From: Papp Ferenc
Date: 2011. február 20.
To: Kutasi József <jozsef@kutasi.eu>,
AZ ISTENADTA NÉPET – SOKAN, VAGY KEVESEN- KÉPVISELIK ?!
Az Újesztendő táján zajlottak a választások környékünkön és távolabb, sorosak,vagy sorstalanok, avagy sorstalanok. Zajlottak. Hol zajosak. hol csendesek. Hol csendesek,hol véresek. Halottak százai festették alá a politikai forrongásokat. Tegyük fel a kérdést, MIÉRT? Erre teljes hitelességgel lehetetlen véleményt mondani! Az első, felületes véleményt az ember attól teszi függővé, hogy a választások testközelben, valahol távolabb, esetleg kevésbé emlegetett országban, tartományban történtek-e. Csak példaként említem: Mi itt, 1941- től 1945-ig, a Magyarországhoz visszacsatolt Bácskában éltem át a Világháborút, amely akkor nekem időtlenül hosszúnak tűnt, míg a távoli, Irak-Iráni négy éve, másfélmilliós áldozatával már majdhogynem unalmassá vált a TV hírekben. Afganisztánt ma már nem is igen emlegetik a híradókban. Ezért nézzünk csak magunk körül, ami a választásokat, a törvényhozókat, ránk rótt anyagi terheket illeti.
Íme az összehasonlítások:
Szerbia lakosainak száma… parl. Képviselője 1* képviselőre
7,408.000 250 300.000 lakos
Szerbiai magyarok száma Parl.képviselője 1* képviselőre
293.300 3 100.000 lakos
==========================================
Koszovó lakosok száma parl. Képviselője 1*képviselőre
1,804.818-összesen 120 150.000
Szerb lakos =126.280 13 szerb képv. 1*képviselőre
10.000
=========================================
Szerbiai magyarok száma MNT.képviselő 1* képviselőre
293.300 35 8.380 lakos
Apropó, képviselő. A demokráciától a diktatúráig a képviselők megválasztása a legösszetettebb társadalmi művelet. „Ezt mindenki másképp csinálja…” mondja a sláger. Az énekes és mondta ezt a volt magyar miniszterelnök. hogy hazudunk nappal és hazudunk éjjel. És lám, ezért még dicsérő jelzőket is kapott, mármint, hogy volt neki bátorsága megmondani az igazat. Úgy általában, a képviselőnek ismernie kellene a törvényeket, természetesen a jogot is, hogy azt alkalmazni tudja a munkájában, amely olyannyira szerteágazó, hogy a jogászok tevékenységüket ágazatokra osztották: büntető, gazdasági, kihágási, stb. jogász. Az elfogadott definíció - IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. A magyar nyelv gazdagságát, egyedi értékét bizonyítja, hogy egyetlen szóval, egy kézikönyvre való fogalmat jelez. Vegyük alapul az eredeti szót: IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS, = igazságot szolgáltatás! Ennek a szónak csak egyetlen, (első) betűjét amputáljuk, az eredmény fantasztikus: gazságszolgáltatás! Tévedek, ha azt állítom, hogy a jogtudomány az élet minden szövődményébe beépült?
Sokadmagammal egy érdemes jogi előadásnak voltam a meghallgatója,. Az előadó, 30 év körüli fiatalember, jogi tudományok doktora, profi politikus, egyik végrehajtó szerv vezetője, nevezzük Tamásnak, a jelenlevőknek bizonygatta, hogy az Ő által propagált civil szervezet, a legjobb megoldás a kisebbségek túlélésére. Az előadása végén felkérte a hallgatóságot, a vélemény-nyilvánításra. Szót kapván, a következő kérdést tettem fél:
A nyugati demokráciában, tudomásom szerint, a társult jogászok intézménye, az új tag fölvétele alkalmával, az iroda képviselői előtt, vizsgáznia kell! Méghozzá úgy, hogy végig kell vezetnie egy és ugyanazt az elképzelt bírósági tárgyalást, először mint közvádló, majd mint védő-ügyvéd és végül mint bíró. Amennyiben a bizottság a jelölt szereplését megfelelőnek véli, az illető jogászt alkalmazzák, és a további munkája jó szereplése esetén, társulhat az Egyesülethez. Ma is alkalmazzák ezt a felvételi módot?
A válasz igenlő volt!
Amennyiben alkalmazzák, a munkaadó szabja-e meg, hogy már egy valódi bírósági tárgyaláson a felperest, vagy az alperest képviseli-e?
A válasz igenlő volt!
Erre a következő megjegyzést fűztem! Aki fizet, annak az érdekét kell hogy képviselje! Uram, Ön kitől kapja a fizetését? Kinek az érdekét képviseli? A végrehajtó szervét, vagy a kisebbségét, ahova majd távozik?
Ezúttal a válasz elmaradt!
Papp Ferenc, Újvidék 2011. február 20.
