Von: zoldek
Gesendet: péntek, 2009. szeptember 4. 09:27
An: Kutasi József
Betreff: „Magyarország a magyaroké”
Magyarországi Zöld Párt
2628 Szob, Malomvölgyi Tábor
Tel.: 27/370-227
Fax: 27/370-190
E-mail: zoldek@vnet.hu
„Magyarország a magyaroké”
HARC:
1. Az újragyarmatosítás ellen
2. A pénz névtelen hatalma ellen
3. A demokrácia nevében elkövetett csalások ellen
4. Az adórabszolgaság ellen
Alapelvek:
– Vissza kell adni a magyaroknak az országukban a helyüket. Magyarország nem lehet többé a világ szemétgödre, a nyugat erkölcsi, vallási és környezeti hulladékának a lerakása terén.
– Felül kell vizsgálni azt a külföldi tőkebeáramlást, amely lehetővé teszi, hogy más nemzetek érdekében hazánkat kiszipolyozva, gazdaságát tönkretegye az idegen befolyás. A tőke eredetének és felhasználásának kérdése halasztást nem tűrő probléma, melynek megoldása nélkülözhetetlen alapja a nemzet felemelkedéséért indított minden vállalkozásnak.
– Gyöngeség nélkül kell alkalmazni a „Magyarország a magyaroké” jelszót, és következetesen átvinni a gazdasági és politikai élet minden területére. A „Magyarország a magyaroké” nem azt jelenti: ne legyen többé idegen Magyarországon; ez oktalanság lenne, hanem elsősorban azt jelenti: Magyarországon minden vezető vagy uralmat jelentő posztot tartsanak fenn magyarérzelmű honpolgároknak ahelyett, hogy nyugat vagy oroszbarát és botcsinálta állampolgárok zsákmánya legyen, akiknek aztán a magyarok a szolgálóivá válnak.
Ezen kívül azt is jelenti, hogy olyan belső önellátó piacgazdaságot kell létrehozni, ahol mind a tőkések, mind a munkások csekély kivételtől eltekintve magyarok. Csakis ezzel a módszerrel szüntethető meg az infláció és a munkanélküliség!
Végül és főleg: le az orosz vagy nyugatbarát bábkormányok uralmával és a külföldi érdekeltségek keze által marionett bábúként mozgatott politikusokkal. A magyar kormánynak magyar érzelmű kezekben kell maradnia, magyar szívnek és értelemnek kell igazgatnia.
– Meg kell szabadítani Magyarországot a nagy „demokratikus” hazugság kizsákmányolóitól (a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség szélhámosaitól), akik a „köztársaság védelmének” a „demokratikus szabadságjogok védelmének” hívják előjogaik, munkahelyeik és trükkjeik védelmét.
– Meg kell győzni a magyarokat, hogy csak akkor tudunk kilábalni az országban uralkodó súlyos gazdasági nehézségekből, ha megsemmisítő csapást mérünk mind a jobb, mind a baloldali politikusokra, akik előjogaikat a választópolgárok felé be nem tartott ígéreteik alapján nyerték. Ezek a személyek pedig el vannak szánva arra, hogy nem mondanak le előjogaikról. Az állam mostani állapotában nem javulhat meg, új alapokon kell újjáépíteni.
Ha nem látjuk be ennek szükségszerűségét, akkor mintegy belenyugszunk hazánk teljes hanyatlásába, a véletlenszerű egyik napról a másikra élő bábkormányok által vezetett magyarok nemzeti értékeinek és legbensőbb lényegének a teljes pusztulásába.
ZÖLD ALAPVETÉSEK
ALAPVETÉSEK
A Magyarországi Zöld Párt az állami és társadalmi élet működtetéséhez a köztársasági államformát tartja megfelelőnek.
A Magyarországi Zöld Párt politikájának célja, hogy Magyarországot a világ első zöld államává fejlessze.
A Magyarországi Zöld Párt programja az emberi jogok zöldek által megfogalmazott hármas törvényére épül, ami egyben egy alá-fölé és mellérendeléses viszonyt is egyértelműen meghatároz.
Az első törvény kimondja, hogy az embernek mint egyednek, joga van az élethez, utódai létrehozásához, faja fennmaradásának biztosításához.
A második törvény leszögezi, hogy joga van az egészséges életviteléhez, önmegvalósító értelméhez és szabadságának - méltányolható szükségletei szerinti - gyakorlásához.
A harmadik törvény kimondja, hogy mindenkinek joga van szükségletei kielégítéséhez, míg ennek gyakorlása az első két törvény valamelyik pontjába nem ütközik.
Külpolitikai célkitűzésünk az aktív semlegesség és a környezetvédő indíttatású politikai-gazdasági viszonyok világméretűvé válásának elősegítése.
NEMZETISÉGI POLITIKA
A Magyarországi Zöld Párt törekszik arra, hogy megszűnjön az egyes nemzetiségek más nemzetiségek ellen érzett gyűlölködése; megszűnjön a nemzetiségek egymás ellen való kijátszása, és megszűnjenek mindazok a visszásságok, amelyek évszázadok óta a Kárpát-medence nemzetiségi politikáját jellemezték és jellemzik.
A Magyarországi Zöld Párt, miután elérte azt a célját, hogy itt, a Kárpát-medencében, a mai Magyarországon a világ első zöld államát létrehozza, mindenképpen a zöld politikai irányítás közkinccsé válását fogja a környező országokban is szorgalmazni. Ennek szellemében támogatja a környező országok zöld pártjainak erre irányuló törekvéseit.
A Magyarországi Zöld Párt a Kárpát-medencét önálló gazdasági-politikai egységnek tartja. Ez a táj Európa szíve: ennek a szívnek egészségesnek kell lennie. Gyűlölködésnek, viszálykodásnak nincs helye. A nemzetiségi politika az egymásra utaltság érzéséből kell, hogy fakadjon; abból, hogy a magyarok a szlovákokkal, románokkal, szerbekkel, és más nemzetiségekkel karöltve, együttesen tudják csak megvédeni a Kárpát-medencét az elsivatagosodástól, az éghajlati katasztrófától, vagy bármely más környezeti kihívással szemben. A Kárpát-medence nemzetiségeinek világosan kell látniuk, hogy magukra hagyatkozva nem lesznek képesek védekezésre.
A Kárpát-medencében élők nem lehetnek naivak, nem hihetik, hogy az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország vagy akár Nyugat-Európa a kuruzsláson túl is kezelni fogja a Kárpát-medence problémáit. Ezek az országok ugyanis a saját problémáikat sem képesek megoldani. A Kárpát-medencét egyébként mindig is csak mint kiaknázható területet tekintették, és tartják számon ma is; és ezen a látószögön a közeljövőben sem fognak változtatni. Szemellenzős okuláréjuk a fogyasztói társadalom torz rózsaszínjein keresztül legföljebb kísérleti terepnek láttatja a Kárpát-medence térségeit, olyannak, ahol számukra olcsó gabona, EU - krajcárokért megvehető élelmiszer, és bár képzett, de az övéknél jóval olcsóbb munkaerő terem.
GAZDASÁGPOLITIKA
A Magyarországi Zöld Párt magántulajdonhoz való viszonya hasonló a mostani parlamenti pártok magántulajdonhoz való viszonyához. Az Zöldek azonban nemcsak a magántulajdont, hanem az állami tulajdont is kiemelkedő fontosságú tulajdonformaként kívánja megtartani; e két tulajdonforma közjót szolgáló összhangját tartja helyesnek.
A stratégiai fontosságú javak esetében - ide értve az erdőt is - az Magyarországi Zöld Párt kívánatosnak tartja a lehető legnagyobb mérvű állami tulajdont. A párt arra törekszik, hogy a gyógyszergyárak, vegyigyárak, erőművek, hulladékégetők, és a környezetvédelemmel kapcsolatos nagyobb gazdasági létesítmények állami tulajdonban legyenek.
A Magyarországi Zöld Párt kiemelkedő fontosságúnak tartja a gazdasági stabilitást. Alapvető gazdasági törekvése, ami a nemzetiségi politika vetületeihez is hozzátartozik: a zöld technológiák segítségével a világ egyik vezető hatalmává emelni Magyarországot. E törekvés sikerének záloga, hogy az emberek el akarják-e fogadni a jót, fel akarják-e váltani a rosszat.
A Magyarországi Zöld Párt győzelme esetén megvalósul a zöld gazdaságpolitika. Nemcsak a saját piacunkat és a környező országokat leszünk képesek a legkisebb anyag-energia ráfordítással készült termékekkel ellátni, hanem ennél jóval messzebbre is tekinthetünk.
A befolyt anyagiak, az egyre növekvő erőforrások - mintegy hozadékukként - azt is lehetővé teszik, hogy a zöld gazdaság hivatalos nyelve a magyar legyen. A magyar nyelv a környező államokban újból virágzásnak indulhat, miáltal a más államokban rekedt magyar népesség nem tűnik el a történelem etnikai süllyesztőjében.
DEMOKRÁCIÁHOZ VALÓ VISZONY
A jelenlegi demokrácia gyakorlata kívánnivalókat hagy maga után. A Magyarországi Zöld Pártnak alapvető törekvése, hogy a képviselők visszahívhatók legyenek. Nem kiskirályokat kell a nép nyakába ültetni, amint azt a jelenlegi gyakorlat lehetővé teszi.
A Magyarországi Zöld Párt széles bázisú néppárt, és éppen e néppárt jellege miatt a népakarat érvényesülését tartja megfelelőnek. Hadd döntsön a nép, akarata szerint szabadon arról, hogy az, akit megválasztott, valóban betölti-e a népakaratnak megfelelő szerepkört, avagy sem. Amennyiben pedig nem tölti be, visszahívható legyen.
Egyetlen egy párt se kapjon állami támogatást. Minden tagság önerejéből tartsa fenn saját szervezetét, és ne az adófizetők pénzéből fejtse ki (leginkább csak önmaga által) üdvösnek vélt tevékenységét.
A Magyarországi Zöld Párt célja, hogy elérje: az állam ne tartson fönn fondorlatos szellemi erőszakkal, mesterségesen pártokat, vallási formációkat, különböző egyesületeket. A saját bázisán érvényesítendő bázisdemokrácia érvényesítése mellett mindenki - a tagsága révén - önmaga termelje ki a fennmaradásához szükséges anyagi erőforrásokat. Ez eleve azért kívánatos, hogy senki ne mondhassa bármely csoportosulásra sem: az csak azért létezik, mert valamely, vele merőben ellentétes tevékenységet folytató társaság kényszeradakozása tartja fenn.
Társadalmi egyesületek, szerveződések esetében is érvényesíteni kell, hogy senki, semmilyen egyesület, alapítvány ne kapjon állami támogatást. Ugyanakkor azok a szervezetek, egyesületek, amelyek az élet, az egészség védelmén, a környezetkímélő technológiák elterjesztésén munkálkodnak, a nekik ez ideig átutalható egy százalékos személyi jövedelemadó helyett három százalékos mértékben élvezzenek támogatást tagjaik, szimpatizánsaik részéről. Hasonlóan az egyházakhoz, ha az egyesület, alapítvány tevékenysége valóban egyesületi célt szolgál, mentesüljön az általános forgalmi adó alól, és tevékenysége után sem iparűzési, sem társasági adót ne kelljen fizetnie.
BÁZISDEMOKRÁCIA
Kívánatos, hogy az Országgyűlés összetétele a bázisdemokrácián alapuljon, a bázisdemokráciára épüljön, benne az eddiginél jóval szélesebb kör, és sokkal több népréteg legyen képviselve. A négy és öt százalékos "küszöbök" miatt a mai Parlamentből számos társadalmi, politikai tényező teljes mértékben kiszorult. Az eddigi gyakorlattal szemben a Parlamentben képviseletet kell adni például az ország gazdasági, politikai, vallási életét meghatározó, illetve abban jelentős szerepet betöltő érdekszféráknak, és a kulturális lét más fontos tényezőinek.
Ennek értelmében az Országgyűlés egyik fele a mostani választási rendszerhez hasonlóan, de az egy százalék elérésével tudna a Parlamentbe kerülni, míg a másik fele a különböző politikai, gazdasági, vallási és egyéb érdekszférák számára lenne fenntartva. Ez az elv érvényesüljön az egyéni, és a listán való bekerülésekre.
Helyénvaló lenne, hogy minden egyes országgyűlési képviselő valamilyen bizottságban tevékenykedjen. Kívánatos, hogy a parlamenti bizottsági tagok kapcsolatban legyenek az illetékes minisztériumokkal és szakhatóságokkal. Az úr szót idézőjelbe téve, a Parlamentben nem "urakra" van szükség, hanem azokra, akik az emberek érdekeit képviselik, a közérdeket szolgálják. Képviselni pedig csak sok munkával lehet.
Mutáns gondolkodásra valló, már-már elfajzottnak is nevezhető gyakorlat, hogy a magyar Parlamentben egyetlenegy olyan képviselő sem akad, aki például a magyar erdőgazdálkodást, a magyar vadgazdálkodást vagy akár a magyar biogazdálkodást képviselné. Holott ezek egyre fontosabb és már a közeli jövőben meghatározóvá váló gazdasági tényezők. Képviselői a Parlamentben kell, hogy legyenek. A Magyar Államvasutakra is ugyanez érvényes.
A Parlamentbe való bejutást egy-egy adott témakörben, tárgykörben országosan kell szavaztatni. Egy adott témakör például a biogazdálkodásé, a bio - gazdálkodóké. A jelöltek közül az kerüljön be, aki a legtöbb szavazatot kapta. Lemondása, visszahívása, vagy halála esetén őt automatikusan felváltja a következő, legtöbb szavazatot elért személy. Maguk a képviseletek azonban nem válthatók fel, azaz nem helyettesíthetők egymással: a bio - gazdaság részére fenntartott voksot nem kaphatja meg például a közlekedés, vagy akár valamelyik politikai párt képviselője.
Az életvédelmi eszmerendszer szerint semmilyen rész nem múlhat felül egy egészet. Bármilyen okos feje, erős karja, gyorsan futó lába lehet valakinek, az nem múlhatja felül az egész testét. Lehet valakinek mégoly kiváló keze, lába, végtagja, de sem azok, vagy akár a feje sem lehet nagyobb értékű, mint a teste egésze. Ugyanennek az elvnek nyilvánvalóan az Országgyűlésre is érvényesnek kell lennie.
Amennyiben tehát az Országgyűlésben csak részek vannak, kezek, lábak, karok, vagy csak láb van ujjak nélkül, de nincs törzs-fej stb., mint jelenleg, az Országgyűlés nem érheti el azt az eredményt, amire az ország minden tényezőjének képviselete, a teljes egész lenne képes.
Legyen meghatározott helye a magyar Parlamentben a külföldi magyarságnak, nézeteik és érzésviláguk képviseletére, amelyeket másokkal ne lehessen betölteni. Ezekre a helyekre a jelölteket a külföldi magyarok válasszák meg. A Magyarországi Zöld Párt nem kívánja a választótörvényt gyökereiben megreformálni. Egyes vonatkozásokban azonban múlhatatlanul szükségesek a jogi értelmű változtatások. A rendőrség, a tűzőrség, illetve a határőrség nyomozati jogkörét célszerű fenntartani, az adóhatóságtól azonban el kell venni a nyomozati jogkört. Emellett természetvédelmi, környezetvédelmi nyomozóirodákat, nyomozóhatóságokat szükséges létrehozni.
Az államigazgatási berendezkedésnek bővülnie kell az önkormányzatoknál működtetendő vállalkozás-létrehozási, vállalkozás-menedzselési, környezetvédelmi, katasztrófa-elhárítási, egészségügyi, természetvédelmi igazgatási irodákkal. Ezek az érdekszférák ugyanis jelenleg nincsenek hathatósan képviselve az önkormányzatokon belül.
Egyes helyeken szemétlerakó hulladéktelepek kialakításával az önkormányzatok értékes bányákat tettek tönkre. Nem kevés az önkormányzatok olyan fajta vétke, amit működésük folyamán a kellő tapasztalat, a megfelelő tudati háttér, vagy a hosszú távú gondolkodás hiánya miatt követtek el. Ennek következtében - a több szem többet lát igazságának szellemében - mindenképpen kívánatos egy kétszintű ellenőrzési rendszer működése.
Az államigazgatásban a szintekre tagozódás elvének érvényesítésével tartjuk kívánatosnak a döntéshozói szerepkör érvényesülését. A magasabb szintek akaratukat az alacsonyabb szintekkel szemben vétójoggal érvényesíthetik. A polgármesteri hivatal hoz egy döntést, azt előterjeszti a megyei szintnek, az elfogadja, fölterjeszti az Országgyűlés elé, ahol a külön erre kialakított bizottság foglalkozik vele, és vagy elfogadja, vagy megvétózza. Mi indokolja ezt? Az indokolja, hogy az utóbbi időben az önkormányzatok csillagászati összegeket herdáltak el. A számvevőszéki apparátus képtelen arra, hogy tételeiket felülvizsgálja és felülbírálja.
EGYESÜLETI ÉS GYÜLEKEZÉSI JOG
Az egyesületi gyülekezési jogban a legnagyobb szabadságot kell engedni, kivéve az alábbi megkötéseket: olyan egyesületnek, illetve gyülekezési jognak nem szabad az országban törvények által megengedettnek lennie, amely tömörülés a társadalomra veszélyes. Ide tartoznak az ember-, és állatkínzással, vagy -elpusztítással kapcsolatos társaságok; azok a társaságok, amelyek kulturális-szellemi hagyatékot semmisítenek meg; azok a társaságok, amelyek bizonyítottan a család, a munkahely és a társadalom szokványos kötelékéből szélsőséges és az egyén számára.
veszélyes irányba szakítják ki az egyéneket. Kifejezetten veszélyesek azok a csoportok, melyeknek tagjai a tagsági viszony fenntartása révén szellemi leépülést, illetve súlyos egészségromlást okoznak tagjaiknál.
Minden olyan vallás, amely a társadalomra veszélyesség kritériumát nem éri el, maximális szabadságjogokat élvezzen. És minden olyan vallást, egyesülést, amelyik a társadalomra veszélyesség kritériumát eléri, vagy meghaladja, azaz elköveti a már előbb említett kulturális, szellemi hagyaték-megsemmisítést, könyvégetést, vagy mint vallási csoport törvénybe ütköző cselekedeteket hajt végre, ember- és/vagy állatáldozatra törekszik, tevékenysége következtében emberek egészsége kerülne veszélybe: tiltani kell.
SAJTÓSZABADSÁG
Az Alkotmánybíróság szertelenül nagy szabadságot ad az újságíróknak a politikai pártok képviselőiről publikálhatók tekintetében. Felül kell vizsgálnia az Alkotmánybíróságnak azt a határozatát, amely megengedi, hogy az újságírók a politikai pártok képviselőit szabadon, büntetlenül besározzák. Az újságírói véleménynyilvánítás ma lehetővé teszi, hogy bűntelen és jó szándékú embereket, csupán azért, mert nem annak a politikai pártnak a tagjai, amelyik az újságíró számára szimpatikus, a nagy nyilvánosság előtt emberi méltóságában megalázza, bemocskolja, tönkretegye. Az újságírásnak korrektnek kell lennie, és mentesnek az alantas indulatokat gerjesztő megnyilvánulásoktól.
A magyar közélet vezetői ne váljanak alaptalanul a médiumok gúnylapba illő figuráivá. Károsak azok a műsorok, amelyek arra irányulnak, hogy egy államfőt, minisztert a tömeg szemében (amúgy indokolatlan, sőt indokolhatatlan) megvetés tárgyává tegyenek. Az a gyakorlat nem folytatható, hogy a médiák a magyar közjogi méltóságok, politikai funkcionáriusok tisztességét lejáratják. Egy magyar közjogi méltóság: rangot jelentsen. És ha valaki e rang tekintélye ellen vét, akkor vétkét a szavazók által történő visszahívás, és bírósági eljárás kövesse.
A sajtószabadság egyben azt is jelentse, hogy tegye lehetővé minden - bizonyos taglétszámot, illetve választási eredményt elért - párt szereplését. Ne történhessen meg például, hogy egy közpénzből is finanszírozott országos orgánum csak azért nem hozza le egy - mondjuk kétezres taglétszámú - pártról az információkat, mert ő mint orgánum, valamely nagyobb pártnak az elkötelezettje.
KÖZIGAZGATÁS
A közigazgatási hálózatból ki kell iktatni a fölösleges bürokráciát. A helyi önkormányzatok ellenőrzése terén nagyobb jogkört kívánunk adni a megyei közigazgatási hivataloknak. Az érvényben lévő törvények tükrében a közigazgatási hivataloknak jogi szempontból felül kell vizsgálniuk az önkormányzatok lakossági érdeket sértő döntéseit, és át kell strukturálniuk a rossz szervezetépítkezési formákat. Mindenképpen kívánatos, hogy a bázisdemokráciára épülve a lakosság érdekeit egy önkormányzati rendszer a perifériákra lebontva valósítsa meg. A Magyarországi Zöld Párt tehát az önkormányzati rendszert fenn kívánja tartani. Az önkormányzati rendszer jogai jelezzenek nagyfokú szabadságot, de nem lehetnek ellentétesek az alapvető emberi értékekkel, az egészség, az alapvető természetvédelmi értékek, a környezet védelmével, és semmilyen formában ne legyenek jogosultak az alapvető kulturális értékek, emlékművek, szobrok, műemlékek elherdálására. A polgármesteri hivataloknak ne csak az épített környezet védelmére legyenek köztisztasági őrei, hanem kívánatos, hogy minden polgármesteri hivatalnál létezzen természetvédelmi őr státus is, csakúgy, mint a környezetvédelmi őr státus. Az önkormányzatok jogait nagymértékben erősítheti, ha lehetőséget kapnak arra, hogy a környezet- és természetvédelmi, illetve az egészségügy ellen elkövetett szabálysértéseket az eddigieknél fajsúlyosabban szankcionálhassák. A magasabb bírságok révén ráadásul jelentős bevételekhez is fognak jutni.
ADÓRENDSZER – TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS
Csökkenteni kell viszont az önkormányzatoknál a helyi iparűzési adó kivetésének a lehetőségeit. Inkább környezetvédelmi vagy természetvédelmi bírságból folyjon be a bevétel, mint a termelők indokolatlan megadóztatásából. Egyébként is maximálni kellene az iparűzési adók mértékét, oly módon, hogy azok elviselhetők legyenek a vállalkozóra nézve. Az iparűzési adó maximális mértéke ne haladhassa meg a három ezrelékes kvótát. Az általános forgalmi adót a negyedére kell csökkenteni.
Az építményadót a legteljesebb mértékben el kell törölni, nyoma se maradjon. Ép értelemmel magyarázhatatlan, hogy valaki azért adózzon, mert a saját ingatlanában végez gazdasági tevékenységet. A mai adórendszer sem a gazdaságot, sem a természetvédelmet nem mozdítja elő megfelelő hatékonysággal. Olyan adóztatási lehetőségeket kell kimunkálni, amely egyaránt előmozdítja a gazdaságot és a környezetvédelmet.
Másrészt az önkormányzatoknak feladata kell, hogy legyen a magyar lakosság érdekeinek védelme. Az Magyarországi Zöld Párt szorgalmazza, hogy a külföldi vállalatok, illetve a külföldi cégek fizessenek magas, legkevesebb két százalékos iparűzési adót, valamint építményadót. Hozzon hasznot a magyar nép számára az országban való tartózkodásuk, és kompenzálják azt a tetemes összeget, amit kiszármaztatnak az országból.
A külföldi tulajdonú vállalat, a vegyes érdekeltségű vállalatok, illetve külföldi vállalkozók kezében lévő vállalkozások esetében a tb-, és nyugdíjjárulék minimum kétszerese legyen a magyar vállalatokra kiszabotténak. A külföldi vállalkozók adómentessége kizárólag abban az esetben maradhat meg, ha környezet- és természetvédelmi beruházást valósítanak meg; egyébként nem. Felülvizsgálandó az adóhatóság társadalombiztosítással történt összevonása. Ugyanis ez páratlan zűrzavart eredményezett.
Hazánkban ma tulajdonképpen ugyanaz történik, mint annak idején a bennszülöttekkel: tükröt, üveggyöngyöt kaptak a gyarmatosítóktól, aminek a segítségével sikerült megsemmisíteni a kultúrájukat. A gomba módra elburjánzó amerikai típusú gyorséttermek, az óriási sorozatban gyártott mikrohullámú sütők, a tucatautók olyan "tükrök" és "üveggyöngyök", amikkel a magyar kultúrát és a magyar termelést teljes mértékben lerombolják. De akár a matuzsálemi korú, kétséges harci értékű újvilági vadászgépek is ide sorolhatók.
KÖZLEKEDÉS
Mérsékelni kell, vagy meg kell szüntetni a magyarországi kelet-nyugati, és észak-déli kamionforgalmat, amely csak arra szorítkozik, hogy tönkretegye az utakat, közúti baleseteket okozzon, és az utazni vágyók testi épségét veszélyeztesse, valamint a környezetet szennyezze. Mindenképpen a vasúti szállítás fejlesztése a célravezető. Ennek egyik nagyszerű módszere az, hogy a határnál bejött kamiont vasúti szerelvényre rakják, úgy menjen át az országon. A módszer alkalmazásával
nagymértékben csökkenhet a kamionok okozta levegőszennyezettség, de a vasút is, mint környezetbarát közlekedési mód, új erőre kapna, és emellett az utak sem mennének tönkre, és a lakosság veszélyeztetettsége is csökkenne.
A közutak esetén egy emissziót elnyelő, zöld növényzetből kialakított védősáv létrehozása volna fontos. Így az élelmezés alapját képező növényzetbe kevesebb ólom jut.
A vasutat, a légiforgalmat, a postát állami kézben kell tartani. A távközlési szolgáltatások díjait fokozatosan csökkenteni kell, mert a telefonálás kisebb költséggel jár, mint egy levél, vagy egy csomag küldése. Fölösleges luxus gépjárműveket a mással kiváltható levél- és csomagszállításra üzemeltetni.
A jelenlegi postai díjak nem a környezetkímélés jegyében születtek. A telefondíjaknak rendkívül alacsonyaknak kell lenniük.
A főcsatornák víziutat szolgáltatnának az Alföld mezőgazdasági terményeinek összegyűjtésére.
KÖZÜZEMEK
A közüzemek működése ökológiai elveken kell, hogy alapuljon. Tarthatatlan ugyanis, hogy a szennyvíz és a kommunális hulladék lassanként mindent elszennyez. A fokozatosság elvének betartásával mindenütt be kell vezetni a szelektív hulladékgyűjtést. Így óriási mennyiségű ingyen nyersanyaghoz jutnak majd az önkormányzatok, és közvetett értelemben természetesen a magyar gazdaság. Ez a fajta új bevételi forrás többszörösen felülmúlja majd a jelenlegieket, és rövid időn belül megszünteti a költségvetési deficitet, amely dacára a lakosságot megnyomorító illetékeknek - szüntelenül dagad.
Nem a mesterséges beavatkozás, hanem a feltételek biztosítása a célravezető. A feltételek biztosítása, és a mesterséges beavatkozás mellőzése például az, hogy nem hozok létre olyan feltételeket, mint a magas iparűzési adó, általános forgalmi adó, illetve irreálisan magas nyugdíj és tb-terhek; amit aztán a vállalkozó nem tud teljesíteni. Azokat az összegeket, amiket hitelekre költenék, inkább ez előbbiek kompenzálására költjük majd.
----------------------------------------------------------------------------------------
