Von: Nemzeti Hirhaló [mailto:hirhalo@fw.hu]
Gesendet: hétfö. 2008. január 21. 14:20
An: Kutasi József
Betreff: Kereset az Európai Bírósághoz - Magyarország irányítóinak mulasztásáért!
Európai Bíróság
Cour de justice des Communautés européennes
L-2925 Luxembourg
ECJ.Registry@curia.europa.eu
Tisztelt Európai Bíróság!
A Magyar Köztársaság Országgyűlése és Kormánya ellen, "Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről" szóló, 2007. évi CLXVIII. törvény meghozatalával kapcsolatos tagállami mulasztás megállapítására irányuló keresetet nyújtok be, kérve a Tisztelt Bíróságot a törvény érvénytelenítésére a Bécsi Egyezmény (a magyar ratifikáció címe: "1987. évi 12. törvényerejű rendelet a szerződések jogáról szóló, Bécsben az 1969. évi május hó 23. napján kelt szerződés kihirdetéséről) 46. Cikke alapján, a Magyar Köztársaság alapvető fontosságú belső törvényeinek szemmel látható megsértése miatt.
Indoklás:
I. Az eljárási jogosság indoklása
1. A Magyar Köztársaság Országgyűlése - a Kormány előterjesztése alapján - a tagállamok közösségi jog alapján fennálló kötelezettségeinek teljesítése ellen vétett, az Európai Unióhoz történő Csatlakozási Szerződés (Magyarországon kihirdetve a 2004. évi XXX. Törvénnyel) 3. cikk (4) bekezdésében foglalt nemzetközi szerződés (korábban hivatkozott Bécsi Egyezmény) 46. §-a szerint, mivel a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának 52/1997. (X. 14.) AB (1. sz. melléklet) és 58/2004. (XII. 14.) AB (2. sz. melléklet) határozatával szembehelyezkedve, megsértette a választók közvetlen népakarat kinyilvánításra vonatkozó alapjogát.
2. A 2007. évi CLXVIII. törvény érvénytelenítése ügyében 2007. december 18-án kifogást nyújtottam be az Alkotmánybíróságnak (3. sz. melléklet). Az azóta eltelt időben nem volt érkezése az Alkotmánybíróságnak határozatot hozni az ügyben, amely egy jogi folyamat olyan befejezésével fenyeget (a Lisszaboni Szerződés ratifikálása), amely - az alábbi bizonyítékok szerint - egy tagállam törvénysértésére épül.
Ezért tehát halaszthatatlan az Európai Bíróság határozata annak érdekében, hogy a demokrácia EU-s alapelve ne sérüljön.
II. A feljelentés tartalmi indoklása
1. Megismerve a Lisszaboni Szerződés irányelveit, már annak aláírása (2007. június 23.) után, július 20-án népszavazási kezdeményezést indítottam (5. sz. melléklet) abból a célból, hogy annak megerősítése közvetlen népakarat kifejeződése legyen, az Alkotmány 2. § (2) bekezdése szerint.
Tettem ezt az alábbi okokból:
a./ A Lisszaboni Szerződés nem minősíthető két meglévő nemzetközi szerződés módosításának, mert annak célja és tárgya alapvetően különbözik az eredeti szerződésektől. Lényegileg - mint ezt a kormányfők többször kijelentették - a megbukott EU Alkotmány rendelkezéseinek átmentését jelenti a Lisszaboni Szerződés, formailag két szerződés módosításával. (Ezt bizonyítják a tételes összehasonlítások - 4a., 4b., 4c. és 4d. melléklet.)
b./ Az előző pont szerint az összes EU-tagország - közte Magyarország - választópolgárát megtévesztették egy korábban már elvetett alaptörvény más köntösbe öltöztetett ráerőszakolásával, amely eljárás alapvetően demokrácia-ellenes.
2. Az Országos Választási Bizottság ugyanazzal az indokkal utasította vissza a népszavazást előkészítő aláírásgyűjtő ív hitelesítését (5. sz. melléklet), mint az EU Alkotmány esetében, 2004-ben (6. sz. melléklet). Akkor az Alkotmánybíróság határozatában (2. sz. melléklet) az alábbi indokkal helyezte hatályon kívül az Országos Választási Bizottság határozatát és utasította új eljárásra: "A Magyar Köztársaság alkotmányos rendje szerint tehát lehetséges népszavazás tartása arról a kérdésről, hogy az Országgyűlés megerősítsen-e valamely nemzetközi szerződést - így az ASz-t (az Európai Unió alkotmányát) - vagy sem."
Miután új jogi helyzet nem állt elő - hiszen a Lisszabon Szerződés céljában és tárgyában azonos az EU Alkotmánnyal - értelemszerű, hogy az Alkotmánybíróság nem határozhat másként 2007. augusztus 25-én benyújtott kifogásomra (7. sz. melléklet), mint tette azt 2004. december 13-án (2. sz. melléklet). 2007. augusztus 25. és 2008. január 20-a között eltelt közel öt hónapban az Alkotmánybíróságnak nem volt érkezése határozatot hozni az ügyben a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény szerint "soron kívüli" eljárás keretében.
Tette ezt annak ellenére, hogy 52/1997. (X. 14.) AB határozatában (1. sz. melléklet) az alábbiakat írja: "Az eljárás minden pontján, ahol - elsősorban a képviseleti szervek részéről - olyan döntés születik, amely a folyamatot megzavarhatja, sőt célbaérését meghiúsíthatja, a bírói, illetőleg alkotmánybírósági jogorvoslat alkotmányos követelmény."
3. Az Alkotmánybíróság 52/1997. (X. 14.) AB határozatában (1. sz. melléklet) a következő megállapítás szerepel: "A választópolgári kezdeményezésben meghatározott kérdésről történő népszavazás megtartásához való jogosultság értelemszerűen a szükséges számú aláírás hitelesítésével jön létre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hitelesítést megelőzően a népszavazáshoz való jogból ne származnának kötelezettségek az állami szervekre nézve, hiszen az eljárási feltétel teljesítése (a 200 000 támogató aláírás összegyűjtése) értelemszerűen feltételezi a joggyakorláshoz szükséges időt és annak védelmét.
Kérdés, hogy ez a védelem kiterjed-e az aláírásgyűjtés időszakára is. Ha valamely alapjogból folyó jogosultság feltételektől függ, és az alapjog jogosultjai a feltételek teljesítése érdekében cselekednek, akkor az állami szervek mérlegelési jogkörükben a jogosultság megszerzését nem hiúsíthatják meg."
Álláspontom szerint ez azt jelenti, hogy jogos a védelmi idő kiterjesztése ebben az esetben a népszavazás eljárásának teljes folyamatára, hiszen
a./ az alapjogból folyó jogosultság feltételektől függ (aláírásgyűjtő ív hitelesítés, amit az Országos választási Bizottság tény szerűen bizonyítva alkotmányellenesen tagadott meg),
b./ a feltételek teljesítése érdekében cselekedtem akkor, amikor elindítottam a népszavazás kezdeményezést és életben tartottam az eljárást.
Azt a tényt, hogy az Országos Választási Bizottság - a korábbi alkotmánybírósági határozat értelmében - alkotmányellenesen tagadta meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, és az Alkotmánybíróság mulasztást követett el a kifogás elbírálásának halasztásával, az előzőekben hivatkozott határozat következő mondata minősíti: "a jogállamiság elvéből (Alkotmány 2. § (1) bekezdés) is következik az Alkotmányban szabályozott szerveknek az a kötelessége, hogy alkotmányos jelentőségű hatásköreiket jóhiszeműen, feladataik teljesítését kölcsönösen segítve, együttműködve gyakorolják." (ABH 1992. 54.)
Az együttműködési készség és a jóhiszeműség részemtől bizonyítható, míg a népakarat közvetlen megnyilvánulását az "alkotmányos hatásköreiket gyakorló szervek" gátolták.
Tény tehát az, hogy "az állami szervek mérlegelési jogkörükben a jogosultság megszerzését" meghiúsították.
4. Idézetek Magyar Köztársaság Alkotmányából:
"20. § (2) Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik."
"61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze."
Ehhez képest:
a./ Az országgyűlési képviselők 2007. december 17-én nem ismerhették a Lisszaboni Szerződést, csak a két érintett szerződés (nem szövegegyesített) módosító tételeit. Azzal nem lehet indokolni a "vakon szavazást", hogy a Lisszaboni Szerződés tárgyában és céljában azonos az EU Alkotmánnyal, mert ez azt jelenti, hogy a képviselők szembehelyezkedtek a franciaországi és hollandiai népakarattal, vagyis (mivel több országban nem történt sem képviseleti, sem közvetlen népakarat nyilvánítás ebben az ügyben) megbontották az európai egységet. Mivel a jelenlegihez hasonló módon meggátolták a választópolgárokat, hogy Magyarországon a közvetlen népszuverenitást érvényesítve történjék meg az EU Alkotmány elfogadása, vagy elutasítása, nem lehet azt megállapítani, hogy az EU Alkotmány célja és tárgya azonos a magyarországi népakarattal. (Az, hogy ennek ellenkezője sem bizonyítható, az előzőek szerint az ennek feltételeit biztosító cselekedet alkotmányellen es meggátolására vezethető vissza.)
Vagyis nem bizonyítható (sőt, erősen aggályos), hogy a Lisszaboni Szerződés megerősítésekor a Magyar Köztársaság Országgyűlésének képviselői a köz érdekében végezték tevékenységüket.
b./ Mivel az országgyűlési képviselők sem tudták, hogy mit szavaznak meg, választóikkal együtt önmagukat is megfosztották a közérdekű adatok megismerési jogának gyakorlásától.
5. Ezek alapján megállapítható tehát, hogy "Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről" szóló, 2007. évi CLXVIII. törvény meghozatalával kapcsolatosan jogsértés történt, amely
a./ "alapvető fontosságú belső jogi szabályra vonatkozott" (alkotmányosság) és
b./ "az ügyben a normális gyakorlattal összhangban és jóhiszeműen eljáró bármely állam számára objektíve nyilvánvaló", vagyis "szemmel látható".
(Idézetek a Bécsi Egyezmény 46. §-ából.)
Összegzés
A fentiek alapján egyértelmű, hogy a 2007. évi CLXVIII. törvény de facto érvénytelen. Az Európai Bíróság határozata tudja ezt de iure érvényesíteni.
Tájékoztató adatok
1. Mivel a 2007. évi CLXVIII. törvény nemcsak érvénytelen a Bécsi Egyezmény 46. cikke szerint, hanem meghozatalának körülményei számos emberjogi törvényt is megsértenek, a Strasbourgi Emberjogi Bizottsághoz címzett feljelentést is teszek.
2. Mivel a békés rendezés a célom, ezért az "Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről" szóló nemzetközi szerződés 38. cikke alapján a Magyar Köztársaság Kormányának és Országgyűlésének felkínálom a békés rendezés lehetőségét.
3. Az Alkotmánybíróságnak eljuttatott, a 2007. évi CLXVIII. törvény érvénytelenítésére és a népszavazás kiírására vonatkozó követelésemre akaratnyilvánító aláírásokat gyűjtenek, e hónap végéig.
2008. február 1-én az akaratnyilvánító íveket - bizonyíték-kiegészítésként - postázom az Európai Bíróság címére.
Tisztelettel:
Dr. Halász József
6701 Szeged, Pf. 2443. 30/616,3894, info@szksz.hu
Mellékletek:
1. 52/1997. (X. 14.) AB sz. határozat
2. 58/2004. (XII. 14.) AB sz. határozat
3. Kifogás a 2007. évi CLXVIII. törvény érvénytelenítése ügyében az Alkotmánybírósághoz, 2007. december 18-án
4a - 4d: Az EU Alkotmány és a Lisszaboni Szerződés összehasonlítása
5. Népszavazást előkészítő aláírásgyűjtő ív hitelesítési kérelem az Országos Választási Bizottsághoz
6. Az Országos Választási Bizottság hitelesítést megtagadó határozata 2004. július 20.
7. Kifogás az Országos Választási Bizottság határozata ellen 2007. augusztus 25.
