Forrás: FACEBOOK!
Szombattól az alaptörvény része az előzetes regisztráció
BL
Forrás: MTI
2012. november 09., péntek 21:30
Bekerül az alaptörvénybe szombattól a választójog gyakorlásának előzetes regisztrációhoz kötése, miután a Magyar Közlöny pénteki kiadásában kihirdették az alkotmány Áder János köztársasági elnök által aláírt úgynevezett második módosítását.
Az Országgyűlés október 29-én kormánypárti támogatással változtatott úgy az év elején hatályba lépett alkotmányon, hogy az a jövőben tartalmazza a választási feliratkozás szabályait is. A döntés értelmében a magyarországi lakóhellyel rendelkező választók személyesen vagy elektronikus úton, az internetes ügyfélkapun, a határon túl élő állampolgárok levélben vagy elektronikus úton kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a parlamenti választást megelőző tizenötödik napig.
A Fidesz eredeti javaslatával szemben az alaptörvény így nem egyszerűen lehetővé teszi az előzetes regisztráció bevezetését, hanem rögzíti, hogy a választójog csak feliratkozás után gyakorolható, és a névjegyzékbe vétel alapvető szabályait is tartalmazza. Az erről szóló módosításokat két héttel ezelőtt az alkotmányügyi bizottság indítványára fogadta el a Ház. A névjegyzéket minden országgyűlési választás előtt meg kell majd újítani, kivéve, ha a voksolást a parlament feloszlása vagy feloszlatása miatt tartják.
A kormánypártok választási eljárási törvényjavaslata a Magyarországon élőknek is lehetőséget adna a levélben történő regisztrációra – igaz, csak két hétig, a választást megelőző év szeptemberében –, ám az alkotmánymódosításban ez nem szerepel. A Fidesz ezt Péterfalvi Attilának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének aggályaival magyarázta. Rogán Antal frakcióvezető ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a jelenleg a parlament előtt fekvő eljárási törvény mégis tartalmazzon majd olyan rendelkezést, amely alapján a magyarországi lakcímmel rendelkezők is regisztrálhatnának levélben a szavazásra.
Az Országgyűlés másodszor módosította az év eleje óta hatályos alaptörvényt: júniusban azt deklarálták, hogy az alkotmányhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések is alaptörvény erejűek, valamint eltörölték a nemzeti bank és a bankfelügyelet összevonását engedélyező rendelkezést.
A Fidesz eredeti javaslatával szemben az alaptörvény így nem egyszerűen lehetővé teszi az előzetes regisztráció bevezetését, hanem rögzíti, hogy a választójog csak feliratkozás után gyakorolható, és a névjegyzékbe vétel alapvető szabályait is tartalmazza. Az erről szóló módosításokat két héttel ezelőtt az alkotmányügyi bizottság indítványára fogadta el a Ház. A névjegyzéket minden országgyűlési választás előtt meg kell majd újítani, kivéve, ha a voksolást a parlament feloszlása vagy feloszlatása miatt tartják.
A kormánypártok választási eljárási törvényjavaslata a Magyarországon élőknek is lehetőséget adna a levélben történő regisztrációra – igaz, csak két hétig, a választást megelőző év szeptemberében –, ám az alkotmánymódosításban ez nem szerepel. A Fidesz ezt Péterfalvi Attilának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének aggályaival magyarázta. Rogán Antal frakcióvezető ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a jelenleg a parlament előtt fekvő eljárási törvény mégis tartalmazzon majd olyan rendelkezést, amely alapján a magyarországi lakcímmel rendelkezők is regisztrálhatnának levélben a szavazásra.
Az Országgyűlés másodszor módosította az év eleje óta hatályos alaptörvényt: júniusban azt deklarálták, hogy az alkotmányhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések is alaptörvény erejűek, valamint eltörölték a nemzeti bank és a bankfelügyelet összevonását engedélyező rendelkezést.
