Von: Orbán Éva
Gesendet: hétfő, 2009. március 23. 10:39
An: Kutasi József
Betreff: jogi kérdőjelek
Wichtigkeit: Hoch
Panem et circensis!
most a cirkusz
azaz a megvezetés van soron?
Nem vagyok jogász, csak logikusan gondolkodom. Az Alkotmánynak kinevezett 1949. XX. törvény a következőket mondja ki a 33§ (1) A Kormány fejezetben:
(3) A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz.
33/A. § A Kormány megbízatása megszűnik:
a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával,
b) a miniszterelnök, illetőleg a Kormány lemondásával,
f) ha a 39/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az Országgyűlés a miniszterelnöktől a bizalmat megvonja és új miniszterelnököt választ.
A 39.§ a következőket mondja ki:
39/A. § (1) A képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni.
(2) Az indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani.
(3) A Kormány - a miniszterelnök útján - bizalmi szavazást javasolhat a (2) bekezdésben előírt határidők szerint.
(4) A Kormány - a miniszterelnök útján - azt is javasolhatja, hogy az általa benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen.
(5) Ha az Országgyűlés a (3)-(4) bekezdésben foglalt esetekben nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a Kormány köteles lemondani.
Az alaptörvényben rögzítettekkel úgy tűnik nincs szinkronban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentése, legalább is, ami a híradásokban elhangzott.
Ellentmondani látszik a törvénynek a miniszterelnök olyan módon történő lemondása, miszerint ő maga javasolja a konstruktív bizalmatlansági indítványt önmaga és kormánya ellen. A törvény szerint vagy az egyik – a miniszterelnök lemondása - vagy a másik út – bizalmatlansági indítvány a képviselők egyötöde részéről – lehetséges.
Most az a kérdés, ha Gyurcsány Ferenc lemondott a miniszterelnökségről, akkor miért akar konstruktív bizalmatlansági indítványt, hacsak nem szemfényvesztésnek, megvezetésnek, időhúzásnak, szimpátiaszerzésnek? S azok, akik nem ismerik az alaptörvényt, nem látják a miniszterelnök bejelentésének fonákját. Ugyanis, mint az alaptörvény rögzíti:
33/A. § A Kormány megbízatása megszűnik:
a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával,
b) a miniszterelnök, illetőleg a Kormány lemondásával,
Ebben az esetben a köztársasági elnököt illeti a javaslattétel joga, és nem a miniszterelnököt, hogy lemondását követően konstruktív bizalmatlansági indítványt javasoljon.
A másik lehetőség :
(3) A Kormány - a miniszterelnök útján - bizalmi szavazást javasolhat a (2) bekezdésben előírt határidők szerint.
Ezt viszont csak miniszterelnökként teheti, és nem lemondott miniszterelnökként, a szöveg logikus értelmezése szerint. A magyar nyelv kifejezései nagyon is egyértelműek.
Egy biztos, hogy a miniszterelnök mindenképp ki akarta zárni a köztársasági elnököt a döntés-hozatalból.
Szerencsés lenne, ha Sólyom László köztársasági elnök már most véleményt nyilvánítana, és nem segítené elő az időhúzást, és csak hetek múlva fordulna az Alkotmánybírósághoz.
Orbán Éva
Szent László Király Alapítvány
A Szellemi és Erkölcsi Megújulásért
_____________________________________________________________
