A köztársasági elnökhöz fordul a Magyarok Szövetsége
SzLenke, 2009, október 14 - 13:39
A mezőgazdaságban a magyar termékek támogatását, a hazai gyártás újbóli felvirágoztatását, valamint a vidékiek életminőségének javítását, a segélyek és juttatások rendszerének ésszerűsítését sürgeti a Magyarok Szövetsége. Többek között ez is elhangzott a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyen bemutatták a Szövetség új alaptörvény tervezetét is, amelyet az alkotmányos rend helyreállítása miatt sürgetnek.
A Magyarok Szövetsége a választások előtti alkotmányozást tekinti a jövőben szükséges kampányelemének, mert Magyarország egyetlen útjának látják az új kétkamarás parlament megalkotását, közvetlen elnökválasztással. Ezzel visszahozva, vagy megteremtve a valódi demokrácia rendszerét -- mondta el Herpai Sándor a Magyarok Szövetségének alelnöke.
Október 20-án azt az alkotmánytervezetet teszik közzé, amelyet a Magyarok Szövetsége tagozatai létrehoztak és még augusztusban Bösztörpusztán elfogadtak.
Herpai Sándor, a Magyarok Szövetségének alelnöke elmondta: "Október 25-én a köztársasági elnöki palotához vonulunk egy nagyszámú küldöttséggel, hogy tiltakozzunk az ellen, hogy a Köztársasági Elnöknek augusztus 25-én átadott az alkotmányozásra vonatkozó felhívásunkat annak ellenére, hogy átvették, a mai napig semmilyen válasz nem érkezett."
A keddi sajtótájékoztatón két főbb kérdéskör került terítékre. Az egyik a helyi önkormányzatok, míg a másik az országos szintű közügyek kezelése. Bődi Szabolcs, alelnök hangsúlyozta: "az önálló gazdálkodás lehetősége a legfontosabb a helyi önkormányzatok esetében. Úgy gondoljuk, hogy bizonyos feladatoknak teljes mértékben állami finanszírozásúnak kell lenni (pl. az oktatásnak és az egészségügynek) és az így felszabaduló jelentős összegek és a személyi jövedelemadó egyharmada maradna lenn a költséghelyünkön, ezek együttese már biztosítaná az önellátó gazdálkodás fedezetét."
Az adózásban olyan változást sürgetne a Magyarok Szövetsége, amely szerint a személyi jövedelemadó egyharmada maradna a fent említett módon az önkormányzatoknál fejlesztésre, a második egy harmad a hazai források bázisaként, míg a harmadik harmad mehetne a központi büdzsébe.
A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy az önkormányzatiság fontos színhelye a közbeszédnek, ezért szükség van rá. Céljaik szerint a területi felosztás a következők szerint alakulna: lennének települések, járások és megyék. Így például 1500 főig nem terveznének polgármesteri hivatalt, inkább 3 képviselőt választhatnának az ott élők. A járások mai kistérségek területét vennék át, míg a megyék megmaradnának a középszintű feladatok elvégzésére.
-----------------------------------------------------------------------------------------
