KAPTAM - KÜLDÖM
A Rubik kocka története
Még ma is sokakat meglep a Rubik-kocka belseje
Nincsenek benne gumik vagy drótok, mégsem esik szét. Negyven év múltán sem unták meg az emberek a világ egyik legismertebb logikai játékát.
A Rubik-kocka első, negyven évvel ezelőtti példánya még fából készült, és oldalanként csak négy kockát tartalmazott. Ez az őspéldány is látható a New Jersey-i Liberty Science Centerben megnyílt kiállításon, amely hét évig utazik majd a világ körül a Google és a magyar kormány szponzorálásával.
Nem is játéknak indult
A kockát az építészmérnökként végzett, majd az Iparművészeti Főiskolán tanító Rubik Ernő eredetileg térgeometriai szemléltetőeszköznek, nem pedig játéknak szánta: egy olyan eszközt akart megépíteni, amellyel térbeli mozgásokat lehet érzékeltetni a tanulóknak.
Az 1974-ben megalkotott fakocka széleire csupán azért ragasztott színes papírlapokat, hogy egyszerűbben lehessen követni, melyik kis kocka hová kerül. Bár az első prototípus még nem volt használható, Rubik még abban az évben befejezte a leginkább egy nagy dobókockára hasonlító, ugyancsak fából készült, már működő példányt is.
A szerkezetet próbálgatva tudatosult a feltalálóban, hogy játéknak is ideális. Rubik Ernőnek egyébként egy hónapig tartott újra kiraknia az eredeti színeket saját találmányán. Ugyanezt Endrey Marcell, a világ egyik legjobbjának tartott gyorsasági Rubik-kocka-világbajnok vakon is képes fél perc alatt elvégezni. Néhány héttel ezelőtt egy okostelefonnal vezérelt LEGO-robot 3,2 másodperc alatt végzett a kocka kirakásával egy brit játékkiállításon, erről videó is készült.
Egy belső gömb a Rubik-kocka titka
Rubik kezdetben gumigyűrűkkel és mágnessel próbálta helyükön tartani a kis kockákat, ám végül rájött, hogy a mozgatásukat úgy tudja megoldani, ha egy hatágú tengely köré építi őket. Ennek végei egy gömb pontjait képezik, amely csak a játék külső héját képező kockák felhelyezésével látszik külsőre kockának.
A tengelyek a kocka oldalainak közepén található színes kiskockákat tartják fixen. Az éleken és a sarkokon lévő kiskockákat a tengelyen lévő fixek mellé egyesével be lehet csúsztatni, ezeket a belső oldalukon lévő apró peckek tartják össze. A Rubik-kocka belsejében semmilyen drótot vagy zsineget nem használnak, a testet műanyag alkatrészek mechanikai szorítása tartja össze.
Az elforgatást a kocka belsejében lévő gömbben lévő tengelyek, és a műanyag alkatrészek rugalmassága teszi lehetővé. Egy eredeti Rubik-kockát könnyen szét is lehet szedni, ha az egyik felső sorát 45 fokban elforgatják, és lepattintják az egyik középső darabot valamelyik élről. Ezzel megszűnik az alkatrészek szorítása, a többi darab már erőfeszítés nélkül el lehet távolítani: így gyakorlatilag bármikor újra össze lehet állítani az oldalak azonos színeit. Ezen a felépítésen Rubikék csak a kocka tavaly megjelent, a Speed Cube-nak nevezett típusában változtattak.
A Speed Cube belsejében már egy zárt kivitelű gömbbe építették a tengelyeket, ami jelentősen csökkenti a mozgó alkatrészek közötti súrlódást, így a sorok sokkal gyorsabban, akadálymentesebben pörgethetők a hagyományos típusnál. Ráadásul ebben a típusban a gömbben lévő rugók különböző erősségűre cserélhetők, amivel szabályozható a forgatáshoz szükséges erő is. Ezen kívül az új kocka oldalait már nem matricázzák, hanem anyagában színezett műanyagból készítik a lapokat, így az új játék időtállóbb is elődjénél.
Négy évtizede küzd a hamisítókkal.
Bár ma már mindenki magyar sikertörténetként emlegeti a Rubik-kockát, a játék története meglehetősen rögösen indult. Rubik még 1975-ben szabadalmi védettséget kért az akkor még Bűvös kockának nevezett játékra, majd egy Politechnika nevű szövetkezet rendelkezésre bocsátotta találmányát, a gyártás azonban csak sok hónapos késéssel kezdődött meg. Boltokba kerülésének első éveiben nem aratott sikert a vevők körében. Az áttörést az 1979-es nürnbergi játékkiállítás hozta meg, ahol a kocka díjat nyert, ráadásul egy erdélyi származású, így magyarul is jól beszélő brit játékgyáros, Tom Kremer közvetítésével egy Ideal Toy nevű amerikai játékgyártó céggel kötöttek megállapodást a gyártásról és a külföldi forgalmazásról.
Az üzletkötést jócskán megnehezítették a szocialista piac sajátosságai. A magyar üzemek képtelenek voltak a külföldi piac igényeit kiszolgáló mennyiséget gyártani a 1980-ban Rubik-kockára átkeresztelt játékból, nagyjából negyedannyi készül a játékból, mint amennyire igény lett volna.
Nem véletlen, hogy szinte azonnal megjelentek a Rubik-kocka hamisítványai. Bizarr módon egy ízben az eredeti játékot gyártó magyar Politoys arra is rászánta magát, hogy 1,6 millió darab távol-keleti hamisítványt vásárolt, majd azt eredetiként adta tovább. Nem csoda, hogy az amerikai boltokba szállított egymillió Rubik-kockából több mint nyolcszázezer darabot selejtként küldtek: ezek valószínűleg az eredetiként eladott hamisítványok lehettek.
Pintz György, szabadalmi ügyvivő az Origónak elmondta, hogy a Bűvös kocka szabadalmaztatását a játékot gyártó szövetkezet sem végezte szakszerűen, külföldön pedig sosem védték le a játékot hivatalosan, mivel a találmány 1976. októberétől már közkincsnek számított az akkor érvényben lévő szabályoknak megfelelően. Pintz szerint Rubik nagy szerencséje, hogy a Bűvös kockát 1980-ban Rubik-kockára nevezték át, így ugyanis a névhasználat eleve személyéhez köti a találmányát, még ha szabadalom nem is. A kocka szabadalmazásának történetét a Szabadalmi blog részletesen ismerteti.
Rubik Ernő találmánya több kontinensen le van védve, a szabadalmi jogok jelenleg az itthon gyártató Rubik Stúdiót és Tom Kremer Seven Town nevű, hongkongi gyártással dolgozó cégét illetik, de még napjainkban is rengeteg - főleg kínai - hamisítvány készül a kockából. Rubikék olyan nagy gyártóval is pereskedni kényszerültek, mint a német Simba.
Ennyi év után is eladható
A Tom Kremer honlapján olvasható információk szerint a nyolcvanas évek közepére a magyar állam és a magyar gyártók már nem láttak fantáziát a Rubik-kockában, pedig a Seven Towns még a mai napig évi tízmilliót ad el annak változataiból világszerte.
Rubik Ernő cége továbbra is gyártja az eredeti kockát, és annak különböző, módosított változatait is. Néhány éve került piacra (a fenti képen látható) tükrös felületű Mirror kocka, amelyen nem színeket, hanem az eltérő méretű kockákat kell összerendezni. Az eredeti, 3x3x3 kockás játékból már készültek nehezített, 2x2x4-es, vagy 5x5 kockás változat, de még dodekaéder alakú játék is, amelyben az eredeti kocka húsz mozgatható darabjához képest ötven alkatrész helyét lehet tekergetéssel megváltoztatni.
A Rubik Speed Cube belseje már modernebb az eredeti kockánál
Forrás: Rubik Stúdió
A Rubik-kocka és a feltaláló többi korai játékai
Forrás: Beyond Rubik's Cube
Azóta már bizarr formájú változatok is készültek a kockából
Forrás: Beyond Rubik's Cube
A kocka belső felépítése a magyar szabadalmi hivatalnak leadott dokumentumokon
Forrás: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ma már okostelefonon is elérhető a Rubik-kocka, Androidra és iOS-re is: a két-háromszáz forintos appokban beépített oktatófelület is megtalálható, amely bárkit képes megtanítani a gyors kirakásra.
