ISMÉTLÉS!
Von: Kutasi József [mailto:antal@jozsef-kutasi.de]
Gesendet: hétfő, 2008. július 28. 20:59
An: 'q - Kutasi József Politikai Hírfutár'
Betreff: 1.071 - Őszentsége XVI. Benedek Pápa! - Eure Heiligkeit Papst Benedikt XVI.! - IMA-LÁNC FELHÍVÁS! - Bizonytalan, hol állt a Pilisben az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend első kolostora
Von: Bakk István [mailto:palospassio@freemail.hu]
Gesendet: hétfő, 2008. július 28. 20:10
An: Kutasi József
Betreff: Őszentsége XVI. Benedek Pápa! - Eure Heiligkeit Papst Benedikt XVI.! - IMA-LÁNC FELHÍVÁS! -
Kedves Joska!
A csatolasban kuldom. Az ima-lanc alatt van a magyar jpg.
A nemetnyelvu pedig a csatolsaban mint kepi es mind szovesges allomanyban benne van.
Szerintem fel kellene tenni a nemetet is tajekoztatsul.
vatikan magyar txt
vatikan magyar jpg
vatikan nemet txt
vatikan nemet jpg
Kuldom a kovetkezo leveleben meg a Lekai biboros kepet is mert oroszlan resze volt az adatok szerint Neki ebben az ugyben, megerdemli, hogy felkeruljon az arc kepe. Derek magyar egyhazfo volt csak tul hamar meghalt.
Koszonettel és tisztelettel:
Bakk Istvan
IMA-LÁNC FELHÍVÁS!
Új magyar szent születőben.
IMÁDKOZZUNK BOLDOG ÖZSÉB SZENTTÉ AVATÁSÁÉRT!
2008. június 29-től MINDEN ESTE 19 órakor -a szentté avatás napjáig!
Könyörögjünk:
Isten, ki szentjeidet megdicsőíted, Esztergomi Boldog Özséb közbenjárásával fordulok Hozzád, akit az irántad való szeretet a pilisi remeteségbe vezetett, hogy ott áldozatos, vezeklő életével népéért engeszteljen.
Add meg, hogy amint összegyűjtötte a remetéket, úgy imádsága gyűjtse össze szeretetben a világban szétszóródott magyar népet. Példájára valósuljon meg az egyházak közötti egység. Szent Fiad akarata szerint.
Boldog Özséb remete lángja világítson be az elhagyott otthonokba és vezesse vissza a szülőket és a gyermekeket a családi tűzhely melegéhez. Fénye világítson a mindig kereső-kutató fiataloknak, hogy a Hozzád vezető úton találják meg életük értelmét és boldogító célját! Az öregeknek, a betegeknek add meg a fényt, hogy felismerjék, a szeretetből vállalt szenvedéssel milyen sokat segíthetnek embertársaikon. Boldog Özséb imájára add meg, hogy hazánkban is szűnjék meg a paphiány, és akik önként vállalják a papi szolgálatot, életük végéig hűségesek legyenek az Egyházhoz, engedelmességben, tisztaságban és az egységben. Boldog Özséb egy borzasztó háború után vonult a remeteségbe, hogy áldozatos életével kieszközölje az áldott békét. Add meg ma is a világnak, de főképpen hazánknak a békét és hárítsd el, Özséb érdemeiért a háború veszedelmét.
Végül saját kérésemet terjesztem eléd.......Boldog Özséb közbenjárására add meg, hogy elnyerjem megvalósulását lelkem és az Egyház javára.
Krisztus a mi Urunk által. Ámen.
Árva Vince atya
Aus dem Ungarischen übersetzt von Daniel Kutasi, München – 20.02.2008
Citta del Vaticano
Alla SUA Santita
Benedetto 16
Őszentsége XVI. Benedek pápa
Őszentsége XVI. Benedek Pápa!
Igen Tisztelt Szentatyám!
Tájékoztatom Önt, hogy a magyar Pálos rend alapítójának, Özséb kanonok, oltárra emeléséhez szükséges anyagot 22 évi munkával összegyűjtöttem és Lékai László néhai bíboros prímás, esztergomi érsek úr által reám ruházott posztulátori feladatomat teljesítettem. Mivel ő nem érhette meg, hogy a honi katolicizmus által boldognak mondatott Özséb kanonizált szent legyen, ezért idén, február 8-án kelt levelemben kéréssel fordultam a Püspöki Konferencia tagjaihoz, hogy aktorként képviseljék Lékai László érsek úr akaratát.
Előadom, hogy a Szentté Avatási Kongregációban végzett római tanulmányaim során 1985-ben világossá vált előttem hogy a ma is működő lengyel Pálos rend nem azonos az Özséb által alapított renddel, még ha szellemi gyökereik közösek is. VI. Pius pápa – Szaniszló Ágoston lengyel király kérésére kiadott – 1784. december 3-án kelt »Apostolicae Sedis auctoritas« kezdetű brévéjével ugyanis leválasztotta a lengyel tartományt a magyar központú rendről. Ezen felismerés késztetett arra, hogy minden erőmmel törekedjek az ősi rend működésének újbóli megindítására. E cél vezérelte Özséb kanonok szentté avatási eljárásában tevékenységemet.
Előzményként előadom továbbá, hogy az 1960-as években közreműködtem abban, hogy hazámban fennmaradjon a pálos szellemiség, a hatósági tiltások ellenére szerveztem az illegális magyar Pálos rendet. 1990 után irányításommal beindítottuk Budapesten, a Gellért–hegyen a pálos szikla templomot. A Pilis hegységben, Pilisszántón archeológiai feltárásokat végeztem Özséb atya valószínűsíthető sírja környezetében.
Kérem Őszentségét, adja áldását Özséb kanonokra, Mária országa egyetlen magyar szerzetes rendjének alapítójára, azért, hogy keresztény nemeztünk megmaradását biztosítsa, s ezáltal erősítse az európai népek békés együttélését a keresztény értékek szerint.
Isten áldását kérem Őszentségére. Mindhalálig hű híve:
Árva Vince atya
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Citta del Vaticano
Alla SUA Santita
Benedetto 16
Seine Heiligkeit Papst Benedikt XVI.
18. Februar 2008
Eure Heiligkeit Papst Benedikt XVI.!
Mein hochverehrter Heiliger Vater!
Ich informiere Sie darüber, dass ich das zur Altarhebung des Gründers des ungarischen Paulinerordens (Kanonikus Eusebius) notwendige Material in 22jähriger Arbeit zusammengesammelt und die mir durch den damaligen Kardinal, Primus und Erzbischof von Esztergom, László Lékai, zugetragene postulatorische Aufgabe erfüllt habe. Da er nicht mehr erleben konnte, dass der durch den heimischen Katholizismus seliggesprochene Eusebius kanonisierter Heiliger wird, wendete ich mich in einem Schreiben vom 8. Februar dieses Jahres an die Mitglieder der Ungarischen Bischofskonferenz, damit diese als Aktoren den Willen des Erzbischofs László Lékai vertreten.
Ich trage vor, dass mir im Zuge meiner in der Kongregation für die Selig- und Heiligsprechungsprozesse abgeschlossenen römischen Studien bewusst geworden ist, dass der auch heute funktionierende polnische Paulinerorden dem durch Eusebius gegründeten Orden nicht gleicht, selbst wenn ihre geistigen Wurzeln auch gemeinsam sind. Papst Pius VI. trennte in seinem mit »Apostolicae Sedis auctoritas« beginnenden Breve vom 3. Dezember 1784 das polnische Gebiet nämlich vom ungarnzentralen Orden ab. Diese Erkenntnis veranlasste mich dazu, mit all meiner Kraft nach der erneuten Ingangsetzung der Funktion des ursprünglichen Ordens zu streben. Dieses Ziel führte meine Tätigkeit im Seligsprechungsprozess des Kanonikus Eusebius an.
Als vorhergehendes Ereignis trage ich des Weiteren vor, dass ich in den 1960er Jahren dabei mitgewirkt habe, dass die Pauliner Geistigkeit in meiner Heimat aufrechterhalten bleibt; trotz der behördlichen Verbote habe ich den ungarischen Paulinerorden organisiert. Nach 1990 haben wir die Pauliner Felsenkirche auf dem Gellért-Berg in Budapest in Bewegung gesetzt. Im Pilis-Gebirge in Pilisszántó habe ich archäologische Aufdeckungen in der Umgebung des mutmaßlichen Grabes von Vater Eusebius abgeschlossen.
Ich bitte Eure Heiligkeit, seinen Segen für den Kanonikus Eusebius zu geben, für den Gründer des einzigen ungarischen Mönchordens im Land von Maria, damit er den Erhalt unserer christlichen Nation sichert, und dadurch das friedliche Zusammenleben der europäischen Völker nach den christlichen Werten stärkt.
| | Ich bitte um Gottes Segen für Eure Heiligkeit. Ihr bis zum Tod treuer Gläubiger: |
(Aus dem Ungarischen übersetzt von Daniel Kutasi, München – 20.02.2008)
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2008. február 18.
Rend a lelke
Magyar pálosok és/vagy lengyel pálosok? – Egykor leválasztották Czestochowát
2008. február 9. 00:00
Joó István
Bizonytalan, hol állt a Pilisben az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend első kolostora. Amint dokumentumok, tanúkijelentések alapján fölvethető az is, hogy az ősi pálos rend jogilag nem feltétlenül azonos azzal a pálos renddel, amelynek központja a lengyel Czestochowa.
| „Elsőnek a spanyol és portugál udvar előtt ismert magyar szerzetesek érkeztek Amerika földjére Kolumbusszal, hozzájárulva a dél-amerikai indiánok megtérítéséhez.” |
Nem az ősi, Boldog Özséb által alapított pálos rendben vagyok! Erre döbbentem rá levéltári kutatásaim során. Fölfedezésem indulatokat és ellenállást ébresztett a rend vezetésében – magyarázza egy ősz pap Özséb általa feltételezett sírhelye mellett. Pilisszántó régi temetőjében fagyoskodunk. Árva Vince – aki jelenleg, 76 évesen kisegítő plébános a faluban – azt tartja magáról: voltaképpen annak az ősi, közvetlenül a tatárjárás után pilisi remetékből alapított magyar pálos rendnek a tagja, amelyre jóhiszeműen fölesküdött, ám ez mégsem ugyanaz a rend. Idekívánkozik a tény: Vince atya az 1990-es évek elején a visszaszerzett Gellért-hegyi pálos sziklatemplom helyreállítója, igazgatója, a hazánkban újra szabadon tevékenykedő, lengyel generális vezette pálos rend országos gondnoka volt. Nem kíván beszélni az ő és egykori rendje, a czestochowai központú pálosok közötti vitákról. A temetőben inkább képzeletbeli vonalat húz a közeli telken fekvő iskolaépület irányába. Arra húzódik az a masszív és hosszú fal a föld alatt, amely szerinte a Szent Kereszt tiszteletére épített kolostoré volt, Remete Szent Pál testvéreinek első központjáé.
– Mindig úgy volt: ha valaminek az emlékét is el akarták tüntetni, temetőt raktak föléje – így hangzik Árva Vince keserű tanítása. A talány, itt állt-e a nevezetes kolostor, ma még megoldatlan. Pár éve a pap ásatást kezdeményezett ugyan, de pénz híján a kutatóárkot visszatemették. A pilisi pálos kolostort mások a Kesztölc melletti Klastrompusztán kutatják, és oda képzelik a remetesége előtt esztergomi mesterkanonok Özséb sírját is. Mások egy Nagykovácsihoz tartozó raktártelepet emlegetnek. Ott is található romemlék, amelyet egyszerre azonosítanak Gertrúd vadászkastélyával, ahol a királynét meggyilkolták, illetőleg a később a kastélyból átalakított állítólagos pálos kolostorral.
A pálos rend története – pusztán az eddig feltárult részletek tanúsága szerint is – regényes. Juhász Miklós jogász, az idős atya önkéntes segítője juttatta el hozzánk azokat a dokumentummásolatokat, amelyekből a szántói pap a már hangoztatott következtetését levonta: jogilag nem azonos az 1250-es években alapított magyar központú rend és a mai.
Lékai László néhai bíboros prímás, esztergomi érsek erős kívánsága, terve volt, hogy a honi katolicizmus által boldognak mondott Özséb végre kanonizált szent legyen. Mert bár a rendalapító „szentség hírében hunyt el” 1270-ben, nem avatták Rómában szentté, de még boldoggá (azaz helyi egyház hatósugarában tisztelhető szentté) sem bő hét évszázadon keresztül. (Igaz, volt rá kezdeményezés a két világháború között és az azt követő években.) Arról, hogy kire lehet alkalmazni a szent jelzőt, legalizálva a már amúgy is kialakult tiszteletét, az Apostoli Szentszék szentté avatási kongregációja, azaz végső soron a pápa mondja ki a döntő szót. Paskai László és Erdő Péter bíborosok elődje, Lékai László 1986. január 18-án ünnepélyes Özséb-emlékmisén jelentette be az esztergomi bazilikában, hogy a kanonizációs eljárás elkezdődött.
A szentté avatás kérelmezője az a márianosztrai egyházközség volt, amelynek plébánosát akkor Árva Vincének hívták. Azt csak kevesen tudhatták róla, hogy korábban klandesztin, azaz titkos fogadalmas pálos szerzetes volt, aki ugyancsak titokban működő rendtársait irányította a kommunista elnyomatás alatt. A bíboros prímás őt nevezte ki – 1985. december 16-án – a szentté avatási eljárás posztulátorává. A posztulátor feladata a szentté avatáshoz szükséges bizonyítékok összegyűjtése és előkészítése a kanonizációs perre. Árva Vince atyát Lékai még 1984-ben Rómába küldte fél évre, hogy megismerje a szentté avatási eljárás szabályait. Mára több kötetre rúgó, teljességre törekvő dokumentumgyűjtemény állt össze, többek között azokkal a képzőművészeti alkotásokkal, amelyekből kitetszik, Özséb vallásos tisztelete végighúzódik a magyar katolicizmus évszázadain.
Éppen e kutató- és gyűjtőmunka során bukkantak fel – figyelemre méltó melléktermékekként – különféle utalások egy 1784-es pápai okmány létére, amely nagyot fordított a pálosság történetén. Tudni való, hogy II. József, a Szent Koronával nem sokat gondoló „kalapos király”, Habsburg uralkodó 1786-ban feloszlatta birodalmában a szerzetesrendeket. Így a magyar pálos kongregációt is. Ekkorra már lengyel földön is javában virágzott a pálos szerzetesség. Ezt az alapozta meg, hogy 1382-ben, Nagy Lajos magyar–lengyel király uralkodásának utolsó évében a vele rokonságban álló Opuliai László nádor meghívására magyar pálosok települtek Czestochowába. 1784-ben a lengyelek bölcs veszélyérzete folytán – amelybe az ország első, 1772-beli felosztása is belejátszhatott – született meg a pápa rendelete. O. Sykstus Szafraniec lengyel pálos tudós 1966-ban írott disszertációja (Konwent Paulinów Jasnagórskich, 1382–1864) így ismerteti ezt: „VI. Piusz pápa 1784. december 3-án pápai »Apostolicae Sedis auctoritas« kezdetű brévével, melyet Szaniszló Ágoston lengyel király kérésére adott, leválasztotta a pálosok lengyel tartományát a rend egészéből, kiemelve ezzel az általános generális hatóköre alól. Ily módon »Congregatio polona Fratrum Ord. S. Pauli i Erem« néven megalakult a lengyel pálos kongregáció. Nemcsak különálló tartományi főnökkel, hanem generális vizitátorral, akit csak egyszerűen generálisnak neveznek, aki az egész kongregáció felett gyakorolja a hatalmat. A lengyel nagykáptalanon választották meg őt, függetlenül a rend többi részétől.”
Csoda-e, ha a pápa által elrendelt jogi aktus, a lengyel pálos tartomány leválasztása idehaza feledésbe merült? Nem az, tekintettel a Nagy Lajos és Mátyás király korában felvirágzó, majd Pázmány Péter bíboros idején újabb csúcsokra jutó magyar pálosság 1786-tal kezdődő, százötven éves tetszhalálára. És arra, hogy 1932-es, czestochowai segédlettel zajló újraéledésének Rákosiék már 1951-ben véget vetettek. Teherautóra rakva és bebörtönözve, esetenként kivégezve a hazai szerzetesrendek tagjait…
A rendi kontinuitás és önazonosság problematikájának említése mintha ma is illetlenség volna. További hivatkozások szintén fölvetik: ez a rend talán nem is az a rend – és ezt a lengyelek is mintha így gondolnák… Egy 1982-es kismartoni rendtörténeti konferencián maga a későbbi rendfőnök, Adam Jan Nalaskowski taglalta a témát. „A kolostorok megszüntetésének fokozódó veszélye, a lengyel pálosok elkülönülési törekvése és a lengyel király, Stanislav August Poniatowski követelése idézte elő, hogy a lengyel rendtartomány 1784-ben a magyar anyaországtól és rendfőnökétől különvált.”
Árva Vince atya némelyek által rögeszmének nyilvánított felfedezését alátámasztani látszanak egyéb lengyel vallomások is. A világhálón jasnagora.com cím alatt található meg egy tárgyunk szempontjából fontos lengyel egyházi enciklopédia. Az Encyklopedia Koscielna című kiterjedt gyűjtemény a XIX. század második felében keletkezett. Ezen belül az archaikus lengyel nyelven íródott Historia Jasna Góra Paulini című munka egyik fejezete idézi fel a VI. Piusz-féle bréve tényét és annak összefüggését II. József intézkedéseivel. (Jasna Góra: kolostor a „fényesség hegyén”; ez a czestochowai pálos központ és Mária-kegyhely elnevezése.) Ezt írja a lengyel krónikás: „Két évvel később Magyarországon feloszlatták a pálosokat, amikor pedig erről értesült a (lengyel) provincia, akkori generális titkára, Kajetan Gyuris atya levelében e szavakat fogalmazta meg: »Gratulálunk a lengyel tartománynak, hogy immár a Szentszék határozatával tartományaink különválva mentek maradtak a végső pusztulástól. Adja Isten, hogy a pálos család az elkövetkező századok során virágozzék és növekedjék, minden mennyországi boldogság és áldás részese legyen!«”
A lengyelek lépése bevált: noha az előbb osztrákok megszállta, majd orosz fennhatóság alá kerülő Czestochowa helyzete nem volt könnyű, a krakkói kolostorral együtt túlélte a történelem viharait. A czestochowai pálos Mária-kegyhely megléte konzerválta a lengyel nemzeti összetartozás-tudatot olyan időkben, amikor országukat nem lehetett megtalálni a térképen.
Rendtörténeti vizsgálódásai és saját elöljáróival való összeütközései nyomán, valamint hogy Paskai László bíboros idején megszűnt Boldog Özséb szentté avatásának magyar egyházvezetési támogatása, Árva Vince radikális döntésre jutott. A neki címzett, 1997. november 7. keltezésű vatikáni válaszlevél részlete így tükrözi vissza ezt: „Ön ismét kéri a Régi Pálos Rendbe tett fogadalmának az elismerését, és így a Boldog Özséb által alapított Régi Pálos Rend elismerését. 1996. június 17-én kelt levelünkben már kifejtettük, hogy hivatalunk most nem tartja szükségesnek a régi rend visszaállítását.” Az idézett sorok aláírója Jesus Torres, a Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Kongregációjának (vatikáni csúcshivatalnak) az államtitkára.
De hogyan látja mindezt a jelenlegi magyar rendtartomány – teljes nevén a Magyar Pálos Rend, I. Remete Szent Pál Rendje – pécsi vezetése? Özséb, az esztergomi kanonok, aki IV. Béla szellemi társa volt a tatárjárást elszenvedő ország talpra állításában, majd aki odahagyta további karrierjét a világiassággal szembeforduló életért és egy remeterend megalakításáért… Olyan szerzetért, amely – magyar központtal – a XVI. században már jelen volt Európa szinte valamennyi országában. Özsébnek ugyan nem sikerült elérnie a pápánál, hogy még életében megerősíttesse a pálos rendet, de Rómában jártakor Aquinói Szent Tamás barátságára szert tett. V. Kelemen pápa csak 1308-ban engedélyezte a pálosoknak, hogy Szent Ágoston regulái szerint éljenek. Ennek van most a 700 éves évfordulója…
– A régi pálos rend az, amelynek most is a magyar tartománya vagyunk – Borsos József magyar tartományfőnök Pécsett, a hazai rendházak központjában ezt a következtetést szűri le az általunk továbbított dokumentumokból. Szerinte nyilvánvaló: a pápai rendelet nem külön lengyel rendet teremtett, csak olyan önrendelkezést a lengyel rendtartománynak, amely megakadályozta, hogy a Habsburgok keze Czestochowáig is elérjen. Vagyis hogy a magyar generális elbuktatása ne okozza Czestochowa megbénítását is. – Lengyel testvéreink célja csupán az volt, hogy mentsék a rendet, nem pedig az, hogy elszakadjanak – elemezte a korabeli történéseket József atya. De akkor miért írta azt „Fráter Árvának” a vatikáni illetékes 1997-ben: „hivatalunk most nem tartja szükségesnek a régi rend visszaállítását”? Erre a magyar tartományfőnök a kongregáció megfogalmazásának „tapintatát” említi, mondván, a hivatal nem kívánja megbántani az 1963-tól 1989-ig titkos rendfőnöki megbízottként tevékenykedő Vince atyát. Borsos József megjegyzi: Árva Vince vette át 1977-ben az ő titkos örökfogadalmát is Márianosztrán.
Ami a szentté avatási eljárás folyamatát és a posztulátorságot illeti, a magyar rendtartományfőnök csak két megjegyzést kíván tenni. Özséb szentségének pere, kivizsgálási ügye, beleértve az anyaggyűjtést, folyamatban van. Bár külön dokumentumot a szerzetből kilépett Vince atya „bizonyára” nem kapott posztulátori kinevezése viszszavonásáról, a lengyel rendtartomány egy tudós szerzetese időközben már kapott Rómából egy mindmáig érvényes posztulátori kinevezést…
Az eddigi állítások ellentétéből eredő feszültségeket talán oldhatja egy kulturális hír, amelyet Bakk István közöl velünk, a Bakk Endre Kanonok Alapítvány elnöke. Bakk Endre székely főnemesi családból származó pap volt a XIX. században; a família ezer szállal kapcsolódott az ősi rendhez, perjelt is adott a magyar pálosságnak. A szóban forgó alapítvány, amely tagja az Euro Passion nevű ernyőszervezetnek, nyáron mintegy 160 milliós ráfordítással – Pilisszántó határában – színre viszi a Pilisi pálos passiót az Újvilág fesztivál keretében. S hogy miért említtetik az Újvilág?
– Amerika és Európa között a keresztény hidat a Magyar Pálos Rend építette fel – vallja Bakk István. – Elsőnek a spanyol és portugál udvar előtt ismert magyar szerzetesek érkeztek Amerika földjére Kolumbuszszal, hozzájárulva a dél-amerikai indiánok megtérítéséhez.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
