Betreff: Brutális diákverés Egerben - ''Elégtételt az áldozatoknak, békét az élõknek, nyugalmat elesetteknek'' - Emlékezés 1956 decemberére
Datum: péntek, 2008. december 5.
Von: Nemzeti Hirhalo
An: Kutasi József - Budapest
Programajánló (péntek-szombat) program beírás: www.minden-ami-magyar.hu/prg/
1. 12-05, 17:00 Fáklyás felvonulás az MVSZ szervezésében
2. 12-05, 18:00 A polgárok Háza meghívója
3. 12-05, 18:00 KÖZÖS SZÍVDOBBANÁS zenés-verses est
4. 12-05, 19:00 Vágtázó Csodaszarvas lemezbemutató koncert
5. 12-06, 11:00 Mise a Boldogasszony Kápolnában Pilisszántón
"Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!"
Mihályi Molnár László
Idegen megszállás alatt Trianon árnyékában
lúdbõrösen holt avarban járunk
szívünk fárad alig ver az ér
hosszú hideg üres éjek várnak
míg az õsztõl mogorván elválunk
és egy reggel ránk szakad a tél
fakult képek s éltetõ remények
kétségek és megrabolt hitünk
ennyi maradt tépett tarisznyánkban
amit féltve tovább cipelünk
a cél oly távol
s talán éppen holnap
érünk révbe
ha befagy a folyó
talán ma lesz
utoljára tegnap
és sírunkat fedi be
a hó
Értesítés
A MAREVOSZ Történelmi Társadalmi Klubjában:
/Magyarok Háza -V. Semmelweis u. 1-3 - Bolyai terem/
dec. 9-én 18 óra kezdettel
Posta Imre - "Mit keresnek idegen ERÕSZAK-SZERVEZETEK Hazánkban?"
Ugyanitt megvásárolható és dedikáltatható Posta Imre 2 könyve (kb. 3000 Ft/db).
Addig is érdemes a következõt megtekinteni:
Posta Imre: A bukás színe
http://video.google.com/videoplay?docid=-4429137227972319818
Téli szünet: dec. 10-tõl jan. 12-ig.
ELÕZETES: 2009. január 13-án 18 óra kezdettel Dr. Tóth Zoltán József, jogtörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára
elõadást tart a Szent Korona Tanról
Magyarok Háza, Bólyai terem, 1052 Budapest, Semmelweis u. 1 - 3
Most pénteken 18 órakor a Szindbád Moziban (Szent István körút, a Víg Színház mellett) lesz a Kurultájon készült film õsbemutatója Vukics Ferenc szervezésében. DVD-t a helyszínen korlátozott példányban megvásárolhatjuk, ill. megrendelhetjük, tudomásom szerint 2500 Ft/db.
Pár Internet cím, melyekre fölhívnám a figyelmet:
www.magyarokpiaca.eu
www.ideje.hu
www.eleg.hu
www.falura.hu
Tisztelettel és szeretettel: Fetzer János
*** www.nemzetihirhalo.hu *************
BRUTÁLIS DIÁKVERÉS EGERBEN
- nyolc napon túl gyógyuló sérülés, utcai brutalitás-
Két 15 éves diákot vertek meg brutálilisan Eger utcáin, fényes nappal. A Neumann János Szakközép Iskola tanulóitól tudtuk meg a következõ történetet:
Kora délután az Északi lakótelep forgalmas útján, a Malomárok utcán a belvárosba tartottunk. Az Eger patak hídjánál két cigány fiú cigarettát kért tõlünk. Nem adtunk, mert nem volt. Ekkor kaptuk az elsõ ütéseket. A támadó csapathoz az út másik oldaláról, a híd korlátjának dõlt másik három személy is csatlakozott. Megpróbáltunk elfutni és az iskola felé menekültünk. A banda tagjai a nyomunkba eredtek. Az egyik kerékpárra pattant.. Három lány osztálytársunk látván a vérszomjas üldözök rohamát, segítségért kiáltott, de senki nem sietett védelmünkre.
Innen kezdõdõen magamra maradtam- meséli az egyik fiú-, mert a társam gyorsabb volt, õ kimenekült a falka támadásából. Engem a biciklis lerántott és a többi rám vetette magát. Letepertek a földre, az elsõ rúgásokra emlékezem csak, de az állkapcsomat érõ hatalmas rúgás után rövidzárlat következett be.
Az orvosi látleletbõl tudjuk meg a többit: az alsó állkapocsban kitört, felsõ sorban kilazult fog. Vérömlenyek a szájban és a szem alatt. Arca eltorzult, bedagadt az ütlegeléstõl és rúgásoktól...
A brutális támadás további részlete: a földön fekvõ-valószínûleg eszméletét vesztõ- diákhoz nem érkezett segítség. 14.30-kor váratlanul feltûnt egy rendõrautó. A szervezett bûnözõ banda a Wigner középiskola felé távoztak. A bántalmazás súlyosabb szakaszából kimenekülõ osztálytárs leintette a rendõrségi kocsit. Az egyenruhások azonban segítségnyújtás és segélyhívás nélkül továbbálltak. Arra hivatkoztak, hogy más eseményhez hívták ki õket. A véresre vert diák maradt a földön, mígnem telefonhívásra megjelent az édesanya és összevert gyermekét saját kocsiján bevitte a kórházba.
A megalázott család kálváriája a Hospinvest birodalomban folytatódott. A látlelethez szükséges röntgent felvételt szakorvos hiányában csak órák múlva kapták meg. Kezdettõl egy csapat bõrkabátos õrzõ- védõk tapadtak rájuk. A megalázás és lelki brutalitás így a kórházban is folytatódott. Mire teljesen kimerülve kijöttek a vizsgálatról, a gépkocsijukról lelopták a négy dísztárcsát. (Talán az emberek megalázása helyett a smasszerek a kórház parkolójában elhelyezett magántulajdon szentségére is vethetnének egy vizslató tekintetet- szerk.).
A tettesek természetesen minden területen ismeretlenek. MINDEN TERÜLETEN.
Az édesanya segítséget kért tõlünk és magyarázatot a rendõrségtõl. Mi megadtuk a segítséget! Nem csak ezzel a leírással, hanem azzal is, hogy azonnali önvédelmi szervezet kidolgozására teszünk indítványt. Amennyiben leterheltsége, alulfizetettsége vagy bármely ismert okokra való hivatkozás miatt a rendvédelmi szervezet nem képes a város polgárait, gyermekeit, vagyonát megvédeni, saját szervezeteket kell létrehozni. A veszélyeztetett iskolák szülõi közössége kezdeményezzen diákokból és tanárokból terület felügyeleti bizottságokat, melyek az utcán és a buszpályaudvar körül gyermekeink védelmét ellátják.
A szülõk egybehangzó kérése az is, hogy ki kell deríteni, miért nem segítettek a véresre vert diákon a kiérkezõ egyenruhások és milyen szankcióban részesülnek ezért. És milyen beszámolóra kötelezi rendfenntartó szervezetét a munkáltatója?
Mi természetesen utána járunk, meghallgatjuk a másik felet is és kíváncsiak vagyunk, a felvett jegyzõkönyv alapján elkapják-e a szervezett bûnbanda tagjait. Kíváncsiak vagyunk az indítékokra, mert ha igaz az, hogy ez a két gyermek nem használt rasszista kijelentéseket, akkor lehetséges verziónak tekinthetõ, hogy tisztogatási, leszámolási hullám indult el a többségi társadalom ellen. Erre a feltételezésre számos jel mutat, nem csak a kiskunlacházi eset, amikor egy 14 éves lányt öltek meg.
A polgárháborús veszélyt a baloldali felelõtlen, nemzetáruló kormány idézi elõ. Szükséges tehát, hogy sürgõsen lépjen színre egy olyan felelõs politikai erõ, amely az uszítás helyett a biztonságot szavatolja a magyar polgárok számára. Addig is a Kisgazdák egy figyelõszolgálat megszervezésébe kezdenek, valamint kérik, hogy minden diákot és felnõttet ért legkisebb támadásról, rablásról, meglopásról szóló hírt juttassák el a következõ postacímre: Hang Szóró 3300.Eger, Pf. 96.
- HANG SZÓRÓ-
*** www.nemzetihirhalo.hu *************
"Elégtételt az áldozatoknak, békét az élõknek, nyugalmat elesetteknek"
A Magyar Asszonyok Érdekszövetsége csendes, méltóságteljes emlékezésre hívta az 1956-OS NÕTÜNTETÉS EMLÉKNAPJÁN, 2008. december 4-én, azokat a lányokat, asszonyokat, akik kegyeletüket szeretnék leróni a diktatúrák, katonai megszállások gyermek és nõi áldozatai elõtt a Batthyányi-örökmécseshez 18 órától. Innen átvonultak a Szabadság téri szovjet emlékmûhöz, hogy egy szál fehér virágot és egy mécsest helyezzenek el.
A zord, esõs idõjárás ellenére úgy nyolcvanan lehettek a megemlékezõk. Mindössze 2-3 férfiember volt közöttük.
Ékes Ilona, országgyûlési képviselõasszony az 1956. december 4-i Nõtüntetésre emlékezve, többek között a következõket mondta:
Az 1956. december 4-én némán, feketébe öltözött menetelõ asszonyokra jöttünk emlékezni, akik kezükben 1 szál fehér virággal gyászukért és életükért álltak ki. Õk férjeik, fiaik elvesztésében megerõsödve és eltökéltté válva énekelték a himnuszt. Õk a szabadság és összetartozás megtapasztalt pillanataiért viselték késõbb a megaláztatást, a börtönt.
Közösséget hirdettek azokkal, akik életüket, sorsukat, jövõjüket adták a szabadságért. Az õ kiállásuk, kemény, fegyelmezett menetük a megpillantott és soha nem feledhetõ összetartozás fényétõl nyert erõt, ad tüzet a mának is.
Értük gyújtottunk gyertyát, hoztunk szál virágot.
Magunkért is teszünk, amikor megemlékezünk róluk.
1956. december 4-én (a szovjet katonai támadás hófordulóján) tüntetõ asszonyok a szabadságot, az együvé tartozást, a nemzet eszméjét vitték, hordozták, vállalták, majd õrizték börtöneikben, meghurcoltatásuk éveiben.
A mai felvonulás múltunk feledhetetlen, ma is erõben megtartó méltóságteljes kopjafájához vezet. Mert most is szükségünk van érezni, hogy tenni tudunk azért, hogy a nemzet összekovácsolódjék.
Van, amire csak Õk voltak képesek a forradalom emlékké formálásában.
Van, amire csak mi lehetünk képesek a jelen méltóvá alakításában.
Ahogy õk tudták, nekünk is tudnunk kell, mi a dolgunk.
Majd egy másik szovjet megszállásra emlékeztetett, 1945-re, arra
hogy a II. világháborúban Magyarországra érkezõ, szovjet katonák magyar nõk tízezreit, a magyarországi nõi népesség 10%-át erõszakolták meg. Sok áldozat az életével fizetett az erõszakért. Az életben maradottaknak is maradandó lelki és testi sérüléseket, súlyos szenvedésekkel járó betegségeket okoztak a vörös hadsereg háborús bûnöket elkövetõ, erõszaktevõ katonái.
Az áldozatok és leszármazottaik érzékenységét, mindannyiunk nõi méltóságát sérti, hogy a mai napig a fõváros egyik központi területe, a Szabadság tér ad otthont egy II. világháborús szovjet emlékmûnek.
Ékes Ilona képviselõasszony arra kérte Göncz Kinga miniszter asszonyt, hogy tegyen lépéseket az említett emlékmû áthelyezése érdekében.
A Prágai Nyilatkozathoz csatlakozva pedig felhívták a magyar kormány és az európai uniós képviselõink figyelmét, hogy
- a múltjukat megtagadó társadalmaknak nincs jövõjük sem,
- Európa addig nem lesz egységes, míg nem ismeri el úgy a kommunizmust, mint a nácizmust közös történelmi örökségként, és nem kezdeményez õszinte és mélyreható vitát a múlt század totalitárius rendszereinek bûneirõl.
Kérték, hogy elsõ lépésként tegyenek meg mindent azért, hogy Budapest szívébõl minél elõbb elkerüljön a tiltott önkényuralmi jelvényeket is ábrázoló szovjet emlékmû.
Megrázó visszaemlékezést hallottunk Tormásiné Tarnay Szilvia nyugdíjas erdõgazdálkodótól, akinek nyolc hónapos áldott állapotú édesanyját szovjet katonák úgy erõszakolták meg, hogy nagyapját az ágyhoz szíjazták, géppuskát szögeztek rá, és végig kellett néznie leánya meggyalázását.
Járóka Lívia és Gál Kinga az Európa Parlament képviselõi levélben szóltak az egybegyûltekhez.
Gál Kinga levelében hangsúlyozta:
A névtelen pokoljártakért égjenek az emlékezés, a tisztelgés lángjai: akiknek egyetlen bûnük volt: hogy védtelen nõk voltak - amikor a pokol Magyarországot elérte.
Azokért, akik életüket vesztették - és akik túlélték a szörnyûséget -, de akiktõl a mai napig senki nem kért bocsánatot.
Korda Bartal Piroska, A nõi gyász címû verse után fohászok és imák hangzottak el.
A megemlékezés ünnepi részét Pirityiné, Szabó Judit, a MAESZ elnökének szavai zárták.
A megemlékezõk fehér virágokat és mécseseket helyeztek el a szovjet emlékmûvel szemben felállított betlehemi jászolnál.
Orbán Éva
*** www.nemzetihirhalo.hu *************
Emlékezés 1956 decemberére
Mi történt 1956. december 4-én és 5-én
Az 1956-os Szabadságharc leverését követõen - bármennyire nem tetszett ez a Kádár-kormánynak, az emberek emlékezni akartak, és nem felejteni. A magyar értelmiségiek, Obersovszky Gyuláék kiáltványban december 4-re, Nõtüntetést szerveztek a Hõsök terére. Anyák, feleségek - harminc ezren, négyes sorokban - kezükben virággal, karjukon gyerekkel vonultak, hogy a virágokat elhelyezzék az ismeretlen katona sírjára, és kitûzzék a forradalom nemzetiszínû lyukas zászlaját. A néma tüntetést, melyen csak asszonyok vettek részt, a szovjet karhatalom oszlatta fel. Másnap a Szabadság téren az USA Nagykövetségnél, valamint az Brit Nagykövetség elõtt újabb tüntetésre került sor, amelynek a karhatalom beavatkozása vetett véget.
A nõtüntetés ötlete hasonló meggondolásból született november 4-e hónapfordulójára, mint a november 23-i Néma-tüntetés, amikor déli 12 órakor senki nem tartózkodott a fõváros utcáin, megálltak a villamosok, és megszólaltak a harangok. Még a rendõrök is bementek a kapuk mögé. Üres, néma és halott volt a város, csak a szovjet tankok indultak meg a körutakon és sugárutakon, nem tudván mire vélni a némaságot. Döbbenetes néma kiáltás volt a világhoz a néma Budapest, Európa közepén.
1956. december 4-én a Hõsök terén a Nõtüntetés zajlott, ahová végelláthatatlan négyes sorokban fegyelmezetten vonultak több órán keresztül fekete ruhában az asszonyok. Onnan az Amerikai Követségre mentek a tüntetõk a város különbözõ pontjainak érintésével: Astoria, Rákóczi út. A Körúton mentek végig fekete zászlókkal. Küldöttség ment be az Amerikai Követségre, ahol átadtak egy petíciót, amelyben azt kérték, amennyiben ENSZ delegáció jönne ismét Magyarországra, engedjék õket leszállni, mivel már voltak itt, de a légtérbõl visszafordították az ENSZ repülõgépet. Azt kérték, hogy nézzék meg, hány halott van a városban a tereken eltemetve, és hogy néz ki Budapest. Nem sok differencia volt a város elpusztításában 1945 és 1956 esetében. A követségen átvették az üzenetet, és megígérték, hogy intézkedni fognak, és továbbítják az ENSZ-nek a kérésüket.
Másnap dél körül ismét több száz asszony vonult a Március 15-e térre, hogy virágokat helyezzenek el a Petõfi szobornál. A szovjet páncélosok és gyalogság megakadályozta, hogy a térre érjenek. Délután újabb tüntetés volt a Szabadság téren 2-3 ezer ember részvételével K.Sz. Menon is a térre ment. Láthatta, amint a karhatalom szétoszlatta a tömeget, és 39 tüntetõt letartóztatnak. Évtizedek múltán a tüntetésen résztvevõk közül több személyt sikerült felkutatnom, és sikerült beszélnem velük. Így emlékeznek vissza a történtekre.
"...Háromnegyed tizenkettõkor, amikorra odaértem a Petõfi szoborhoz, már körbe volt véve páncélautókkal, páncélosokkal a tér. Az utcákból özönlöttek az asszonyok. Végül sikerült a Vörösmarty téren összejönnünk. Még egyszer ki akartunk menni a Hõsök terére, de már a Szovjet Követségnél lezárták az Andrássy utat.
Ott volt az a szép kis jelenet, hogy az orosz katonák felemelték a védtelen asszonyokat, ketten egy asszonyt, és a földhöz vagdosták õket. Egyszerûen kettesével az oroszok katonák elkaptak egy-egy asszonyt, és a földhöz csapták. Mivel többükkel ez történt, mondtuk, gyorsan forduljunk el, mert ezt tovább nem bírjuk. A Szovjet Követség elõtt ugye rengeteg tank volt. Megfordultunk, és mentünk újra az Amerikai Követség elé. (...)
A Margitszigeti Nagyszállóban megkeresték K.Sz. Menont, India moszkvai nagykövetét, aki a hírre eljött az Amerikai Követséghez.
"Ekkor már elindultak a páncélosok az asszonyok felé. Én a kocsi lépcsõjén állva üvöltöttem, hogy mindenki meneküljön!...(Sebestyén Mária)
***
A Nõtüntetést követõen az Amerikai Követség elõtt nagy tömeg gyûlt össze a téren. Segítséget követeltünk. De orosz tankok jöttek déli irányból és egyszerûen, mintha agyon akarták volna taposni a tömeget. Többször utat adtunk nekik. Körbe mentek a téren. De a nép megint csak odament az Amerikai Követség elé. A tankok jöttek vissza. Több százan lefeküdtünk az úttestre, hogy ne tudjanak továbbmenni. Vagy ha mernek, tapossanak el. Az orosz tankok eljöttek egészen szorosan mellénk. Már ugráltak fel, mert úgy nézett ki, hogy gátlástalanul végigmennek a földön fekvõ embereken. A követségrõl valaki kijött az erkélyre, mondott valamit, de sok értelme nem volt.
Aznap tüntettünk az Angol Követég elõtt is. Oda is utánunk jöttek az orosz tankok, de csak egy állt be szemben a követségi bejárattal. Az orosz tank annyira lengette az ágyúcsövét, hogy elsodorta az embereket. Rákapaszkodtunk, felugrottunk rá, mert máskülönben eltaposott volna.(Bogár Gyula)
A budapesti Nõtüntetést követõen két nap múlva Veszprémben, majd december 7-én Székesfehérvárott tartottak nõtüntetést.
1956. december 4-5-ét követõen már nyíltan támadt a hatalom -
Provokációkra és megtorlásokra került sor. Közismertté vált Marosán hírhedt kijelentése: "Mától kezdve lövünk". Átalakították az igazságszolgáltatást, és megteremtették a megtorlás törvényes kereteit.
December 5-én kormányhatározattal elrendelték a forradalmi bizottságok és más hasonló elnevezésû szervek megszüntetését. Este 200 értelmiségi és munkástanács-tagot tartóztattak le. Megjelent az "Ellenforradalmi erõk a magyar októberi eseményekben "címmel az elsõ fehér könyv, mely a szovjet és magyar pártvezetõk érdekeinek megfelelõen meghamisítva ismerteti a történéseket.
Sortüzek 1956 decemberében
December 6-án a kormány maga mellett tudva a szovjeteket és a karhatalmat, provokatív, erõszakos támadásba lendült. A fõváros több pontján, Baross tér, Kálvin tér, Nyugati, Móricz Zsigmond körtér környékén kommunista tüntetéseket szervezett. A Népköztársaság útján és a Nagykörúton "vörös zászlós" tüntetésre kerül sor szovjet és karhatalmi egységek biztosítása mellett. A kirendelt felvonulók Kádárt és az MSZMP-t éltették. A gyárakból hazafelé tartó munkások összetûztek velük a Lenin körúton (Erzsébet körút) a Wesselényi és Dob utca közt, ahol a karhatalmisták és a szovjet páncélautó lövésekkel oszlatták szét a tiltakozókat. A November 7. téren (Oktogon) tûzharc alakult ki. A Nyugati pályaudvarnál karhatalmisták az ellentüntetõk közé lõttek, illetve helyben kivégeztek általuk gyanúsnak vélt személyeket. A Baross téren a gyülekezõket a karhatalmisták a szovjet csapatokkal karöltve fegyverrel oszlatták szét.
December 6-12 közötti újabb sortüzeket már "tömeggyilkos szándékkal" lövették a fegyvertelen tüntetõkre. Cél a hatalom kizárólagos birtoklása, a munkástanácsok felszámolása volt. Ezért ezek a sortüzeket a fõvároson kívül elsõsorban olyan városokban vezényelték le, ahol számottevõ munkásság volt, vagy erõs volt a keresztény szellemiség. (Tatabánya, Salgótarján, Miskolc, Eger). Salgótarjánban például a december 8-i sortûz 131 halálos áldozatot és 150 sebesültet követelt. A kétezernyi békés tüntetõt körbezárták, két oldalról támadt rájuk a Beér-csoport és a karacslapujtõi karhatalmisták, Seljupin alezredes egysége pedig a kiásott közmûárokból vette tûz alá a civileket.
Miskolcon például a rendõrök mellett tüntettek az emberek, mire szovjetek és karhatalmisták sortüzet zúdítottak rájuk. 8 halott és 40 sebesült maradt a nyomukban.
Egerben a város szellemisége volt a fõ célpont. Ezért az itteni akciókat a gyûlölettõl elvakult Gyurkó László vezérõrnagy vezette személyesen. Egerben 10-én 3-4 ezres tömeg koszorúzott, és imádkozott az áldozatokért, majd elszavalták a Nemzeti dalt. A karhatalmisták elfogtak néhány tüntetõt. A tömeg a börtönhöz ment, hogy kiszabadítsa õket, majd a nyomdához. 11-én újabb tüntetésre került sor, amikor a szovjet parancsnokság elõtt elégették a vörös zászlót. Közéjük lõttek, az áldozat egy 15 éves fiú. 12-én a belvárosban tõrbe csalták a tüntetõket. Az egri és a füzesabonyi egységek elzárták a menekülési útvonalakat. A sortûznek 9 halott és 30 sebesült áldozata volt. A helyszínen lévõ szovjet tank nem avatkozott be a mészárlásba.
Pest megyében például Tinnyén a TSZ-bõl kilépni akaró 100 fõt berendelték a karhatalmisták, hogy erõs kézzel jobb belátásra bírják õket. Feleségeik követelték a szabadon engedésüket. A hangadó fiatalasszonyt a karhatalmisták homlokon lõtték, aki ebbe belehalt. A Békés megyei három sortûz közül kettõnél (Gyoma, Gyula) szintén célzott lövésekkel "kilõtték" a hangadókat.
Csepelen január 11-én bementek a gyár területére, hogy "rendet" csináljanak. A géppuskatûzek nyomán igen sok sebesült volt. A szovjet tankok a gyárkapuig merészkedtek. A karhatalmisták a kijövõ munkásokat válogatás nélkül ütlegelték. Az említetteken kívül igen sok sortûz volt még az országban. Errõl a Sortüzek II.jelentés 45.oldalán található térkép pontos és részletes kimutatást ad.
Ezek a sortüzek eleve emberiség ellenes bûntettek, mivel elõre megtervezték, hogyan zárják el a civil tüntetõk elõtt a lehetséges menekülési utakat, és a menekülõkre leadott sortüzeket. Az áldozatokat a lövések hátulról érték. A parancsadók és azt levezénylõk elismerésként elsõ alkalommal 1957. augusztus 20-án kapták meg a "Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemérmet", mely többek közt azzal a kiváltsággal is járt, hogy gyermekeiknek - tudásuktól függetlenül - az ország egyetemeire felvételt biztosított.
A magyarságra pedig fekete karácsony köszöntött be.
Orbán Éva
2008.12.05.
Új Nemzeti Kibontakozás
Reklámcsere partnerek
Tárhely szolgáltatás javaslatunk
Ajándék domain név, 500Mb tárhely PHP és MySQL támogatás 10 e-mail cím évente bruttó 10 000,- Ft
www.nlgsys.net
A hírlevelekben megjelent írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztõség véleményét.
Nyomtatás | Hozzászólások | Szerintem | Hírküldés | Vendégkönyv
Feliratkozás | Leiratkozás | Szüneteltetés | Nagyobb betû | | Levelezõlistánk
