2013. február 12., kedd
16.445 - Kutasi József Antal > Aki még nem tudná: A devizahitel hibás termék! 2012. december 17. Patacsi Pilvax
** www.nemzetihirhalo.hu *************
kÓrmány! Mit keresnek a becsapottak az utcán vagy éppen Ócsán és sajnos a temetőben?
Aki még nem tudná: A devizahitel hibás termék!
Szinte az összes devizahiteles szerződés érvénytelen, azaz semmis. Ez olvasható ki a Fővárosi Törvényszék OTP ellen hozott jogerős döntésének indoklásából. Semmis az a kölcsönszerződés, amelynél a szerződésben nincs leírva az adóst terhelő minden költség. Ez áll az OTP ellen néhány napja a Fővárosi Törvényszék meghozott jogerős döntésének indoklásában.
Az OTP ellen, a teljes hiteldíj számítási módja ellen indított pert elsőfokon elvesztette az a jogász, aki a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület körében dolgozik. A Fővárosi Törvényszék több pontban osztotta az elsőfokú ítéletben megfogalmazottakat. Azonban a legfontosabb kérdésben ellentétesen határozott. A részletes indoklás és a döntés alapján úgy nézz ki, hogy a PITEE olyan rést talált a pajzson, amibe kapaszkodva szinte minden devizahiteles akár meg is törheti a banki terrort.
Az indoklás alapján az OTP a teljes hiteldíj (THM) számítása során figyelembe vette, hogy az adós a devizahitelhez vételi árfolyam jutott, míg a törlesztést eladásin teljesítette, de annak számítási módja és mértéke nem volt világos előtte. Hasonló okból a Szegedi Ítélőtábla a Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke által kezdeményezett perben ezt az eljárást már részben érvénytelennek minősítette. A Kúria iránymutatása az ilyen ügyekben még nem ad eligazítást. A Kúria csak az egyoldalú szerződésmódosításokról szól. A tarthatatlan helyzetnek változnia kell. Az OTP ugyanis mindkét ügyben törvényességi felülvizsgálatot kért.
Ez az említett ítélet most merőben új helyzetet jelent. A Fővárosi Törvényszék ugyanis nem egyetlen pontot, hanem a teljes devizahitel-szerződést mondta ki semmisnek. A hitelintézeti törvény akkor hatályos szövege szerint ugyanis: "semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíj mutatót és a hiteldíj mutató számítása során figyelembe nem vett egyéb költségek meghatározását és összegét vagy becslését; továbbá a szerződéssel kapcsolatos összes költséget". A költségek közé pedig a bíróság besorolta az "árfolyamrést" is.
Ez a fogalom eddig nem is létezett. Ezt a PITEE vetette fel a felügyelet egyik tájékoztató anyagába és a Pénzügyi Békéltető Testület határozatának szövegezésébe. A felügyelet annak idején tiltakozott az értelmezés ellen, de a bíróság az egyesületi nézőpontot elfogadta. Az devizahitelesek szempontjából kulcskérdés, hogy a vételi és eladási devizaárfolyam közötti eltérést a THM szempontjából költségnek kell-e tekinteni. Ha igen - mint ahogy a Fővárosi Törvényszék értelmezte -, akkor gyakorlatilag nincs olyan devizahiteles, aki ne tudna eredményesen fellépni a hitelt folyósító bankja ellen.
Ugyanis a semmisségnél: "a teljesített szolgáltatások kölcsönös egyidejű visszatérítésének van helye" amint ezt az indoklásban olvashatjuk. Az indoklás rávilágít arra is, hogy az elszámolás milyen módon mehet végbe. Az említett ügyben az elsőfokú bíróságnak egy a 2006 novemberében felvett 12 millió forintos kölcsönnél a jegybanki alapkamatot kell figyelembe vennie. Ez a hitel felvételekor 8,0 százalék volt, a válság alatt 11,5 százalékig futott fel, a kormányváltás előtt pedig 5,25 százalékon állt. Összességében tehát a devizahitelesek különlegesen jó (nyugodtan kedvezményesnek is minősíthetjük) feltételekkel szabadulhatnának tartozásuktól. Figyelembe véve azt, hogy a svájci frank árfolyama a felvétel kori 162 forintról mára 230 forint fölé emelkedett. Mert közben a bakok forintosították a hitelt. Az OTP pedig szárnyal a válság ellenére is.
Kapcsolódó:
