Kattintani > FELADAT ÉS CÉL - AUFGABE UND ZIEL - MISSION AND GOAL
Kattintani > Az összes bejegyzés tartalomjegyzéke 2007. szeptember 10.-től

2009. augusztus 2., vasárnap

3.140 - Nótin Tamás: Hallott már valaki arról a fogalomról, hogy megélhetési-forradalom?

Von: Kovács István
Gesendet: vasárnap, 2009. augusztus 2.  16:00
An: Kutasi József
Betreff: küldés >  Megélhetési-forradalom!

 

Nótin Tamás: Megélhetési-forradalom?
2009-08-02 12:12 barikád.hu

Nézve a híreket, vagy hallgatva környezetem elkeseredettségét, tapasztalva a reményvesztettség jeleit a fiatalok és az idősek között egyaránt, egyre többször merül fel bennem a kérdés, hogy hová fog vezetni ez a kilátástalanság, ez a szegénység, illetve a növekvő munkanélküliség, amely behálózza és megmérgezi mindennapjainkat?
Mikor azt hallom, hogy egy ötdiplomás(!) ember, aki az anyanyelvén kívül két másik nyelven is folyékonyan beszél, de nem tud magának munkát találni, akkor elgondolkodom azon, vajon mire számíthatok én, szerényebb képességeim birtokában, ha esetleg ne adj Isten munkanélkülivé válok.
A barátaim többségének nincs munkája, mert egyszerűen nem tudnak elhelyezkedni, pedig már azzal is megelégednének, ha elmehetnének árufeltöltőnek. Évekig tanultak azért, hogy megalapozhassák a jövőjüket, tanulmányaik és képességeik gyarapításával, csiszolásával, most mégis csak idegesen szorongathatják a hibásan kinyomtatott diplomájukat, melyre senki nem tart igényt. A helyzet úgy áll, hogy manapság valóban kitörölhetik vele a feneküket.
És ha ez még nem lenne elég csapás, hogy egy egész generáció, amely elhagyja az iskolapadot, esélyhez sem tud jutni a munkaerőpiacon, újabb prognózisok szerint ősszel akár százezren is elveszíthetik az állásukat, tovább növelve a kilátástalan helyzetbe kerülők számát.
Vajon hol áll meg majd a számláló?
Gyerekkoromban a szüleink és a tanáraink arra biztattak, ösztönöztek minket, ifjú nebulókat, hogy tanuljunk, mert később, az iskola falait elhagyva, a tudásunk lesz az életben való boldogulásunk legfontosabb záloga.
Ma sem lehetne azt mondani, hogy a tanulás és a tudás elveszítette volna az értékét, legalábbis ha az ember szellemi, kulturális minőségét vizsgáljuk, de lassan ott tartunk, hogy életkörülményeink azok mellé sorolnak minket egzisztenciálisan, akik generációk óta a tanulás illetve a munka helyett az adófizetők pénzéből való élősködést választották megélhetésnek, vagy a bűnözést. Divatosan, amolyan liberálisan fogalmazva, a megélhetési-bűnözést. Mert ugyebár így nevezve az élet és vagyonellenes brutális bűncselekményeket, meg lehet magyarázni úgy, hogy a bűnös, tulajdonképpen egy szociális válság szerencsétlen áldozata, aki rá van kényszerítve az erőszakra, a bűnelkövetésre. Így áll a meghatározás a liberális enciklopédiában.
De mi lesz akkor, ha az eddig tisztességes adófizető, most azonban tömegével utcára kerülő állampolgárok is mind rákényszerülnek arra, hogy a megélhetőségük érdekében cselekedjenek?
Aki azt mondja, hogy kilábalóban vagyunk a válságból, az hazudik, mert az igazi válság még csak most kezdődik! Most jön majd a nagy kérdésre a válasz, hogy mi lesz azokkal a tömegekkel, mit fognak tenni azok, akik menthetetlenül az utcán végzik és a kétségbeesés marad az egyetlen tanácsadójuk, miközben mindennap szembesülnek majd a zsírosra hízott politikai dilettantizmus zászlóvivőinek cinikus jelszavával:
"Igen. Megcsináltuk."
És valóban! Megcsinálták, vagy inkább kicsináltak egy egész országot és annak lakosságát. Őszintén szólva kíváncsi lennék, hogy vajon ott a falak mögött, nem félnek, nem rettegnek a bűnösök az emberek dühétől, haragjától?
1989 óta egyetlen kormány sem volt képes arra, hogy lerombolja a "majd unokáitoknak kolbászból lesz a kerítés" évtizedes mítoszát. Cseberből vödörbe estünk. A pártdiktatúrát felváltotta a parlamenti diktatúra és a kizsákmányolás szó szerint turbófokozatra kapcsolt, lehetett akármilyen kormány az elmúlt 20 évben.
Ám rövidesen elérkezhetünk az emberek tűrőképességének a határához, a forrásponthoz. Ez az ország egy felelős, nemzeti kormányért kiált, amely szakítva az eddigi parlamenti politika hagyományaival, az emberek érdekében tud és hajlandó cselekedni. Nem kétséges, az utolsó előtti órában vagyunk, mert ha a politika nem lesz képes visszaadni az emberek hitét és megélhetését, akkor az emberek maguk fogják visszavenni azt.
Hallott már valaki arról a fogalomról, hogy megélhetési-forradalom?
Nem. Még... még nem...
Nótin Tamás
Ellenkultúra.info - barikád.hu

-----------------------------------------------------------------