Kutasi József Antal házassági élete, gyermekei és unokái!
Az összes gyermekeim és unokáim Németországban születtek.
Háromszor házasodtam (kétszer német hölggyel Németországban és egyszer magyar hölgyel Magyarországon) és háromszor elváltam!
Gyermekeim száma: 8 (nyolc) fiú és 1 (egy) lány!
A harmadik feleségemnek - akivel 27 (huszonhét) évig Münchenben házas voltam,- Piliscsabai volt -, de elváltam, az első házasságából 1 (egy) fia és 2 (kettő) lánya van, és az egy fia és lánya családjukkal, az utolsó évekbe elhagyták Magyarországot és véglegesen Németországba költöztek.
Az akkori házasságnál, egyik 8 éves lányát magamhoz fogadtam és egy háztartásba, velünk élt és lakott Münchenben.
Közös fiunk Daniel 1991-ben született, aki a harmadik feleségem gyermekeinek a fél testvére, Münchenből Daniel fiammal sincs kapcsolat.
Miért nincs? Nem tudom! Pedig nagyon szeretem.
Unokák: 4 (négy) fiú és 5 (öt) lány > amit tudok!
Gyermekeimhez és unokáimhoz - már hosszú évek óta -, nincs kapcsolatom!
Miért nincs? Nem tudom!
Hiszen az egész életembe mindenkihez jó voltam! Alkohol és dohányzás mentes, szolid egyszerű életet egyedül élek,
család, gyermekeim, unokáim, rokonaim, barátok, ismerősök, kevés szomszédok nélkül!
Nagyon nehéz, így Piliscsaba - Klotildligeten magányosan lenni, ami a lelki fájdalmaimat nehezíti.
Miért választottam ezt az élet utat?
Mert Budapesten születtem és Piliscsabán kívánom temetésemet a temetőbe!
Az ittenieknek Magyarországon 60 év után idegen lettem!
Kedves Piliscsabaiak, és magyarországi Honfitársak, kérem vegyenek fel körükbe, és küldjenek megivókat a rendezvényekre, vegyék fel velem az ismeretségi kapcsolatot,vagy látogassanak meg.
Én nem az őserdőből vagy a távoli országokból menekült személy vagyok.
Velem szebben jobban és kedvesen lehet beszélgetni és írogatni, nem haragosan, erős hanggal és megsértően.
Nekem van egy büszke nevem, és személyem az életben sokat elért.
Itt most az a baj, hogy vissza jöttem hazámba Magyarországra élni, mert Budapesten születtem, és Piliscsabán a temetőbe nyugodalmat találni. Édesanyám és Jenő öcsém is itt vannak eltemetve.
Németországba már senkit nem érdekelte a létezésem, mert minden hozzátartozóim, évtizedeken keresztül
elérték és megkapták a családi, rokoni, ismerősi eltartást, így egy idősebb személy - mind én -, fölösleges és éljen úgy ahogy tud, minden szeretet nélkül.
Ez a pont amiért mindenkivel megszakadt a kapcsolatom, - tisztelet a kivételnek -, mert szerették volna, úgy mind idáig 60 évig Németországban, továbbra is eltartom és pénzelem őket.
Hogy Magyarországon 60 évig az összes ismerősöket és rokonokat támogattam és mindig nagy értékű ajándékokat kaptak, az már feledésbe ment, és itt a hazámba már nem is köszönnek.
Azért nincs senkim, mert a támogatásokat Magyarországon, Leányváron, és így itt Piliscsabán és Klotildligeten is megszüntettem, és ezáltal elidegenedtek tőlem.
Megjegyzem, hogy a Magyar Népköztársaság 13 évig nem engedte meg, hogy szülőhazámat, családomat, rokonaimat, barátaimat, meg a többieket, viszont lássam, de más utakon nagyon sok ajándékokat küldtem részükre. 1968 óta legalább 400 (négyszázszor) jötten családi, rokoni, baráti, ismerősi, szomszédi látogatóba, és azt az egész Magyarországon. Üres kézzel nem jöttem, de az is már mind feledésbe ment.
Nekem itt Piliscsaba-Klotildigeten megvan mindenem, csak az egyedüli életforma, a kitaszítás, látogatás, beszélgetés, vagy egy köszönés hiányzik.
22.531 (huszonkettöezerötszázharmince
"Nemzeti újságírásért" kitüntetés, bronz fokozat Független Újságírók Szövetsége, Budapest 2009 |
Kutasi József Antal, az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmából kitüntetésben részesült
Kutasi József Antal kitüntetésben részesült