Készítette: Lajos Gubcsi A kuratórium az idén először átnyújtandó
Zrínyi Ilona-díjat a délvidéki Teleki Júliának adományozza.
Néhány szó és az alábbi webcímen elérhető információ jellemezze itt a Csúrogon született, s az ottani magyarok kiirtása után kényszerrel kitelepített, ma Óbecsén élő Teleki Júliát, őt, aki csecsemőként volt kénytelen átvészelni az 1944-es mészárlást, s aki egész életét annak szentelte, hogy megkeresse az igazságot az áldozatokért.
Évtizedek óta harcol Szerbiában az 1944-45-ben kivégzett több tízezer áldozat igazáért. Maga is elhurcolt volt, 10 hónaposan nézte végig egész rokonsága lemészárlását a legbrutálisabb helyen, Csúrogon. Egész felnőtt életét az erkölcsi jóvátételnek szentelte, s most végre elért valamit. „Csúrog magyarságának" címezve 2010-ben az ő kezébe helyeztük az Árpád-díjat az áldozatok emlékére a zentai gálán, de az a díj nem az ő személyének szólt, nem is úgy van bejegyezve az Árpád-díjazottak között, hanem mint Csúrog áldozataira emlékeztünk az Árpád-díjjal 4 évvel ezelőtt.
A webcím Teleki Júlia életéről:
http://www.hunsor.se/dosszie/acsurogimagyarokmeghurcoltatasa.pdf
Olyan nagyszerű személyek nevei gyűltek össze a Zrínyi Ilona-díjra tett javaslatokban, hogy az maga is e díj és az általa képviselt ügy dicsérete, tehát – szokásainktól eltérően - közzétesszük a további jelöltek nevét is:
Klukon Edit zongoraművész
Szőcs Ildikó igazgató, Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium
Jókai Anna író
Bogyai Katalin kulturális diplomata
Egervári Krisztina úszó
Malina Hedvig, Felvidék
Petrás Mária énekes
Tamás Aladárné, Felvidék
A kuratórium tagjai:
Csáky Pál író
Gubcsi Lajos író (elnök)
Györfi Sándor szobrász
Jankovics Marcell filmrendező
Kő Pál szobrász
Kobzos Kiss Tamás énekes
Papp Lajos dr. szívsebész
Szőcs Gyula dr. nőgyógyász-szülész.
A díj átadására 2014. jún. 13-án A Magyar Művészetért XXXIII. Gáláján kerül sor.
Barátsággal Lajos, 2014. május
A 2013. febr. 18-i alapító közlemény
A mai napon, Zrínyi Ilona halálának 310. évfordulóján, 2013. február 18-án mi, Gubcsi Lajos író és Györfi Sándor szobrászművész megalapítottuk a Zrínyi Ilona-díjat. A díjat – amely Györfi Sándor bronz domborműve a legbátrabb és legnagyszerűbb magyar asszonyról - 2013 tavaszutón a munkácsi várban, 2013. június 7-én pedig Budapesten, A Magyar Művészetért székhelyén, egyben Szoborkertjében mutatjuk be a közvéleménynek.
A Zrínyi Ilona-díjat 2014-től adományozzuk azoknak a nagyszerű magyar hölgyeknek, valamint a Zrínyi Ilona nevét viselő, vagy e név jelentéséhez hű közösségeknek, akik, amelyek jelen korunkban mutatnak kimagasló példát a feleség hűségéből és az asszonyi nagyságból, a szabadságáért vérével harcoló Magyarország szolgálatából, a haza szeretetéből, a nemzet erényeinek megbecsüléséből és gyarapításából, a gyermekei iránti feltétlen gondoskodásból. Mert Zrínyi Ilona éppen ebben volt a magyar történelem példa nélküli nagysága: hűséges anya és feleség, bátor harcos, félelmet nem ismerő vitéz asszony, Európa legbátrabb nője Munkács védelmekor, száműzetésében is megtörhetetlenül hű lánya hazájának.
Élete, ereje, hűsége példa minden korban.
Gubcsi Lajos és Györfi Sándor, a díj alapítói, Kassa-Budapest, 2013. február 18.
Zrínyi Ilona élete:
IV. Zrínyi Péter bán és Frangepán Katalin leányaként a horvátországi Ozaljvárban született 1643-ban. 1666. március 1-jén férjhez ment I. Rákóczi Ferenchez. I. Rákóczi Ferencnek és Zrínyi Ilonának három gyermeke született. 1667-ben született György nevű fiuk, aki azonban még csecsemőkorában meghalt, majd 1672-ben született Julianna nevű leányuk és 1676-ban másodszülött fiuk, Ferenc. Nem sokkal Ferenc születése után, 1676. július 8-án meghalt I. Rákóczi Ferenc. Az özvegyen maradt Zrínyi Ilonának sikerült elérnie a császári udvarnál, hogy ő maradhasson a gyermekei gyámja, jóllehet I. Rákóczi Ferenc halála előtt I. Lipót császár pártfogásába ajánlotta őket. Ez azt jelentette, hogy az ő kezelésében maradt a hatalmas Rákóczi vagyon és a várak, többek között Regéc, Sárospatak, Makovica és persze Munkács parancsnoksága. 1682-ben feleségül ment Thököly Imréhez. Cselekvő részese volt második férje oldalán a Habsburgok elleni kuruc felkelésnek.
Bécs 1683-as sikertelen ostroma után a török csapatok és Thököly velük szövetséges kuruc csapatai állandó visszavonulásra kényszerültek, és Thököly gyors egymásutánban volt kénytelen feladni a Rákócziak várait. 1685 végén a császári csapatok körülvették az utolsó erősséget, Munkács várát is. Zrínyi Ilona több mint két évig védte Antonio Caraffa generális csapatai ellenében Munkács várát. Buda visszafoglalása után azonban helyzete tarthatatlanná vált. 1688. január 17-én kénytelen volt a várat feladni, de elérte, hogy a vár védői amnesztiát kapjanak a császártól, és hogy a Rákóczi-vagyon gyermekeinek nevén maradjon. A megállapodás értelmében azonban Bécsbe kellett mennie gyermekeivel együtt, ahol a megállapodást részben megsértve, gyermekeit elvették tőle. 1691-ig az Orsolya-szűzek zárdájában lakott, ahol lányát, Rákóczi Juliannát nevelték. Fiát, II. Rákóczi Ferencet azonban Neuhausba vitték, egy jezsuita iskolába és anya és fia soha többé nem találkozhattak. 1690-ben, a zernyesti csatavesztés során Heissler gróf, császári altábornagy Thököly fogságába került. 1692 januárjában. Zrínyi Ilonát kicserélték a fogoly tábornokra. Búcsúlevelét, amit ekkor írt fiának, II. Rákóczi Ferenc valószínűleg sohasem kaphatta meg.
Zrínyi Ilona-díjat a délvidéki Teleki Júliának adományozza.
Néhány szó és az alábbi webcímen elérhető információ jellemezze itt a Csúrogon született, s az ottani magyarok kiirtása után kényszerrel kitelepített, ma Óbecsén élő Teleki Júliát, őt, aki csecsemőként volt kénytelen átvészelni az 1944-es mészárlást, s aki egész életét annak szentelte, hogy megkeresse az igazságot az áldozatokért.
Évtizedek óta harcol Szerbiában az 1944-45-ben kivégzett több tízezer áldozat igazáért. Maga is elhurcolt volt, 10 hónaposan nézte végig egész rokonsága lemészárlását a legbrutálisabb helyen, Csúrogon. Egész felnőtt életét az erkölcsi jóvátételnek szentelte, s most végre elért valamit. „Csúrog magyarságának" címezve 2010-ben az ő kezébe helyeztük az Árpád-díjat az áldozatok emlékére a zentai gálán, de az a díj nem az ő személyének szólt, nem is úgy van bejegyezve az Árpád-díjazottak között, hanem mint Csúrog áldozataira emlékeztünk az Árpád-díjjal 4 évvel ezelőtt.
A webcím Teleki Júlia életéről:
http://www.hunsor.se/dosszie/acsurogimagyarokmeghurcoltatasa.pdf
Olyan nagyszerű személyek nevei gyűltek össze a Zrínyi Ilona-díjra tett javaslatokban, hogy az maga is e díj és az általa képviselt ügy dicsérete, tehát – szokásainktól eltérően - közzétesszük a további jelöltek nevét is:
Klukon Edit zongoraművész
Szőcs Ildikó igazgató, Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium
Jókai Anna író
Bogyai Katalin kulturális diplomata
Egervári Krisztina úszó
Malina Hedvig, Felvidék
Petrás Mária énekes
Tamás Aladárné, Felvidék
A kuratórium tagjai:
Csáky Pál író
Gubcsi Lajos író (elnök)
Györfi Sándor szobrász
Jankovics Marcell filmrendező
Kő Pál szobrász
Kobzos Kiss Tamás énekes
Papp Lajos dr. szívsebész
Szőcs Gyula dr. nőgyógyász-szülész.
A díj átadására 2014. jún. 13-án A Magyar Művészetért XXXIII. Gáláján kerül sor.
Barátsággal Lajos, 2014. május
A 2013. febr. 18-i alapító közlemény
A mai napon, Zrínyi Ilona halálának 310. évfordulóján, 2013. február 18-án mi, Gubcsi Lajos író és Györfi Sándor szobrászművész megalapítottuk a Zrínyi Ilona-díjat. A díjat – amely Györfi Sándor bronz domborműve a legbátrabb és legnagyszerűbb magyar asszonyról - 2013 tavaszutón a munkácsi várban, 2013. június 7-én pedig Budapesten, A Magyar Művészetért székhelyén, egyben Szoborkertjében mutatjuk be a közvéleménynek.
A Zrínyi Ilona-díjat 2014-től adományozzuk azoknak a nagyszerű magyar hölgyeknek, valamint a Zrínyi Ilona nevét viselő, vagy e név jelentéséhez hű közösségeknek, akik, amelyek jelen korunkban mutatnak kimagasló példát a feleség hűségéből és az asszonyi nagyságból, a szabadságáért vérével harcoló Magyarország szolgálatából, a haza szeretetéből, a nemzet erényeinek megbecsüléséből és gyarapításából, a gyermekei iránti feltétlen gondoskodásból. Mert Zrínyi Ilona éppen ebben volt a magyar történelem példa nélküli nagysága: hűséges anya és feleség, bátor harcos, félelmet nem ismerő vitéz asszony, Európa legbátrabb nője Munkács védelmekor, száműzetésében is megtörhetetlenül hű lánya hazájának.
Élete, ereje, hűsége példa minden korban.
Gubcsi Lajos és Györfi Sándor, a díj alapítói, Kassa-Budapest, 2013. február 18.
Zrínyi Ilona élete:
IV. Zrínyi Péter bán és Frangepán Katalin leányaként a horvátországi Ozaljvárban született 1643-ban. 1666. március 1-jén férjhez ment I. Rákóczi Ferenchez. I. Rákóczi Ferencnek és Zrínyi Ilonának három gyermeke született. 1667-ben született György nevű fiuk, aki azonban még csecsemőkorában meghalt, majd 1672-ben született Julianna nevű leányuk és 1676-ban másodszülött fiuk, Ferenc. Nem sokkal Ferenc születése után, 1676. július 8-án meghalt I. Rákóczi Ferenc. Az özvegyen maradt Zrínyi Ilonának sikerült elérnie a császári udvarnál, hogy ő maradhasson a gyermekei gyámja, jóllehet I. Rákóczi Ferenc halála előtt I. Lipót császár pártfogásába ajánlotta őket. Ez azt jelentette, hogy az ő kezelésében maradt a hatalmas Rákóczi vagyon és a várak, többek között Regéc, Sárospatak, Makovica és persze Munkács parancsnoksága. 1682-ben feleségül ment Thököly Imréhez. Cselekvő részese volt második férje oldalán a Habsburgok elleni kuruc felkelésnek.
Bécs 1683-as sikertelen ostroma után a török csapatok és Thököly velük szövetséges kuruc csapatai állandó visszavonulásra kényszerültek, és Thököly gyors egymásutánban volt kénytelen feladni a Rákócziak várait. 1685 végén a császári csapatok körülvették az utolsó erősséget, Munkács várát is. Zrínyi Ilona több mint két évig védte Antonio Caraffa generális csapatai ellenében Munkács várát. Buda visszafoglalása után azonban helyzete tarthatatlanná vált. 1688. január 17-én kénytelen volt a várat feladni, de elérte, hogy a vár védői amnesztiát kapjanak a császártól, és hogy a Rákóczi-vagyon gyermekeinek nevén maradjon. A megállapodás értelmében azonban Bécsbe kellett mennie gyermekeivel együtt, ahol a megállapodást részben megsértve, gyermekeit elvették tőle. 1691-ig az Orsolya-szűzek zárdájában lakott, ahol lányát, Rákóczi Juliannát nevelték. Fiát, II. Rákóczi Ferencet azonban Neuhausba vitték, egy jezsuita iskolába és anya és fia soha többé nem találkozhattak. 1690-ben, a zernyesti csatavesztés során Heissler gróf, császári altábornagy Thököly fogságába került. 1692 januárjában. Zrínyi Ilonát kicserélték a fogoly tábornokra. Búcsúlevelét, amit ekkor írt fiának, II. Rákóczi Ferenc valószínűleg sohasem kaphatta meg.
1699-ben elkísérte férjét a török száműzetésbe. Nikomédiában halt meg 1703. febr. 18-án Hamvait fia hamvaival együtt 1906. október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra. — Júlia Teleki és további 2 személy társaságában.
