Dátum: 2017. december 30. 19:43
Tárgy: "Te mérlegelted, hogy mit kívánsz a devizahitelek helyébe? "
Címzett:
Most döntsétek el, hogy párbeszédben vagyunk vagy sem.
Az nem megy, hogy a hölgyeknek időnként elszalad a gyógyszere és nekiesnek az embernek.
Szerintem itt egy gazdaságpolitikai vita kezd kibontakozni a választások előtt, a devizahitelekből kinövesztve.
Ha valaki egy esztergagép működésébe kíván belenyúlni, akkor bizonyos idegállapotban félre kell vonni.
Más a lincselés és bármi egyéb számonkérés (amire egyre több mohamedán országbeli példát lehet az interneten látni). De akkor ne tegyünk olyan látszatot, mintha higgadt érvek erősítenének minket.
Ellenzéki politikai oldalról igenis felmerül (fel kellett volna merüljön), hogy mit kívánunk a devizahitelek helyett (azaz mi lett elrontva, milyen hibának köszönhető a devizahitelek sorcsapása)? Én nem tudtam például, hogy a közjegyzők esetében Gyurcsány idejében egyrészt meghagyták, hogy a közjegyzők vállalkozások egy garantált, limitált konkurenciát jelentő piacon, másrészt az igazságszolgáltatásban járási bíróságok feladatait bízták rájuk. A kettő összeférhetetlen. Vállalkozó bíróság, amely anyagilag érdekelt az egyik fél kifosztásában. Ha ez igaz, akkor egészen új vetületére látunk rá a devizahiteleknek. Nekem ez az információ egészen friss.
Tudomásom (és főként sejtésem szerint) nemcsak nekem, hanem a szélesebb közvéleménynek és a politikusok túlnyomó többségének is. Ez egyszerűen az ország felkészületlenségének megnyilvánulása. Nem pártspecifikus. Egy alapkérdés.
Sok hasonló kérdés van még, ami bizony mind a bankok mind az ügyfelek, mind a pénzfelügyelet mind a teljes közvélemény felkészületlenségének a jele. Ha valaki a devizahiteles áldozatokért érez részvétet, akkor nem elhárítania kellene a problémát, hogy a devizahiteles ügyfelek oldalán alapvető szakmai kompetencia nem volt és még most is csak tápászkodik, hanem rámutatni, hogy egy szakmailag felkészült, jogilag illetékes, érdekeltségében feltétlenül a fogyasztókért kiálló érdekvédelem hiányzik. Ezt az intézményi hiányt nem lehet kompenzálni érzelemdús kirohanásokkal. Ezen intézményi hiányosságnak a pótlásához lehet hozzájárulni vagy a hozzájárulásból részt nem vállalni, de tudni kell róla, ha valaki nyílt színre lép.
A hiányzó intézményt nem a mostani kormány szüntette meg, hanem egy pillanatra sem volt a rendszerváltás óta és ismert okok miatt azelőtt sem. Kikerülhetetlen feladat a megteremtése.
Oláh Géza elküldte Róna Péter interjúját. Róna Péter tipikusan egy idol. Amerikai bank vezető tisztsége, oxfordi professzor, itthoni sajtgyártó. Visszafogott stílusában nem vállalt közösséget a honi bankvezérekkel, ügyvédi kamarával és pénzügypolitikusokkal devizahitel ügyben. És tartja véleményét.
De ennyi, nem lehet vele sem párbeszédbe sem kérdezz-felelek viszonyba kerülni. Pénzügyi fogyasztói érdekvédelem kialakításához tudtommal nem ad támogatást. Ami probléma, mert az általa felvetett kérdések tovább tárgyalhatóságának gátja. Fölötte látszik érezni magát a magyar valóságnak. Tehát elemző nézőként lássuk a vele készült videót.
Megjegyzem ebben az ügyben nincsenek két soros lényegi elemzések. Amint eddig is kiderült, vannak akik egyszerűbben képzelik el problémák megtárgyalását. Azt is lehet csinálni, hogy akit érdekel, annak felajánlom a külön levelezést – minek tovább ingerelni a valamiért amúgy is féket vesztetteket.
A videóban 18:47 körül Róna Péter említést tesz arról, hogy az országnak a multiktól és az uniós támogatástól függetlenül nincsen fejlődési forrása. Ez lehet egy ténymegállapítás, de az okok mellett ne menjünk el. Az ország saját erőforrásait ugyanis éppen a multik és az unió érdekében korábban kifosztották. Orbán Viktor legalábbis saját hivatkozása szerint az országnak ezt a teljes önállótlanságát igyekszik meghaladni.
Hiányzik félmillió képzett, a mobilitást vállaló és részben a devizahiteles visszaélésekkel külföldre üldözött munkavállaló az országból. Ezeket nem Orbán Viktor üldözte el. A riporternő csipkelődve megjegyzi, hogy strukturális reformot, átállást két év alatt nemigen lehet megvalósítani. Tehát igen tartós, szinte maradandó kártétel volt a rendszerváltás balliberális irányvétele már a spontán privatizáció időszakától számítva, tehát már jó három évtizede. Ezzel szembesíti Orbán Viktor által említett két évet az uniós támogatások elapadásáig. Legalábbis aránytalan, körültekintéstől mentes megjegyzésnek mondhatjuk.
De forduljunk Róna Péter szakterületéhez, a banki világhoz. Az 1990-es rendszerváltás nem csak Magyarországon zajlott le viharos gyorsasággal. Nem is csak a volt európai szocialista országokban (aminek a száma 9 körül mozoghatott). Hanem emlékem szerint összesen kb 54 országban, minden kontinensre kiterjedően. Váratlanul, alaposan előkészítve. Soros mindenképpen a reklámarca volt a folyamatoknak, egy kulcsfigurája. Hogy volt-e az 54 országból egy is, ahol a Soros alapítvány és társ-szervezetei nem vállaltak szerepet, azt nem tudom.
Az egyik közös jelszó az állami tulajdon lebontása volt. Milyen pénzből? Például hitelből. Mindenki kaphatott hitelt? Nem. Egy viszonylag zárt, az 54 országtól határozottan elkülönült tulajdonszerői kör részesülhetett $-milliárdos hitelekben „bemondásra". Akár 1-2%-os vagy 0%-os kamatra. Legfeljebb nem kapta meg az összeget zsebre, hanem igazolnia kellett az ingatlan, a gyártótőke, az értékpapírok valós megszerzését, amikre esetleg utólag, a megszerzésüket követően rákerült valami jelzálog. Hasonlítsuk össze ezt a Magyarországon például egy ideig 30%-os kamatozású és 2-3-szoros ingatlan jelzálog fedezetű hitelekkel. Milyen jogon? Erre semmiféle banki racionalitás nem hozható fel. Ez volt a kifosztás. Ennek a kifosztásnak egyik késői fejezete a devizahiteles randalírozás (amit a lista szervezője Orbán nyakába kíván akasztani a Soros-rajongó LMP-vel szemben). Szerintem ez megtévesztéssel ér fel, vagy megtévedéssel legalább (de alapossal).
Tehát Róna Péter lehet hogy jó jogász és egy jó közgazdasági vagy pénzügyi professzor, de hogy nem az az ember, aki elfogulatlanul átlátná a magyar gazdaságpolitika problémáját, mozgató szempontjait, az biztos.
Az eu-s támogatástól függetlenül szerintem például, mint laikus szemlélő szerint (hiszen semmiféle pozícióm nincsen, de igyekszem a dolgoknak utána gondolni), tehát szerintem az eu-s támogatások igen drágák. Pont olyan mögöttes költségeik vannak, mint az 1990 előttről örökölt és azóta gyarapított államadósságnak. És Róna Péternek talán arról illene nyilatkoznia, hogy az ország pénzrendszere miként volna erősíthető, funkciójára alkalmasabbá tehető. De ilyen kérdéseknek ő a közelébe nem ment az általam látott videóiban. Amire mindenki emlékezik a „haupt…leiter" (nem emlékezem a pontos német kifejezésre), aminek az volt a lényege, hogy a banki szerződéseknek érthetőknek kell lennie nem az átlagos értelmiség számára, hanem mindenkinek, aki az illető pénzügyletben mint ügyfél szóba jöhet.
Nem hallottam róla, hogy kezdeményezett volna ő vagy a vele együttműködő LMP olyan törvénytervezetet, amely szerint véges határidőn belül a teljes pénzügyi jogot át kell fésülni és amely szerint legyenek a bankok a felelősek például pár éven belül, hogy minden banki fogyasztói szerződés érthető legyen egyszerű nyelven fogalmazó-olvasó ügyfeleknek is. Ehelyett 10 éve az élvonalbeli bírók, ügyészek, ügyvédek és pénzügyi szakértők kerülgetik a kimondását annak, hogy milyen állapotok vannak a magyar banki szerződésekben és köröttük. Tehát a közjegyzői jogállás fonákságait vajon Róna Péter tette szóvá? Nem hallottam róla. De az LMP-ről sem hallottam eddig. Csak hogy jobban oda kell figyelni Sorosra, aki „nem olyan sötét" alak.
Viszont szó esik arról, hogy Orbán-féle jövő nem fér bele az uniós jövőbe. De hogy az uniós jövő egy migránsokkal felismerhetetlenné tett Európa, ahol gyarmatként kezelik Magyarországot és hogy részben éppen az uniós elvárásoknak is köszönhető a devizahiteles katasztrófa, arra nem utal. Az anyabankok többsége uniós. Az anyabankok valami abszurd uniós szabad tőkeforgalomra hivatkozva csalással próbáltak magas jövedelmet kisajtolni a magyarországi leánybankjaikból. Melyik riportjában kel ki ez ellen Róna Péter?
Az uniónak nincsen leszakadást mérséklő stratégiája, szándéka. Van viszont ismert módon az országot felszámoló törekvése. A migránsok „selejtjét" és egyéb nehezen kezelhető ballasztot küldenek hozzánk. Mi a véleménye erről Róna Péternek? Ugyanis a devizahitelek erőltetése az ország-felszámolási törekvést erősíti a bankok részéről (a pénzügyekben a jogállami alapok felmorzsolásával).
A devizahiteles problémák szakszerű feltárásával, megnevezésével sokat lehetne tenni az ország saját életképességének erősítéséért, közelebbről egy életképes pénzügyi fogyasztói érdekvédelem jelentős támaszt, igazodási pontot tudna adni
Univerzális megmondó emberi szerepre nem vágyok, de tisztességes és értelmes eszmecserére igen.
Ha pedig más az elvárás, akkor ismétlem, hogy vegyetek ki a névsorból.
boldog új esztendőt
…………………………………….
FÁ
