyi volt a gimnáziumi képzésben és mennyi a szakképzésben részt vevők aránya. Az Eurostat adatai szerint 2013-15 között Magyarországon 3 százalékkal növekedett a beiskolázási adatok szerint a 14-18 év közötti gimnazisták aránya. A magyar statisztikák szerint 2010-17 között pedig 9 százalékkal nőtt a korosztályon belül a gimnáziumi képzésben részt vevők száma. De hadd idézzem önnek inkább az Eurostat adatát, mert önök jobban szeretik a brüsszeli statisztikákat hivatkozási alapként. Eszerint Magyarországon a harmadik legmagasabb az aránya a gimnáziumi képzésből beiskolázottak számának, Magyarország mögött van a gimnazisták arányában Franciaország, Anglia, Németország, az uniós átlag, Finnország vagy Ausztria.
- Mi a véleménye erről képviselő úr? Ön azt mondta, hogy Magyarországon túl magas a szakképzés aránya és túl kicsi a gimnazisták aránya. Akkor mit szól ön a német adatokhoz, ahol 20 százalékkal kevesebb az Eurostat szerint a gimnáziumi képzésben részt vevők aránya? Ön esetleg, ha SPD-s politikus lenne, még inkább interpellálná a német minisztert, hogy Németországban miért nem érik el a magyar számokat a gimnáziumi beiratkozásnak az adatai?
- Képviselő Úr! Ahogy elmondtam önnek, a gimnáziumi képzést igyekszünk az egyetemek előszobájává tenni, és az elmúlt években mind az érettségizettek, mind a felsőfokú oklevéllel rendelkezőknek a száma és aránya nőtt. (Taps a kormánypártok soraiból.)
***
HILLER ISTVÁN: - Nem fogadom el a választ. Államtitkár úrnak ugyanakkor köszönöm, köszönöm, hogy egy újabb fejezetet olvasott fel a „nem mondhatom el az igazat"című készülő művéből, aminek számos fejezetét már láthattuk, ‑ ez, kérem, teljesen az! Azt is nagyon köszönöm, hogy engem kérdez, hogy adjak tanácsot, de szeretném elmondani: ön államtitkára egy felelős kormánynak. Ha engem kérdez, szívesen megadom a választ, de akkor ön nem lesz államtitkár, merthogy akkor egy más kormány lesz; úgyhogy, kérem szépen, döntse el!
- Az interpelláció esetében, amikor én kérdezem önt, akkor önnek válaszolnia kell, és nem engem kérdezni! Egyébként az úgynevezett válaszában felsorolt tények között bántóan hiányzott az elmúlt hetek legnagyobb visszhangot kiváltó közoktatási publikációs eredménye, a 2015-ös PISA-felmérés eredménye, ami zuhanórepülést mutat! Tehát, a választ nem fogadom el! (Taps az MSZP soraiból.)
***
A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 111 "igennel", 30"
Kizárva a jövőből?
Z. KÁRPÁT DÁNIEL, (Jobbik): - Tisztelt Ház! Az utóbbi hónapokban számtalan alkalommal hallgattuk végig, hogy a CSOK kiterjesztése, annak rendszere hány tízezer magyar honfitársunkon segített, és én ezt nem akarom elvitatni, ennek nagyon örülök. Ugyanakkor számtalan alkalommal rávilágítottam arra, hogy a CSOK kiterjesztése jelesül a felső középosztálytól fölfelé tud segíteni érvényesülni. Én nem sajnálom senkitől a segítséget, de egyértelműnek látom, hogy azokat célozták meg vele, akik a legkevésbé szorulnak rá erre a konstrukcióra. Ugyanakkor Magyarországon egyértelmű lakhatási válság dúl, és nagyon sokan a több százezer kivándorolt közül azért választottak másik országban munkahelyet és az ottani relatíve magasabb fizetést, mert úgy érezték hazánkban, hogy az itteni bérszínvonal mellett családi segítség nélkül, önállóan elérhetetlen az önálló otthon.
- Tehát én most azokért szólalok itt meg, akik több százezren panellakásokban laknak, semmiféle kedvezményes lehetőséget nem kapnak azt illetően, hogy könnyebben szerezzenek otthont. Tehát adott esetben bérlakásépítések tömegével, vagy ha felújítanák a lakásukat, ha lehet az ingatlanjukat bővíteni, akkor pedig bővítenék, ehhez kedvezményeket kaphatnának. A Jobbik álláspontja szerint a CSOK kedvezményes hitelének kiterjesztésével hogyha legalább egy energetikaiszint-ugrással jár az ingatlan tekintetében ez a fejlesztés, akkor az egész kedvezménytömeget kaphassák meg. Ezzel szemben azt látjuk, hogy Magyarországon a kedvezményezettek köre jelesül a gazdagabb társadalmi csoportokra szorítkozik, és nagyon sokan évtizedes távlatban nem látják azt a lehetőséget, hogy hogyan tegyenek szert egy saját ingatlanra.
- Szeretném hangsúlyozni: mindennek demográfiai vetülete is van, hiszen a vágyott gyermekek közül nagyon sokan azért nem jönnek, jöhetnek világra, mert egész egyszerűen nincs egy saját ingatlan, nincs egy saját élőhely, ahol a család el tudja kezdeni saját életét. Nálunk szerencsésebb helyzetben lévő nemzetgazdaságokban egy bérlakásprogram erre is tökéletes lehetőséget nyújt. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a panelban élő magyar állampolgárok egész egyszerűen kimaradtak a szórásból és ennek a kormánynak a számításaiból, miközben még az amúgy pazarló módon elherdált uniós források egy része is bevonható lett volna a polgárok általi ingatlanfejlesztésekre felújítások céljából. Ugyanakkor ez a kormány volt az, amely meghúzta a vonalat, és pusztán a közintézmények fejlesztésére fordította ezeket az érkező forrásokat. Nem tette tehát lehetővé, hogy a nagyon alacsony bérszínvonal mellett élő magyar állampolgárok önerejükből legalább néminemű fejlesztést hajthassanak végre. A mi fejünkben nincsen ranglista, de szemmel láthatóan az önök világában, dimenziójában van. Adódik tehát a kérdés:
- Mit üzen ez a kormány a felső középosztálynál most jelen pillanatban lejjebb élő, ranglistán lejjebb található magyar állampolgárok számára?
- A „többiek" számára mit üzen a Fidesz-KDNP?
***
SZABÓ ZSOLT, (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! A szocialista kormányok leépítették a lakásépítési támogatásokat, hiszen megszüntették a szocpolt! A családok otthonteremtésére fordítható forrásmennyiség a 2010. évi költségvetésben nem érte el a 150 milliárdot. Idén a kormány 211 milliárdot biztosít erre a célra, és a jövő évi büdzsé pedig 226 milliárd forintot tartalmaz ugyanerre a célra.
- 2015. július 1-jétől került bevezetésre a családi otthonteremtési kedvezmény, 2016. szeptember 15-től pedig kedvezőbb feltételek kerültek kialakításra. A CSOK eddig több mint 60 ezer család lakáshoz jutását segítette elő 170 milliárd forint értékben. A családi házak és a társasházak energetikai korszerűsítésére közel 115 milliárd forint nullaszázalékos hitelkonstrukció áll rendelkezésre. Ebből csaknem 24 ezer lakóépület korszerűsítése valósulhat meg országszerte, a családi házak esetében ez maximum 10 millió forintot, a társasházi lakások esetében pedig maximum 7 millió forintot jelent. Kiemelt társadalompolitikai célnak tekinti a kormány a mintegy másfél millió ember életkörülményeinek javítását. 2020-ig 380 ezer panellakás felújítását tervezzük, ez közel 500 milliárd forint értékű forrást jelent.
- Az említett támogatásokon felül 29 milliárd forint összegnél tartó „Otthon melege" programot indított el a kormány, mintegy 140 ezer háztartást támogatva, és közel 25 milliárd forint közvetlenül hazai forrásból került beépítésre. Lehetőség nyílik lakáscélú ingatlanok uniós forrásból történő energetikai korszerűsítésére ezen gazdaságélénkítő programcsomag keretében és a központi régiónak egy külön forráscsomag keretében, nulla százalék kamattal. A KEHOP 5-ös prioritás 3-as bekezdésében új megújulóenergiaforrás-alapú távhőtermelő létesítmények kialakítását biztosítjuk a régi elavult rendszerek helyett. A fejlesztésben mindösszesen mintegy 45 milliárd forint forrásból fognak megújulni ezek a létesítmények. Az intézkedéshez tartozó összes felhívás már megjelent, tényszerűen ennek utána lehet járni.
- Képviselő Úr! Önök nemrég még úgy üdvözölték egymást, hogy „szebb jövőt!". Miután ma már nap mint nap tagadják, hogy a korábbi önmaguk mit tett, sokak szerint indokolttá válna, ha azt mondanák egymásnak: szebb múltat! (Zaj a Jobbik padsoraiból. ‑ Z. Kárpát Dániel tapsol.)
- Ami az otthonteremtéssel kapcsolatos véleményüket illeti: én egyetlenegy dolgot szeretnék csak kérni önöktől. Ne nevezzék luxusnak a családi otthonteremtési program igénybevételét! A kedvezményt már több mint 60 ezer család vette igénybe eddig! Önök sok olyan, több gyereket vállaló, igyekvő, a pénzt élére állító családot vádolnak luxuskiadásokkal, akiket talán nem kellene. Teszik ezt csak azért, mert azok saját otthon akarnak és teremtenek is egyben. Értem én, hogy maguknak mindent felülír a balraát parancsa! De milyen nettó kommunista tempó ez? Kérem válaszom szíves elfogadását! (Derültség, taps a kormánypártok padsoraiból. ‑ Közbeszólások a Jobbik padsoraiból. ‑ Rig Lajos: Ne hülyéskedj!)
***
Z. KÁRPÁT DÁNIEL: - Államtitkár Úr! Kezdtem örülni, hogy tényekről, számokról, Magyarország építéséről vitatkozhatunk, de a helyzet az, hogy a kocsmatempó a fideszes B-középből és államtitkár úrból is kirobbant szakmainak tűnő válaszát maximálisan lenullázta azzal az egyébként bolsevik típusú hőbörgéssel, amit itt előadott. (Balla Mihály: Ténnyel! Azzal a legerősebb ténnyel! ‑ Közbeszólások a Jobbik padsoraiból: Így van!) Egészen szánalmas!
- Egészen szánalmas a B-közép hörgése is! Szánalmas, amit válaszként előadott, elhanyagolható összegeket fordítanak jelen pillanatban arra, hogy a tipikus magyar élethelyzeteket megélő családok helyzetét legalább egy kicsit megkönnyítsék. Egy átlagos budapesti fiatal 130-150 ezer forintos albérleti díjjal találkozik egy kínálati oldalról nagyon szűkös lakáspiaccal, tulajdonképpen otthonteremtési problémák tömegével, és ahelyett, hogy ezekre megoldásokat találnánk pártok fölött álló módon közösen, ön ideállít a bolsevik típusú fröcsögésével. Szégyellje magát!
- Nem volt válasz, amit elfogadhatnék, de egész egyszerűen szavakat sem találok a stílusára! (Taps a Jobbik padsoraiból.)
***
A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 111 "igennel", 30 "nem" ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.
Mi a jobb: egymilliós adósság, vagy egymilliós segítség?
SCHMUCK ERZSÉBET, (LMP): - Államtitkár Úr! Az Orbán-kormány egyik legrosszabb, legkárosabb ötletéről, a paksi bővítésről csak egy dolog tudható biztosan: a legalább 4000 milliárd forintos számla visszafizetése minden magyar családra egymillió forintos terhet ró!
- Az LMP-nek van egy sokkal okosabb ötlete, úgy is mondhatnánk: találtunk 4000 milliárd forintot a hazai lakásállomány modernizálására. A magyar emberek többsége magas energiaszámlájú, korszerűsítésre szoruló otthonban él, a családi költségvetésbe pedig még a legindokoltabb beruházások is nehezen férnek bele. Az LMP szakértői kiszámolták: ha a teljesen felesleges, orosz érdekű és korrupcióval átitatott paksi bővítésről a magyar állam lemond, akkor minden magyar háztartás számára biztosíthatunk egymillió forintnyi vissza nem térítendő támogatást az otthonok energiahatékonysági korszerűsítésére, hőszigetelésre, a nyílászárók cseréjére, a fűtési rendszer felújítására! Ha megvalósul, ez lehet Magyarország történetének legnagyobb gazdaságfejlesztési programja!
- Szeretnénk, hogy minden magyar ember, minden magyar család kényelmes és korszerű otthonban élhessen, de ez a program még ennél is többet ígér. Hazai modellkísérletek bizonyítják, hogy egy komplex energiahatékonysági korszerűsítés után egy átlagos lakás energiafogyasztása 40-50 százalékkal is csökkenhet. Ez tartósan 40-50 százalékkal alacsonyabb energiaszámlát jelent és hatalmas energiamegtakarítást. Azt a 4000 milliárd forintot, amit az Orbán-kormány az oroszoknak akar adni, mi inkább odaadnánk az embereknek, hogy a saját otthonuk korszerűsítésére fordíthassák!
- Államtitkár Úr! Szakértőink számításai szerint a lakossági energiaszektorban annyi energiát takarítunk meg, ami kiválthatja Paks II. felépítését. Mindenki jól jár! A magyar családok komfortosabb és értékesebb ingatlanban élhetik az életüket, alacsonyabb rezsivel! A magyar állam pedig megszabadul az atomenergia kockázatától, az atomhulladék kezelésének kiadásaitól és az egyoldalú orosz függéstől! Bónuszként pedig mindenütt munkát kapnak a helyi vállalkozások, élénkül a helyi gazdaság, azokon a településeken is, ahol eddig nem tudtak róla, hogy van helyi gazdaság, ahelyett, hogy a magyar adófizetők pénzéből az orosz gazdaságot élénkítenénk! Ez egy minden elemében végiggondolt, a jövőnek szóló ajánlat, amely új pályára állíthatja az országot! Államtitkár Úr! Arra szeretnék választ kapni:
- Az Orbán-kormány hajlandó‑e felülvizsgálni a Paks II.-vel kapcsolatos álláspontját?
- Hajlandó‑e arra, hogy nem tegyenek minden háztartásra egymilliós terhet a felesleges orosz atomerőmű felépítése érdekében?
- Hajlandó‑e helyette azt kitűzni, hogy minden magyar háztartás egymilliós támogatásban részesüljön az energiafogyasztás csökkentése érdekében?
***
ASZÓDI ATTILA, (Miniszterelnökség államtitkára): - Képviselő Asszony! Azt szeretném először is elmondani önnek: nagyon sajnálatos az, ahogy az LMP soraiból újra és újra energetikai kérdésekben különböző kérdések és vélemények fogalmazódnak meg, amelyek arról tesznek tanúbizonyságot, hogy önök az energetikához nem értenek! (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Sem!) Olyan dolgokat kevernek össze, amelyek nem tartoznak egymáshoz!
- Képviselő Asszony! Ön arról beszélt itt, hogy a lakások hőszigetelése kiválthatná a paksi új blokkok építését. Hadd mondjak önnek egy példát, amelyen keresztül talán megértheti, hogy miért hibás az ön alapfeltevése. Ha ebben az időben ön kimegy az utcára sétálni, vélhetően felvesz egy kabátot. A kabátot azért veszi fel, mert az hőszigetel. De az, hogy ön hőszigetel, nem befolyásolja, hogy az utcán a villamosok mennyi villamos energiát használnak, vagy éppen a közvilágítás mennyi áram felhasználásával működik. Ugyanígy van ez a házaknál is!
- Ma Magyarországon a háztartásainknak a zömét, nagyjából háromnegyedét földgáz segítségével fűtjük. Van még tűzifa-, egyéb tüzelőanyag-felhasználás, de alapjában véve földgáz segítségével fűtjük a háztartásokat. Nagyon fontos az energiatakarékosság és az energiahatékonyság, nagyon fontos, hogy a háztartások megújuljanak és a lehető legkevesebb fűtési energiát használják, de a hőszigetelése a házaknak nem fogja a villamosenergia-igényt csökkenteni, hiszen ahogy mondtam, földgázzal fűtjük a háztartásainkat. Vagyis a hőszigetelés földgáz-megtakarítást fog eredményezni. Tehát nem tudja kiváltani a Paks II. építését!
- Képviselő Asszony! A Mavir előrejelzése szerint 2030-ig 7000 megawattnyi új erőművi kapacitásra van szükség Magyarországon. Ebből a 7000 megawattból 2400 megawatt a Paks II. Tehát önmagában még a Paks II. megépítése sem old meg minden villamos energetikai problémát. De a hőszigetelés nem alternatívája az erőműépítésnek, hiszen már most is erőműhiányos időszakban vagyunk, és a következő időszakban jelentős kapacitások fognak kiesni a villamosenergia-hálózatból, ezért szükség van új erőművek építésére! Egyébként ezt alátámasztja az is, hogy az év elmúlt tíz hónapjában 2,65 százalékkal nőtt Magyarországon a villamosenergia-felhasználás.
- Képviselő Asszony! Jelentős villamosenergiaigény-
- Nagyon fontos azt is megemlíteni, hogy a levegőtisztaság védelme szempontjából hasznos lenne, ha minél több villamosenergia-alapú fűtés lenne Magyarországon. Vidéken komoly probléma, hogy téli időszakban szennyezett a levegő. Ha közvetlenül villannyal vagy hőszivattyúval fűtenénk a háztartásokat, az jelentősen javítaná a levegőtisztaságot, és így jelentősen javítaná a magyarok életkörülményeit.
- Képviselő Asszony! Mindenki, aki felelősen gondolkodik az energetikáról, szükséges, hogy támogassa a Paks II.-projektet, mert ez biztosítja olcsón a villamos energiát a lakosságnak, az iparnak, a szolgáltató szektornak! Egyébként Magyarországon a villamosenergia-
***
SCHMUCK ERZSÉBET: - Államtitkár Úr! A választ nem fogadom el! Az biztos, hogy még nagyon sokáig fogunk Paks II.-ről vitatkozni, egészen addig, amíg önök nem fognak elállni ettől a beruházástól. Ebben ne legyen önnek kétsége! Egyébként ön nagyon jól tudja, hogy energiaforradalom zajlik a világban, és sokkal inkább azokra a területekre fordítják a fejlesztéseket, mint a megújuló energiaipar. Magyarországnak is erre kellene koncentrálni.
- Gondolom, előbb-utóbb önök is be fogják látni, hogy Paks II. az évszázad egyik legrosszabb beruházása! 4000 milliárdról beszélünk, de tudjuk azt, hogy a nagyberuházásoknál, amit előzetesen letesznek az asztalra és kiszámítanak, annak általában a többszöröse valósul meg. Az pedig hihetetlen, amit Csepreghyállamtitkár úr említett, hogy az orosz fél kötelezettséget vállalt arra, hogy ha ez a beruházás nem 4000 milliárd lesz, hanem több, akkor a többletet ők fogják vállalni. Na, azért én ezt az orosz félről nem tételezem fel! (Taps az LMP soraiból.)
***
A képviselő asszony nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 111 "igennel", 15 "
Milyen eszközökkel segítjük a nők munkaerőpiaci elhelyezkedését?
DUNAI MÓNIKA, (Fidesz): - Államtitkár Úr! Nekünk a Fidesz-KDNP-ben a gyermek az első, folyamatosan azon dolgozunk, hogy minél több gyermek szülessen Magyarországon. Ehhez szükség van arra, hogy támogassuk a nőket abban, hogy minél könnyebben visszatérhessenek a munka világába a gyermekvállalás után. Ezért országszerte 67 Női Információs és Szolgáltató Központ ‑ vagyis Nő-Köz-Pont ‑ jön létre a nők munkaerőpiaci elhelyezkedésének elősegítésére. Ezek a „Nők a családban és a munkahelyen" című pályázat eredményeképp megalakuló centrumok helyi szinten, helyi eszközökkel, a helyi igényekre reagálva nyújtanak segítséget a nők rugalmas foglalkoztatásához, a munka és a magánélet összehangolásához, valamint a munkába való visszatéréshez a szülés után.
- A központokban az érdeklődők tájékozódhatnak a munkaerőpiaci lehetőségekről, kapcsolatba léphetnek a helyi munkaadókkal, továbbá a munkáltatóknak is lehetőségük lesz tájékozódniuk a munkaerőforrásokról. A centrumokban szerveznek majd a munkahelyi előrelépést, az önfoglalkoztatást, a karriertervezést vagy -módosítást segítő képzéseket, a munka és a magánélet összehangolását pedig például gyermekfelügyelet vagy pótnagyiszolgálat megszervezésével fogják támogatni.
- Kiemelt hangsúlyt kapnak a rugalmas foglalkoztatás eddig kevésbé ismert formái is, például a távmunka és a részmunka mellett a bedolgozás, a munkaerő-kölcsönzés vagy az alkalmi munka. Ez csak egy a számos segítség mellett, amikkel támogatjuk a nők visszatérését a gyermekvállalás után a munkaerőpiacra! Nem szabad elfelejtenünk, hogy ezt szolgálja például a munkahelyvédelmi akcióterv, a bölcsődei rendszer fejlesztése és a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása is. Ezeknek is köszönhető, hogy 2010 óta jelentősen javult a nők munkaerőpiaci helyzete. A foglalkoztatási rátájuk a hét évvel ezelőtti 50,4 százalékról 2016-ra 61 százalékra emelkedett, a női munkanélküliség pedig 10,7 százalékról 4,8 százalékra csökkent. Kérdezem:
- Milyen eszközökkel segítjük a nők munkaerőpiaci elhelyezkedését?
- A most létrejövő centrumok mennyi nőnek tudnak segíteni, hogy könnyebben találják meg a nekik legmegfelelőbb munkát?
***
RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztérium államtitkára): - Tisztelt Ház! Itt a parlamentben számtalan olyan törvényjavaslatot fogadott el az Országgyűlés, amely a nők helyzetét volt hivatott javítani akár a munkaerőpiacon, akár a gyermek gondozásában, ennek meg is vannak az eredményei, de emlékezhetünk, hogy milyen mélypontról kellett indulnunk 2010-ben. Ne feledjük el, hogy a szocialisták előtte elvették a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, elvették az egy és két gyermeket nevelő családok adókedvezményét, csökkentették a három- és többgyermekesek adókedvezményét 60 százalékkal, a gyes idejét csökkentették egy évvel, három évről két évre, és még hosszan lehetne sorolni azokat a rezsinövelő, adónövelő és egyéb döntéseket, amelyekkel nehéz helyzetbe hozták a szocialisták a magyar családokat.
- Ezzel szemben a Fidesz-KDNP munkája nyomán ‑ mint ahogy azt ön is jelezte, tisztelt képviselő asszony ‑ a magyar női foglalkoztatási ráta, foglalkoztatási szám jóval magasabb, mint valaha a rendszerváltás után, rekordot döntött Magyarországon a nők foglalkoztatása. Mindössze már csak pár tized százalékra van az Európai Unió foglalkoztatási rátájától.
- Ha azt nézzük, hogy milyen arányban növekedett azoknak a nőknek, asszonyoknak, édesanyáknak az aránya, akik a három éven aluli gyermeküket nevelik, és közben munkát is tudnak találni, az ő arányuk 15 százalékos növekedést mutat. Ha azt nézzük, hogy ez mekkora volt abszolút számban, azt láthatjuk, hogy 2010-ben 27 600 édesanya tudott a gyermekvállalás mellett dolgozni, most ez 31 600-ra emelkedett. Ha pedig ennek a kiegészítőjét, az ellentettjét, a munkanélküliségi adatokat nézzük, akkor pedig elmondhatjuk, hogy a nők munkanélkülisége megfeleződött Magyarországon, a felére csökkent, 208 ezerről 106 ezer főre, tehát több mint 100 ezerrel, a felére csökkent a nőknek a munkanélkülisége.
- Hasonlítsuk ezt össze az európai uniós átlaggal! Az Európai Unióban 7,7 százalék volt szeptemberben a nők munkanélküliségi rátája, Magyarországon ennél jóval kevesebb, 4,6. És az is fontos, hogy mindeközben a nők és férfiak közötti bérkülönbség is csökkent. Méghozzá a legnagyobb mértékben Litvánia után, tehát a második legnagyobb mértékben csökkent az uniós országokon belül: 4,4 százalékos férfi-nő bérkülönbség-csökkenésről beszélhetünk, ez is mind-mind igyekszik a nők hátrányát leküzdeni.
- Mik voltak az eszközök, amelyekkel sikerült ezt elérni? A legeredményesebb a családi adókedvezmény, a családi típusú adózási rendszer, amely körülbelül a családoknak a 95 százaléka számára elérhető és nyújt kedvezményt. Kiterjesztése a járulékokra pedig az alacsonyabb jövedelmű családoknak volt nagyon nagy előrelépés. A gyed extrával a tavalyi évben 69 ezer szülő tudott élni, ez is mind segítette a pozitív számok alakulását. 42 ezer szülő tudott munkába állni gyermeke egyéves kora után, és 26 ezren részesültek több gyermek után is ellátásban. Ezek mind-mind a gyed extrának a különböző intézkedései. És a hallgatói gyedet is közel ezren tudták igénybe venni, magyarul: az egyetemi éveik beszámítottak úgy, mintha az munkaidő lett volna.
- A gyermekek napközbeni ellátására pedig létrehoztunk új bölcsődei formákat: a minibölcsődét, a családi bölcsődét, a munkahelyi bölcsődét, amelyek rugalmasak és alkalmazkodnak a családok igényeihez. Alapelvünk: nem a családoknak kell a jogszabályhoz alkalmazkodniuk, hanem a jogszabály alkalmazkodik a magyar családokhoz! Nekünk a gyerek az első, éppen ezért a gyerekekhez és a családokhoz igyekszünk mérni a támogatásokat is! (Taps a kormánypártok soraiban.)
***
DUNAI MÓNIKA: - Államtitkár Úr! Ahhoz, hogy Magyarországon tovább növekedjen a gyermekvállalási kedv, ahhoz minden segítséget meg kell hogy adjunk a családoknak, a gyermeket nevelő édesapáknak és édesanyáknak egyaránt! Ennek érdekében az idén Magyarország már majdnem az 5 százalékát fordítja a nemzeti össztermékének családtámogatásra, a következő évben pedig ez már el is éri az 5 százalékot. Erre nagyon kevés példa van, sőt nincs is példa a világban, a legfejlettebb európai országok is körülbelül a felét fordítják családtámogatásra!
- Mindazok az eszközök, amelyeket az államtitkár elmondott, azt a célt szolgálják, hogy Magyarországon az édesanyák nem is hogy hamarabb, hanem a saját döntésüknek megfelelően abban az időben és ütemben térhessenek vissza a munka világába, amikor a család közös megbeszélés alapján erre igényt tart. Tisztelettel köszönöm a válaszát, és elfogadom! (Taps a kormánypártok soraiban.)
