Dátum:
Tárgy: II. Harsogtak mellette és ellene..!
Címzett:
Parlamentünk fő eseményét - változatlanul - a törvényjavaslatok, határozatok zárószavazásai alkották.Voltak akik örömmel, s voltak akik bánattal fogadták, s voltak akik el sem olvasták, az iránymutató emberükre figyelve nyomkodták az "igen", "nem" vagy a "tartózkodom" gombját.S volt egészen ritka pillanat is, amikor ellenszavazat nélkül fogadta el a Tisztelt Ház a kormány oldalról érkező javaslatot. És megtörtént az is, hogy az MSZP s a Jobbik tüntetően távol tartotta magát a szavazástól.
Az állam által biztosított egyes kedvezmények és juttatások kedvezményezettjeinek megfelelő tájékoztatása érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosításáról.
A törvényjavaslat egyrészről rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény statisztikai célú, technikai jellegű módosításáról. A polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartás üzemeltetése és működtetése 2017. január 1-től a Belügyminisztérium feladat- és hatáskörébe tartozik. A közigazgatási átszervezés következtében indokolt a nyilvántartásban tárolt adatok körét meghatározó jogszabályok technikai felülvizsgálata is, a normáknak a tényszerű helyzetet pontosabban meghatározó módosításával. A javaslat másrészről megteremti az állam által biztosított egyes kedvezmények és juttatások kedvezményezettjeinek megfelelő tájékoztatásához szükséges törvényi felhatalmazásokat.
Kiemelt adó- és támogatáspolitikai érdek, hogy az adózók és a kincstáron keresztül állami juttatásban részesülő kedvezményezettek számára a részükre biztosított adókedvezmények, -mentességek és juttatások célja, jogosultsági feltételei és az azokhoz kapcsolódó további lehetőségek - mindenki számára könnyen átláthatóak legyenek. A tapasztalatok szerint elengedhetetlen, hogy a már elérhető információk mellett az adóhatóság és a kincstár további, a kedvezményekkel, mentességekkel és juttatásokkal összefüggő közvetlen tájékoztatást biztosíthasson a kedvezményezetteknek, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy az elérhető adókedvezményeket, -mentességeket és a kincstár által biztosított juttatásokat mindenki a számára leginkább kedvező módon és mértékben vehesse igénybe. E kiemelt adó- és társadalompolitikai érdekek elérése nem érintheti hátrányosan a tájékoztatások címzettjeit, így a tájékoztatás során nem sérülhetnek a személyes adatok védelméhez és az adótitokhoz fűződő jogaik sem. A javaslat ugyanakkor biztosítja azt is, hogy ha bármely személy, bármilyen okból a közvetlen tájékoztatásban nem kíván részesülni, előzetesen arról rendelkezhessen. (T/18824, szövege: PDF.)
Előterjesztő: Előterjesztő: Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter.
***
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 120 "igennel", 31"nem" és 26 "tartózkodás" kíséretében elfogadta.
IGEN | NEM | TARTÓZKODÁS |
Fidesz-KDNP | MSZP-LMP+független:3 | Jobbik+független:2 |
Az állami vagyonnal és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról.
A törvényjavaslat egyik legfontosabb célkitűzése hozzájárulni ahhoz, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., valamint az MFB-vállalkozáscsoportba tartozó társaságok a saját, uniós és más nemzetközi források hatékonyabb kihelyezésével támogassák a hazai fejlesztési célokat, hozzájárulva ezzel az ország gazdasági növekedéséhez és versenyképességéhez.
A törvényjavaslat szerint a vonatkozó uniós szabályozás adta kereteken belül módosulnak az európai uniós forráskezelési tevékenységet szabályozó rendelkezések annak érdekében, hogy az MFB e tevékenységét a korábbinál hatékonyabban tudja ellátni. Mindez elősegíti az MFB-csoportra vonatkozóan a kormány által támogatott azon stratégiai célkitűzés megvalósítását, amely szerint a gazdasági fejlődés fenntartása érdekében biztosítani kell az európai uniós források minél hatékonyabb felhasználását, ezáltal e források felhasználásának a súlyát növelni kell a hazai fejlesztéspolitikában, segítve ezzel a vállalkozások erősítését, gyarapodását is.
A törvényjavaslat megteremti a lehetőségét annak is, hogy az MFB hozzájárulhasson azon kormányzati célkitűzésekhez, amelyek a településképi szempontból kiemelt jelentőségű beruházások finanszírozását szolgálják. E körben az MFB szerepe abban áll, hogy a kormányrendeletben meghatározott kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezet megóvását, kialakítását, az épített és természeti környezet egységes védelmét szolgáló ingatlanok fenntartásához, helyreállításához, felújításához vagy átalakításához kapcsolódó, a beruházások finanszírozásához szükséges hitel, illetve kölcsön formájában történő biztosításban részt vegyen.
Összegzésként elmondható: a törvényjavaslat a fejlesztési banki tevékenység hatékonyságának és szolgáltatási körének a kibővítésével hozzájárulhat a hazai gazdaságélénkítési lehetőségek bővítéséhez, a takarékszövetkezeti szektor stabilitásának és konszolidált működésének hosszú távú fenntartásához. A postai szolgáltatásokat érintő módosítások pedig az uniós pénzmosási szabályozásból eredő ügyfelek oldalán jelentkező adminisztráció csökkentését, rugalmasabbá tételét szolgálják. Az állami vagyonra vonatkozó szabályok módosításának, pontosításának eredménye lehet, hogy a vagyongazdálkodási jogviszonyok alanyai világos felelősségi szabályok mentén gyakorolhatják jogaikat és teljesíthetik kötelezettségeiket. (T/18311, szövege: PDF.)
Előterjesztő: Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter.
***
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 119 "igennel", 28 "nem" és 30" tartózkodás" kíséretében elfogadta.
IGEN | NEM | TARTÓZKODÁS |
Fidesz-KDNP | MSZP-függetlenek | Jobbik-LMP |
Az energetikai tárgyú törvények, valamint az azokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat.
A törvényjavaslat magában foglalja az atomenergiáról, a távhőszolgáltatásról, a villamos energiáról, a földgázellátásról, az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében való részvételről szóló, valamint egyes kapcsolódó törvények módosítását. Egyrészt pontosítja, kiegészíti az atomenergiáról szóló törvény azon rendelkezéseit, amelyek az Országos Atomenergia Hivatal eljárásaiban szakhatóságként eljáró hatóságokat jelölik ki, másrészt módosítja a független szakértőkre vonatkozó rendelkezéseket, valamint a Magyar Honvédségnél az atomenergia alkalmazásának hatósági felügyeletére vonatkozó rendelkezéseket is.
A módosítási javaslat az Euratom-szerződéssel összhangban az atomerőmű engedélyében meghatározottól eltérő fűtőelemköteg elvi engedélyezésével összefüggő rendelkezésekkel egészíti ki a jelenleg hatályos törvényi szabályozást. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében való részvételről szóló törvény módosítása az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseivel való összhangot teremti meg.
Az új szabályozás egyes esetekben nevesíti az Állami Adó- és Vámhatóság megkeresését a végrehajtás tekintetében. A villamos energiáról szóló törvény, a földgázellátásról szóló törvény, valamint a távhőszolgáltatási törvény módosítására szintén a 2018. január 1-jén hatályba lépő általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel összefüggésben van szükség. Az új közigazgatási rendtartás értelmében a jelenlegi miniszteri rendeleti szintű szabályozást, az ott elhelyezett hatósági eljárásokkal összefüggő rendelkezéseket kormányrendeleti szinten kell szabályozni. Erre tekintettel módosul a földgázellátásról szóló törvény, valamint a távhőszolgáltatásról szóló törvény felhatalmazó rendelkezése. A villamos energiáról szóló törvény módosítására szintén jogtechnikai okokból kerül sor. (T/18318, szövege:PDF )
Előterjesztő: Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter.
***
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 120 "igennel", 31"nem" és 25 " tartózkodás" kíséretében elfogadta.
IGEN | NEM | TARTÓZKODÁS |
Fidesz-KDNP MSZ:1, Heringes Anita | MSZP-LMP-független: | Jobbik+független: 1, Kész Zoltán |
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint egyes törvények szervezett utazási tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat.
A Lisszaboni Szerződés megalapozta a közösségi szintű turizmus politika alapjait. Az Európai Unió hatáskörébe tartozik az idegenforgalmi ágazatban működő tevékenységek ösztönzése, előmozdítása, valamint olyan intézkedések meghozatala, amelyek e célokat elősegítik. Az európai turizmuspolitika elsődleges, átfogó célkitűzése továbbá, hogy hosszútávon, fenntartható módon serkentse az ágazat versenyképességét, annak érdekében, hogy az európai turizmus valóban modern és felelősségteljes ágazattá válhasson a jövőben.
A törvénycsomagban értékesített, szervezett utazások, üdülések és társasutazások jelentős arányt képviselnek az utazási piacon. A változások tették szükségessé a korábbi szabályozás felülvizsgálatát az Unión belül, mely egyúttal azt is jelenti, hogy a nemzeti szabályozások revízióját, illetve a módosuló uniós szabályozáshoz való harmonizációját is el kell végezni.
Az új szabályozást az Európai Parlament és a Tanács 2015. november 25-én fogadta el, A tagállamoknak 2018. január 1-jéig kell elfogadniuk és kihirdetniük a törvényi, rendeleti vagy határozati szintű módosító rendelkezéseket, az elfogadott szabályokat pedig 2018. július 1-jétől kell alkalmazni.
A javaslat részben a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény fogyasztóvédelmi referensre vonatkozó rendelkezéseinek módosítását tartalmazza. Meghatározza a fogyasztóvédelmi referens tisztségét, valamint a referensi feladatokat. Meghatározza, hogy mely vállalkozások azok, amelyek kötelesek fogyasztóvédelmi referenst foglalkoztatni a célból, hogy a fogyasztói jogok megfelelően érvényesülhessenek, illetve a vállalkozások jogkövető és fogyasztóbarát szemlélettel működhessenek. Tartalmazza, hogy a fogyasztóvédelmi referenst milyen jogviszony keretében foglalkoztathatja a vállalkozás, illetve hány referens foglalkoztatására köteles. A fogyasztóvédelmi referens intézményének hatékonysága érdekében egyértelműsíti az eredeti jogalkotói szándékot, vagyis az „egy referens egy megye egy vállalkozás" szabályozási elvet. Másrészt kizárja annak a lehetőségét, hogy a vállalkozások közvetítőn keresztül kerüljenek jogviszonyba a fogyasztóvédelmi referensekkel, ezáltal segíti a vállalkozásokat abban, hogy ne az azonos piaci szegmensen működő versenytársuk fogyasztóvédelmi referensét alkalmazzák. (T/18305, szövege:PDF.)
Előterjesztő: Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter.
***
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 145 "igennel", 6 "nem" és 25 " tartózkodás" kíséretében elfogadta.
IGEN | NEM | TARTÓZKODÁS |
Fidesz-KDNP-Jobbik+független:3 | LMP | MSZP +független:3 |
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, valamint a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosításáról.
A törvényjavaslat célja a kereskedelmi és egyéb üzleti célú szálláshely-szolgáltatók statisztikai jellegű adatszolgáltatási folyamatának átalakítása, annak érdekében, hogy a szálláshely-szolgáltatással kapcsolatos statisztikai adatok naprakészek és pontosak legyenek. További cél, hogy lehetővé váljon a magyarországi turizmusfejlesztés céljainak statisztikai adatokon nyugvó konkrét meghatározása, és ezen adatok felhasználásával a szálláshelyek szolgáltatásainak célzott fejlesztése, versenyképességük támogatása, valamint az így nyert adatok felhasználásával az ágazaton belül a hatékony működés elősegítése. (T/18537, szövege: PDF .)
Előterjesztő, kormány: Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter.
***
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 117 "igennel", 8 "nem" és 49 " tartózkodás" kíséretében elfogadta.
IGEN | NEM | TARTÓZKODÁS |
Fidesz-KDNP | LMP+ független:2 | MSZP-Jobbik+ független: |
A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosításáról.
Indoklása szerint a jelenleg működő, ideiglenes digitális műsorszórási jogosultsággal
rendelkező médiaszolgáltatók (helyi televíziók) számára szükséges biztosítani – a jelenlegi, meglehetősen időigényes és bonyolult pályázati mechanizmus helyett – egy egyszerűbb, rugalmasabb, költséghatékonyabb és egyben a valódi piaci viszonyokat, frekvenciagazdálkodási lehetőségeket tükröző hatósági (piacra lépési, kvázi piacon maradási) eljárást abban az esetben is, ha az adott vételkörzet tekintetében digitális műsorszóró adó üzemeltetési lehetőség pályáztatására nem érkezik újabb igénybejelentés. (T/18566, szövege:PDF .)
Előterjesztő, Fidesz: Halász János, Gulyás Gergely, Dunai Mónika.
***
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 148 "igennel", 24 "nem" és 4 " tartózkodás" kíséretében elfogadta.
IGEN | NEM | TARTÓZKODÁS |
Fidesz-KDNP-Jobbik-LMP | MSZ+független:1, Fodor Gábor | Független:4 |
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosításáról.
Indoklása szerint a 2018. január 1-jétől a törvény hatálya alá tartozó, széles körű szervi hatállyal megindul az elektronikus ügyintézés biztosítása. A természetes személy ügyfelek jogosultak, a gazdálkodó szervezetek, jogi képviselők kötelezettek lesznek az elektronikus kapcsolattartásra. Ugyan az e-ügyintézés biztosításához szükséges szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások készen állnak, azonban nem garantálható, hogy egyes szervek ezen szolgáltatásokhoz való csatlakozása eléri azt a szintet, hogy zökkenőmentesen tudja az ügyeket elektronikusan vinni. Erre figyelemmel a feltételek biztosítására önhibájukon kívül nem kész szerveknek hagyományos kapcsolattartásra lesz lehetőség. (T/18530, szövege:PDF.)
Előterjesztő, Fidesz: Gulyás Gergely, Répássy Róbert.
***
Az Országgyűlés a beszámolót 124 "igennel", 25 "nem" és 26 "tartózkodás" kíséretében elfogadta.
IGEN | NEM | TARTÓZKODÁS |
Fidesz-KDNP-LMP+független:1, Szabó Szabolcs | MSZP+független:2 | Jobbik+ független:2 |
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény és a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi XLIV. törvény módosításáról.
A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXLIV. törvény 2018. január 1-jei hatálybalépéssel módosította a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvényt. A hatálybalépés előtti további módosítás indoka, hogy a társadalom számára jelentős biztonságot jelent, ha a gépjárművek kárelőzménye a biztosítással kapcsolatban is vizsgálható, mert ez egyrészt csökkenti a visszaélések lehetőségét, másrészt széleskörű tájékoztatást ad a jármű tulajdonosának és üzembentartójának, továbbá a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) számára is hozzáférhetővé válnak az adatok a külföldön bekövetkező káresemények bekövetkezése esetén is. A módosítás ezt az ellenőrzési mechanizmust a gépjárművekkel kapcsolatos károsodások szélesebb körére terjeszti ki. (T/18564, szövege:PDF .)
Előterjesztő, Fidesz: Kovács Sándor, Manninger Jenő, Hadházy Sándor.
***
Az Országgyűlés a beszámolót 148 "igennel", ellenszavazatok nélkül, 27 tartózkodás kíséretében elfogadta.
IGEN | NEM | TARTÓZKODÁS |
Fidesz-KDNP-Jobbik- LMP+független: Kész Zoltán | - 0 - | Jobbik+független:4 |
Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról.
A törvénycsomag számos területen fogalmaz meg pontosításokat, és támaszkodik a gyakorlati tapasztalatokra. Az alábbi fő célkitűzések megvalósítására tett javaslatot.
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényhez kapcsolódó módosításokat tartalmaz.
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása az egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételéről szóló kormányrendelet alapján az Emberi Erőforrások Minisztériumába kerülő feladatok vonatkozásában teremti meg a TAJ-számhoz és a hozzá kapcsolódó egészségügyi adatok kezelésének és annak továbbításának a lehetőségét. A javaslat a háziorvosi indikátorrendszerhez kapcsolódó, az adatkezelést érintő módosítást is tartalmaz.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása az Alapvető Jogok Biztosa által lefolytatott ellenőrzés alapján a pszichiátriai betegeket érintő korlátozó intézkedés elrendelésére vonatkozó szabályt pontosítja.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. Törvény kiegészítése megteremti annak lehetőségét, hogy a biztosított keresőképtelenségét –amennyiben kicsúszik az 5 napos időszakból – a kormányhivatal szakértő főorvosa 30 napig visszamenőlegesen igazolhassa. A módosítással lényegesen csökkenhet a főorvosi bizottságok adminisztratív jellegű terhelése, ugyanakkor a biztosított keresőképtelensége is egyszerűbben válik igazolhatóvá az 5 napos időszak után is.
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása elősegíti a vegyi anyagokkal foglalkozó uniós rendeletek megfelelő végrehajtásának ellenőrzését és a hatóságok közötti együttműködést.
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény kiegészítések a gyógyszerekkel való folyamatos ellátás érdekében szükséges pontosító rendelkezések meghatározása, továbbá az egyedi betegszükségletekhez igazodó radiofarmakonok előállításának lehetővé tétele.
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása kiigazítása révén lehetővé válik a gyógyszertár működtetésének felfüggesztése kérelemre azokban az esetekben, amikor a működtetés feltételei a működtető önhibáján kívül nem állnak fenn.
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítása a törvény azon részeinek pontosítását tartalmazza, amelyek hivatkoznak a törvényből már hatályon kívül helyezett bekezdésre.
A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény "kiigazítás" jogtechnikai átvezetés az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 2018. január1-jétől hatályos módosításával összhangban.
Az egészségüggyel összefüggő törvény módosítása a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény kiegészítése az egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételéről szóló kormányrendelet alapján az EMMI-be kerülő feladatok vonatkozásában teremti meg a TAJ-kezelés és a TAJ-szám továbbításának lehetőségét.
A módosítások félreérthetetlenül az egészségügyi ellátórendszer biztonságos működését szabályozzák és a betegek javát szolgálják. (T/18319, szövege: PDF .)
Előterjesztő Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere.
***
Az Országgyűlés a beszámolót 141 "igennel", 24 "nem" és 8 "tartózkodás" kíséretében elfogadta.
IGEN | NEM | TARTÓZKODÁS |
Fidesz-KDNP-Jobbik | MSZP+független:3 | LMP+független:2 |
Egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról.
A javaslat a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása révén egyrészt a hivatásos állományba kerülés szabályainak rugalmasabbá tételére vonatkozó rendelkezéseket határozza meg, másrészt az állomány tagjának a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény szerinti baleseti ellátásra való jogosultság részletszabályainak pontosítását tartalmazza, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénynek megfelelően. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosításának a célja pedig a védelmi és biztonsági beszerzési jogorvoslatokkal kapcsolatos szabályok reformja. (T/18544, szövege: PDF .)
Előterjesztő, kormány: Simicskó István, honvédelmi miniszter.
***
Az Országgyűlés a beszámolót 119 "igennel", 30 "nem" és 24 "tartózkodás" kíséretében elfogadta.
IGEN | NEM | TARTÓZKODÁS |
Fidesz-KDNP+LMP:1, Sallai R. Benedek | MSZP-LMP-függetlenek | Jobbik |
A Nemzeti Emlékezet Bizottságról szóló 2013. évi CCXLI. törvény módosításáról.
Indoklása szerint a törvényjavaslat célja a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, mint testületi szerv munkájának elősegítése, a testületi működés egyes eljárási elemeinek pontosítása, racionalizálása a működés hatékonyabbá tétele érdekében. Javasolt továbbá a Bizottság és a hozzá tartozó Hivatal több, mint hároméves működése során kialakult tapasztalat szerint a gyakorlatban nehezen alkalmazható rendelkezésnek a törlése, illetve egyes rendelkezéseknek az általános gyakorlathoz történő igazítása. (T/18531, szövege: PDF.)
Előterjesztő, Fidesz: Gulyás Gergely, Répássy Róbert, Vas Imre.
***
Az Országgyűlés a beszámolót 116 "igennel", 54 "nem" és 1 "tartózkodás" kíséretében elfogadta.
IGEN | NEM | TARTÓZKODÁS |
Fidesz-KDNP+LMP:1, Sallai R. Benedek | MSZP+LMP-függetlenek | Független: Szabó Szabolcs |
HATÁROZATOK
Az Európai Parlament Soros-terv végrehajtásáról szóló határozatával szemben!
Az Európai Parlament 2017. november 16-án határozatot hozott a Soros-terv végrehajtásáról: a bevándorlók befogadására és szétosztására irányuló rendeleti javaslatról.
Ez a határozat felháborító, ezért elutasítjuk.
A magyar Országgyűlés elutasítja, hogy állandó betelepítést és kötelező szétosztást indítsanak el az európai nemzetek kárára. Bevándorlók állandó behozatala és kötelező kvóta alapján történő szétosztása visszafordíthatatlanul megváltoztatná Európa jövőjét és kultúráját.
A magyar Országgyűlés elutasítja a bevándorlók beáramlásának felgyorsítását, és a csoportban történő áthelyezést.
A magyar Országgyűlés elutasítja, hogy jogköröket adjanak át a bevándorlást támogató Soros szervezeteknek, annak érdekében, hogy részt vegyenek a bevándorlók behozatalában és szétosztásában.
A magyar Országgyűlés elutasítja, hogy a tagállamok megbüntetésével kényszerítsék ki a bevándorlók befogadását.
A magyar Országgyűlés felhívja a figyelmet arra, hogy a schengeni külső határvédelemi kötelezettség egyes tagállamok általi be nem tartása nem teremthet alapot arra, hogy a jogsértők szolidaritásra hivatkozva követeljék a határvédelem hiánya miatt érkezett bevándorlók államok közötti szétosztását.
A magyar Országgyűlés elvárja az Európai Uniótól, hogy tartsa tiszteletben Magyarország szuverenitását, valamint a magyar emberek népszavazáson kinyilvánított akaratát a kötelező betelepítési kvóta elutasításáról.
A magyar Országgyűlés felszólítja Magyarország Kormányát, hogy ne engedjen az Európai
Parlament és az uniós bürokrácia nyomásának, védje meg hazánk alapszerződésekben garantált jogait, utasítsa el a Soros-tervet, és folyamatosan tájékoztassa Magyarország polgárait a Soros-terv végrehajtásának. állásáról és a kormány Magyarország védelmét célzó tervezett és folyamatban lévő intézkedéseiről. (H/18817,szövege: PDF.)
Előterjesztő: Gulyás Gergely, Balla György, Németh Szilárd István, Répássy Róbert(Fidesz) Hollik István (KDNP).
***
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 142 "igennel" 3 "nem" kíséretében, tartózkodások nélkül elfogadta. Az MSZP távol tartotta magát a szavazástól.
IGEN | NEM | TARTÓZKODÁS |
Fidesz-KDNP-Jobbik | Független: 3, Fodor Gábor, Szabó Szabolcs, Szelényi Zsuzsanna | - 0 - |
A Kúria elnökének a Kúria 2016. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében címmel benyújtott beszámolójának elfogadásáról.
Az Igazságügyi bizottság, mint feladat- és hatáskör szerint illetékes bizottság a beszámolót (szövege: PDF) a 2017. november 21-i ülésén megtárgyalta és megállapította: a Kúria 2016. évre megfogalmazott szakmai célkitűzései megvalósultak. A bizottság fontosnak tartja a magas színvonalú ítélkezés érdekében létrehozott joggyakorlat-elemző csoportok munkáját, különösen a szakértői bizonyítás vizsgálatát, illetve a főtanácsadói rendszer kiépítését, amely hatékonyan képes segíteni a bírók érdemi munkáját. A bizottság üdvözli az új Polgári Törvénykönyv alkalmazásában felmerülő jogértelmezési kérdések feltárása, a civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos jogalkalmazási problémák feltárása, valamint a devizakölcsön-szerződésekkel kapcsolatban felmerülő jogértelmezési problémák feltárása érdekében végzett kiemelkedő munkát.
Mindezek alapján az Igazságügyi bizottság beszámolót az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. (H/18540, szövege: PDF)
Előterjesztő: Vejkey Imre, Igazságügyi bizottság.
***
Az Országgyűlés a beszámolót 145 "igennel", ellenszavazatok nélkül, 24 tartózkodás kíséretében elfogadta.
IGEN | NEM | TARTÓZKODÁS |
Fidesz: KDNP: MSZ- LMP-függetlenek | - 0 - | Jobbik |
Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2016. évi beszámolója elfogadásáról.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011 . évi CLXI. törvény 76 . § (8) bekezdés c) pontja alapján az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke benyújtotta az Országgyűlésnek a 2016. évi beszámolóját. (Szövege: PDF)
Az Igazságügyi bizottság, mint feladat- és hatáskör szerint illetékes bizottság a beszámolót a 2017. november 21-i ülésén megtárgyalta. Álláspontja szerint, az OBH elnöke által megfogalmazott szakmai és stratégiai célkitűzések megvalósulása jó úton halad,. Különösen fontosnak tartja a minden bírósági szinten megvalósuló időszerű és magas színvonalú ítélkezés egyidejű megvalósítását, a bírósági szervezet integritása, az ítélkezési és igazgatási munka átláthatósága, kiszámíthatósága, illetve ellenőrizhetősége irányába tett erőfeszítéseket.
A bizottság kiválónak tartja a bíróságokba vetett bizalom fenntartása és megerősítése, a bírák függetlenségének megőrzése érdekében meghirdetett „A szolgáltató bíróságért!" program megvalósulását, melynek eredményeként a két éven túl folyamatban lévő peres ügyek száma több mint negyedével csökkent. A bizottság üdvözli a bírósági szervezetfejlesztés és a munka hatékonyságának további erősítése érdekében az OBH elnöke által 2016. évben meghirdetett Fenntartható Fejlődés Programot, melynek célja a már elért eredmények megőrzése, a magas színvonalú, időszerű ítélkezés megvalósítása, illetve a bíróság szolgáltató jellegének érvényre juttatása.
Mindezek alapján az Igazságügyi bizottság a beszámolót az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta.(H/1854, .szövege: PDF.)
Előterjesztő: Vejkey Imre, Igazságügyi bizottság.
***
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 114 "igennel" 54 "nem" kíséretében, tartózkodások nélkül elfogadta.
IGEN | NEM | TARTÓZKODÁS |
Fidesz-KDNP | MSZP-Jobbik-LMP-függetlenek | - 0 - |
Az ügyészség 2016. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról.
Az Alaptörvény 29 . cikk (5) bekezdése alapján a legfőbb ügyész benyújtotta az Országgyűlésnek az ügyészség 2016 . évi tevékenységéről szóló beszámolóját. (Szövege: PDF)
Az Igazságügyi bizottság, mint feladat- és hatáskör szerint illetékes bizottság a beszámolót a 2017. november 21-i ülésén megtárgyalta és megállapította, hogy az a jogszabályoknak megfelelő tartalommal és formában, részletesen tájékoztatja az Országgyűlést az ügyészség igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó feladataival, a közérdekvédelmi ügyészi tevékenységével, illetve a törvényességi ellenőrzési, felügyeleti eljárásokkal összefüggő munkájáról..
Mindezek alapján az Igazságügyi bizottság a beszámolót – az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014 . (II . 24.) OGY határozat 84 . § (2) bekezdés alapján benyújtott határozati javaslatban – az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. (Szövege: PDF)
Előterjesztő: Vejkey Imre, Igazságügyi bizottság.
***
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 117 "igennel" 54 "nem" kíséretében, tartózkodások nélkül elfogadta.
IGEN | NEM | TARTÓZKODÁS |
Fidesz-KDNP | MSZP-Jobbik-LMP-függetlenek | - 0 |
A hazatérés falvairól.
Az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések részeként 1920. június 4-én megkötött trianoni békediktátum történelmünk egyik legsúlyosabb, legigazságtalanabb, s máig ható tragédiája. A békekonferencia a tényleges etnikai viszonyokat, az önrendelkezési jogot, az anyaországnál maradt települések gazdaságföldrajzi és konkrét gazdasági érdekeit teljesen figyelmen kívül hagyva Somoskőt és Somoskőújfalut – sok száz társukkal együtt Csehszlovákiának ítélte.
A somoskői és somoskőújfalui birtokokkal, lakóingatlanokkal sok helyi lakosnak munkát biztosító, fejlett gazdasággal rendelkező dr. Krepuska Géza Európa-szerte ismert orvosprofesszor, valamint gazdasági érdekeit védő salgótarjáni Rimamurányi Vasmű Rt. igazgatója, Lipthay B. Jenő a helyi lakosság támogatását maguk mögött tudva heroikus küzdelmet folytattak a két település hazatérése érdekében.
Tevékenységüket siker koronázta. A hágai nemzetközi bíróság 1922. június 20-án a két település visszacsatolását szorgalmazó kérelmüknek helyt adott, a Népszövetségi Tanács 24. ülésszaka a két falut hazánknak ítélte. A települések tényleges birtokbavétele 1924. február 15-én valósult meg. Ez a nap Somoskő és Somoskőújfalu ünnepnapja.
E hazafias küzdelem eredményét elismerve állít az Országgyűlés méltó emléket a trianoni diktátummal szembeszálló, magyar hazánkhoz hű két település egykori vezetőinek és lakóinak.
Közel egy évszázaddal a trianoni döntés után Magyarország és Szlovákia annak a visegrádi szövetségnek a része, amely ma a legsikeresebb szövetség Európában, és amely tagjai közötti együttműködés soha korábban nem volt olyan erős és egységes, mint az utóbbi időkben. (H/18302, szövege. PDF)
Előterjesztő: Becsó Zsolt, Balla Mihály, Balla György (Fidesz).
***
Az Országgyűlés a javaslatot 177 "igennel", ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.
IGEN | NEM | TARTÓZKODÁS |
Fidesz: 101, KDNP: 14, MSZ: 23, Jobbik:24, LMP: 6, Független: 5 | - 0 - | - 0 - |
A Magyar Sport Napjáról, a Magyar Parasport Napjáról és a Magyar Diáksport Napjáról.
1. Magyarország Országgyűlése - a sportolók és a parasportolók megbecsülése érdekében - felismerve és tudva azt, hogy a sport és a parasport presztízsének emelését minden eszközzel segíteni kell, valamint azért, hogy minél több diákot rendszeres testmozgásra ösztönözzön, a Magyar Athletikai Club által Budapesten 1875-ben megrendezett első szabadtéri sportverseny évfordulóját, május 6-át a Magyar Sport Napjává,
2. a Mozgásgátoltak Halassy Olivér Sport Club 1970-ben történt megalakulásának napját, február 22-ét a Magyar Parasport Napjává,
3. szeptember utolsó péntekét a Magyar Diáksport Napjává nyilvánítja. (H/18211, szövege: PDF.)
Előterjesztő: Dúró Dóra, Szilágyi György (Jobbik), Földi László (KDNP), Ikotity István(LMP), Nyitrai Zsolt, Vas Imre (Fidesz).
***
Az Országgyűlés a javaslatot 177 "igennel", ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.
IGEN | NEM | TARTÓZKODÁS |
Fidesz: 106, KDNP: 14, MSZ: 23, Jobbik:24, LMP: 5, Független: 5 | - 0 - | - 0 - |
I. Harsogtak mellette és ellene..!
