Kattintani > FELADAT ÉS CÉL - AUFGABE UND ZIEL - MISSION AND GOAL
Kattintani > Az összes bejegyzés tartalomjegyzéke 2007. szeptember 10.-től

2017. január 30., hétfő

21.828 - Magyarok Világszövetsége: Fájdalmas búcsú Borbély Imrétől, február 1-jén, szerdán,


Feladó: MVSZ Sajtószolgálat
Dátum: 2017. január 30. 0:43
Tárgy: Fájdalmas búcsú Borbély Imrétől
Címzett: jozsef@kutasi.eu

Borbély Imre temetése február 1-jén, szerdán, helyi idő szerint 14 órakor  lesz 
Temesváron, a Lippai úti temetőben.
A Magyarok Világszövetségét Patrubány Miklós elnök, Bottyán Zoltán elnökhelyettes, Oláh István térségi elnök, Fuksz Sándor, Hompoth Zoltán, Kádár Dániel és Zombory István, az MVSZ Elnökségének tagjai valamint Radványi Viola, az MVSZ Etikai Bizottságának tagja képviselik.

A Magyarok Világszövetsége fájdalommal búcsúzik kiváló tisztségviselőjétől, Stratégiai Bizottságának társelnökétől, a Kárpát-medencei Térség korábbi elnökétől,  Borbély Imrétől, akinek nem kegyelmezett a gyilkos kór. Borbély Imrét 69. életévében szólította el a Teremtő szülővárosában, Temesváron.  Borbély Imrét a Magyarok Világszövetsége saját halottjának tekinti. Az MVSZ székházára kitűzték a gyászlobogót.

Borbély Imre 1996-2000 között az MVSZ Stratégiai Bizottságának koordinátora volt. 2000-2004 között a Kárpát-medencei Régió elnöke.
2004-2012 között az MVSZ Stratégiai Bizottságának elnöke, 2012-től ma bekövetkezett haláláig az MVSZ Stratégiai Bizottságának társelnöke Drábik Jánossal egyetemben.
Borbély Imrét a Magyarok Világszövetségének elnöke, Patrubány Miklós ismételten a legnagyobb magyar nemzetstratégának nevezte.
1999-ben Ő alkotta meg a világ politikai irodalmában ismertté vált külhoni állampolgárság fogalmát, konkrétan a külhoni magyar állampolgárság fogalmát.
Nagy formátumú politikai gondolkodó, igazi nemzetstratéga volt.
Legfőbb politikai alkotásai: Társnemzeti státus az elcsatolt területeken élő magyaroknak (1991), a Kolozsvári Nyilatkozat (1992), Új magyar paradigma: a tudásközpontú nemzetépítés (1995-96), A szubszidiáris magyar nemzetstruktúra (1996-2000).
1989-ben, temesvári ellenállása idején ott állt Tőkés László mögött.
Az RMDSZ Elnökségének politikáért felelős tagjaként 1991-ben Ő kezdeményezte Horvátország függetlenségének elismerését, amivel a szervezet a világon elsőként ismerte el annak az államnak a Jugoszláviából való kiválását, amely Magyarországgal 800 évig államközösségben élt. Az RMDSZ akkori bátor döntését pár hónap múlva államok is követték. Az eredmény közismert: Horvátország szabad és független állammá vált. Máig ez az RMDSZ nemzetközi mércével is mérhető, legjelentősebb politikai döntése.

1992-1996 között a bukaresti parlamentben Gyergyó szék képviselője volt. Ugyanebben az időszakban Strasbourgban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének póttagja.
1994. március 15-én, a magyar nemzeti ünnep napján, a román képviselők őrjöngése közepette magyarul szólalt fel a román parlamentben,. Az ülésvezető többször felszólította, hogy hagyja abba, majd amikor Borbély Imre nem engedelmeskedett, kikapcsolta mikrofonját.

A külhoni állampolgárság fogalmát Patrubány Miklóssal együtt mutatták be 1999-ben Bécsben, az EBESZ Fölülvizsgálati konferenciáján.
Borbély Imre világpolitikai elemzései biztos vezérfonalat jelentettek a magyar nemzet számára a mai bonyolult világban.
Borbély Imrét a Magyarok Világszövetsége saját halottjának tekinti.
Nyugodjék békében! Az örök világosság fényeskedjék Neki!
Fotó: MTI