Kattintani > FELADAT ÉS CÉL - AUFGABE UND ZIEL - MISSION AND GOAL
Kattintani > Az összes bejegyzés tartalomjegyzéke 2007. szeptember 10.-től

2012. november 16., péntek

15.949 - MEGJELENT a Magyarságtudományi Füzetek 19. > A MAGYAR NEMZET - A magyar nemzet új meghatározása, avagy a nemzet új, magyar meghatározása

 

From: Istvan Bakk
Sent: Friday, November 16, 2012 4:02 PM
To: jozsef@kutasi.eu;
Subject: MTF-19 - A MAGYAR NEMZET - A magyar nemzet új meghatározása, avagy a nemzet új, magyar meghatározása

 

!!! MEGJELENT !!!
a Magyarságtudományi Füzetek 19.

A Magyarok VIII. Világkongresszusa elfogadta a magyar nemzet új meghatározását, amelynek a kiadó egy teljes magyarságtudományi füzetet szentelt, a 19-iket, és amely az MVSZ székházában valamint a terjesztőknél lesz kapható.

Ára: 499 Ft.

 

 

 

 

A magyar nemzet új meghatározása

– részletek –

 

·         A magyarság az a rejtélyes módon megmaradt nép, amely őrzi egy, a görög-római civilizáció előtti, jelentős civilizáció nyelvét, kisebb mértékben kultúráját és még kisebb mértékben – a szerves műveltség, a mitológia, az archaikus népmese által – a hitvilágát.

Ø  A magyar nép ősnép, amelynek jelenleg elismert történelme ugyan csupán az utolsó ezerszáz esztendőre tekint vissza, ám amelynek műveltségteremtő és államalapító ereje bizonyítottan kimutatható öt földrészen: Európában, Ázsiában, Afrikában, Észak- és Dél-Amerikában.

Ø  A magyar nép olyan történelmi gyökerekkel rendelkező közösség, amelynek tagjai azonos módon viszonyulnak teremtő, mindenható Istenükhöz és természeti környezetükhöz.

Ø  Miután a magyar nép európai ősiségét kétségbevonhatatlanul bizonyították a legfejlettebb tudományos módszerek, és miután békés, mindenkor alkotó (teremtő) életvitelének valamint ősi nyelvének nyomai megőrződtek a Kárpát-medencétől a Sárga-tengerig, Mezopotámiától a Nílus partjáig, nem kétséges, hogy a nemzetközi tudományos és a politikai közösségnek előbb-utóbb el kell ismernie a magyarokat „mint a bronz- és vaskori Európa egyik legeredetibb és legjelentősebb civilizációjának megalapítóit".

 

·         A magyar nép legnagyobb értéke, tudatának, lelkének kifejezője, alakítója a magyar nyelv…

 

Ø  A magyar nyelvet gyökrendszere és ragozó természete különleges tömörséggel és időbeni állandósággal vértezi fel, aminek következtében a XIII. századi magyar nyelvemlékek oly kevéssé különböznek a mai magyar szövegektől.

Ø  A világot egységben látó logikája, amely az általánostól a sajátos felé, az összetettől a részletek felé mutat, mélyen beépül e nyelvet beszélők életébe, lelkiségük részévé válik, és alapvetően összefüggésbe hozható a magyarság békés természetével, igazságközpontú életszemléletével, egyszóval a magyar néplélekkel.

Ø  A magyar nyelv fogalmi ereje kimagasló tudományos eredmények, képi ereje pedig páratlan művészi értékek forrása.

 

·         A magyar nép zenéje a pentaton hangzású dallamvilágra épül. Több mint 200.000 lejegyzett dalból álló népdalkincse ékes bizonyítéka ősiségének és jelzi a többi pentaton dallamkincset őrző néppel való rokonságát is.

 

·         A szkíták hitvilágában gyökerező egyistenhit egy szakrális királyság hitvilága. A világi és a szakrális hierarchia szükségszerűen egybeesett. A szakrális király táltoskirály volt.

 

·         A magyar nép alkotta közösségek legalapvetőbb értékei az igazság, a tisztesség és a méltányosság, amelyek akkor érvényesülnek, ha áthatja e közösségeket a szolidaritás, a szeretet és az életigenlés. E nélkül a magyar közösségek gyarapodása nem képzelhető el.

 

·         A magyar nép az adott szó megmásíthatatlanságára építette emberi kapcsolatait, amelyeket sorsfordító pillanatokban vérszerződéssel pecsételtek meg.

Ø  A magyar nép büszkén őrzi a szkíta-hun-avar-magyar ősiség legfényesebb alakjának, Atillának emlékét.

Ø  Népünk erényei mindenkor megtalálhatók az általa megteremtett államok berendezkedésében, amelyek közül a legutolsó a honvisszaszerző Árpád nagyfejedelem által Ópusztaszeren megszervezett, Kárpát-medencei magyar állam, amelyet Szent István király a kereszténység jegyében mindörökre felajánlott a Szűzanyának, a magyarok Boldogasszonyának.

 

·         A magyar társadalomban – régészeti adatokkal alátámaszthatóan – ősidőktől fogva érvényesült a mellérendelő szemlélet, és most a keményen alárendelő környezetben is konokul ez a szemlélet uralja a magyar gondolkodást. A mellérendelő szemlélet kimutatható a magyar nyelvben, a magyar népmesékben, az ősi magyar törvénykezésben.

 

·         A magyar néppel egymást kiegészítő, mellérendelő viszonyban él az ugyancsak magyar anyanyelvű, határőrző székely nép, amelynek tagjai születésüknél fogva nemességet élveztek.  

 

·         A magyar nemzet a Szent Korona közjogi rendje szerinti államot megalkotó nép.

 

·         A világszórványban a nemzet tagjaiban, valamint a magyarságtudatot megtartó szervezetek és rendezvények révén él. Válságos történelmi időszakokban a világszórványnak nemzetmentő szerep jut.

 

·         A Szent Korona országa az első és mindmáig az egyetlen olyan állam, amely a legmesszemenőbben épít az Isten arcmására teremtett, minden egyes embert megillető emberi méltóságra. A Szent Korona országa történelmileg egyedülálló biztosítékát nyújtja az élet teljességének és szentségének, az emberi méltóságnak, az osztott, ellenőrzött, mellérendelő hatalomgyakorlásnak, a nyelvi sokféleségnek és nyelvközösségi önrendelkezésnek.