Dátum: 2014. május 5. 0:23
Tárgy: MJB válasz - A legújabb holodogma cáfolata, avagy miért "nem védte meg a magyar állam a saját polgárait"?
Címzett:
Perge Ottó úr 7 pontos cáfolatát szeretném néhány gondolattal kiegészíteni, akceptálva az általa rögzített magyarázatokat.
Megítélésem szerint, célszerű lenne a vádaskodók ellen keményebben fellépni, és szükség esetén nemzetközi bírósághoz fordulni, a magyarságot sértő, valótlanságokat tartalmazó kijelentéseik (vádaskodásaik) miatt.
Igazolható ugyanis, hogy hazánkban voltak a legnagyobb biztonságban a magyar és a külföldről idemenekült zsidó állampolgárok! Nálunk vészelték át legtöbben a nácik által gerjesztett és bevezetett, - minősíthetetlen - rasszista módszerek alkalmazását, a szerintük nem „árja" kategóriába tartozó (zsidó, cigány, orosz, szerb, stb.,) emberekkel szemben.
A vádaskodók feleljenek azért is, mert - anno dacume - eltűrték hazájukban a pogromokat és a zsidók deportálását! Vajon a zsidók világtanácsát miért nem vádolják, hiszen a tagjai figyelmeztették Horthyt a háborúból való „kiugrási" terv végrehajtásának súlyos következményeire? Ha Horthy és kormánya nem „manőverezett volna" Hitler követeléseivel szemben, és már 1941-ben szembe szállt volna a németekkel, akkor most hány zsidó lenne hazánkban, és kik vádolnák most Horthyt?
Miért nem vádolják a szövetségeseket a koncentrációs táborok elleni tevékenység elmulasztásával, valamint a koncentrációs táborokban folyó likvidálási módszerek „agyonhallgatásával"? Mert ha nem tudtak a koncentrációs táborokban folyó szörnyűségekről, akkor a magyarok ez irányú tájékozottságáról sem szövegelhetnek, hiszen nálunk még a rádiókészülékeket is be kellett szolgáltatni a polgármesteri hivatalba, (mi is beadtuk Kispesten, soha nem kaptuk vissza), tehát kevesebb információval rendelkeztünk, mint az angolok, amerikaiak, kanadaiak vagy a svédek.
Tekintettel arra, hogy a II. világháború befejeztével a németekkel kollaborálók döntő többségét felelősségre vonták, a magyar Népbíróság például futószalagon gyártotta a halálos ítéleteket, ezért érthetetlen, hogy most a vétleneknek és az akkori időben meg sem születetteknek kell fizetni a zsidóknak járó(?) kárpótlást és nem azoknak, akik a német hadigépezetet vagy Hitler terveinek végrehajtását segítették, illetve a népirtási tevékenységük ellen nem tettek semmit!
Csupán példaképpen említem meg a svédeket és a cseheket. A svédek engedélyezték átvonulni területükön a Norvégia lerohanásában résztvevő német csapatokat, és a háború teljes időtartama alatt szállították a német hadiipar számára a kitűnő minőségi svéd acélárukat, valamint a legkiválóbb légvédelmi lövegeknek számító Boforsokat (amelyekkel több száz amerikai és angol repülőgépet lőttek le a németek és velük szövetséges államok légvédelme), a csehek pedig szinte a teljes ipari kapacitásukkal a német igények kielégítését szolgálták!
Ezt a kérdést egy más nézőpontból vizsgálva: a magyar állampolgárok bűnös magatartását (passzivitását) papagáj módon emlegetők, vajon nem tartják magyar állampolgároknak azt a 800 ezer zsidót, akik itt éltek hazánkban? Ők nem voltak passzívak, illetve közömbösek? Hány németet lőttek le vagy vágtak pofon a hazánk (és a hazájuk!!!) megszállását követően, vagy a deportálásuk során? Horthynak köszönhetően az itthon maradtak és a deportálásból hazatértek vajon miben különböztek a túlerővel megfélemlített nem zsidó magyar állampolgároktól? Csak a kárpótlásra tartanak igényt, a kritikára nem?
Bizonyítható az is, hogy az állampolgárok többsége abban a tudatban volt, hogy a zsidókat munkára viszik Németországba, ezért nem lázadt úgy fel a budapesti gettó, mint a varsói! Ezt hallottam én is Kispesten a zsidó iskolatársaimtól, akik azzal dicsekedtek, hogy Németországban az ottani jegyrendszer normája alapján dupla mennyiségű élelmiszert (kenyeret, margarint, húst, lisztet, stb.,) fognak kapni, mint az itthoni élelmiszerjegyekre, amelyek egy részét, az adott élelmiszer hiánya miatt-, fel sem lehetett használni.
Végezetül meg kell említenem, hogy Áder János köztársasági elnökünk is tévesen ítéli meg Horthyt és kormányát, illetve politikájukat, hiszen ismereteit a kádári történészek anyagaiból merítette, valamint (talán) dilettáns tanácsadóira hallgatott. Azért is tényként fogható fel, hogy Áder elnök úrnak nincsen igaza, mert az ellenzék egy szóval sem kifogásolta a nyilatkozataiban elhangzottakat, hiszen lényegében ugyanazt vallja, amit Rákositól Kádárig, a botcsinálta történészeink írtak vagy hangoztattak.
Amennyiben igaz, hogy a kormány jövőre 50%-al megemeli a holokausztért kapott kárpótlás összegét,akkor elvárható az is, hogy a Rákosi és a Kádár érákban kivégzettek hozzátartozói, vagy a megkínzottak és a börtönre vagy a magyar Gulágra ítéltek is részesüljenek hasonló emelésben, mert az azonos veszteséget szenvedők kárpótlását nem lehet szelektív módon kezelni.
Még egyszer megismételve: a hazugságok (a valótlanságok) terjesztői és a magyarság sértegetői ellen, - haladéktalanul fel kell lépni, a jog által biztosított eszközök alkalmazásával, mert immár tűrhetetlen, hogy egyre több dilettáns kapcsolódik be, a Hazánk lejáratását szolgáló hisztérikus vádaskodásba, és egymást túllicitálva hallatják hangjukat, teljes mértékben figyelmen kívül hagyva a valós (hiteles) történelmi tényeket. Ezek a „bátor" vádaskodók szemérmesen hallgatnak Sztalin zsidók elleni tetteiről, a lengyel tisztek kivégzéséről vagy a hazánkból málenkij robotra kihurcoltak sorsáról. Kicsiny hazánkat találják a „leggyengébb láncszemnek", hogy valótlanságok tömegét fröcsköljék ránk, mert úgy érzik, hogy büntetlenül megtehetik, és ezzel elterelhetik a maguk vagy a mások által elkövetett bűnökről a figyelmet!
Lejegyezte:
(Prof.
MJB elnök
Megj.: Ébresztő hivatalos szervek és felelős beosztású tisztségviselők! Mindennek van határa! Hazánk szapulását büntetlenül hagyni, egyenlő az esküjük megszegésével! Hol bujkált eddig és bujkál mindmáig a lelkiismeretük??? Ideje lenne megszólalniuk! De sürgősen! Ne hagyják eleinket forogni a sírjukban!
/-PAÁ- MJB elnökségi tag/.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A legújabb holodogma cáfolata, avagy miért „nem védte meg a magyar állam a saját polgárait"?
A holokauszt-vallás legújabb kőbe vésett hittétele a következőképpen szól: „A magyar állam nem védte meg saját polgárait 1944-ben". Ezt a blődséget hajtogatják most a cionisták, valamint a zsoldjukban álló politikusok és értelmiségiek. A dogma kettős tanulságot kíván a fejünkbe sulykolni: az egyik, hogy a „zsidók is a nemzet részei", a másik pedig, hogy a magyarságot kollektív felelősség terheli „hatszázezer zsidó kiirtásáért". Természetesen ennek a ránk erőszakolni kívánt újabb holodogmának vajmi kevés köze van a valóságos történelmi eseményekhez.
Vegyük sorba az alapvető történelmi tényeket, és a belőlük levonható logikus következtetéseket:
1. Magyarország kis ország, hadserege a németek katonaságával aligha volt összemérhető. Ezért teljes mértékben reménytelen, öngyilkos vállalkozás lett volna fegyveres erővel szembefordulni a németekkel a zsidók megmentése érdekében.
2. A zsidók magyar állampolgárok voltak, ennek ellenére érdekeik nem estek egybe a magyarokéval. (Ami korábban is világosan megmutatkozott, legfőképpen a Károlyi-féle hatalomátvétel, illetve a Tanácsköztársaság idején.) A zsidók az angolszász-szovjet szövetség győzelmét várták és remélték (hiszen a nemzetközi zsidóság ennek a szövetségnek az összekovácsolója és vezető ereje volt), míg Magyarország csakis akkor bízhatott Trianonban elveszett területei legalább egy részének visszaszerzésében, valamint a bolsevik veszedelem elhárításában, ha a Németország vezette koalíció arat diadalt. (Vagy legalább egy tisztességes megegyezéssel sikerül lezárni a háborút.) A zsidóság deportálására tehát a háború körülményei között végleg elfajuló (bár már korábban is megmutatkozó) érdekellentétek következtében került sor, és tévúton jár az, aki valamiféle érthetetlen fanatizmussal és gyilkos őrülettel magyarázza.
3. Ha a zsidóság vonatkozásában állandóan azt hajtogatják, hogy „nincsen kollektív büntetés", akkor ugyanezt az alapelvet alkalmaznunk kell a lemészárolt drezdaiak, hamburgiak, nagaszakiak, hirosimaiak, budapestiek, győriek (és persze a bűnössé nyilvánított magyar nemzet egészének) esetében is. Sajnos a háború egész népeket kollektíven büntet, de ez nem valamiféle speciális német vagy magyar „kegyetlenkedés" vagy „fanatizmus" következménye.
4. Azért is képmutatás a magyar hatóságok fejére olvasni a németekkel történő „kollaborálást", mivel a zsidóság befolyásos vezetői is tárgyaltak és egyezkedtek a hazánkat megszálló németekkel. Ha a zsidók bármiféle cselekedete (legyen az erőszakos, legyen az kollaboráció, vagy bármi) mindig igazolható a „zsidóság érdekével", akkor a magyarok tetteinek megítélésénél is figyelembe kellene venni a „magyarság érdekeit".
5. Ha elítéljük a németeket és magyarokat a zsidók deportálásáért, akkor pontosan ugyanazon az erkölcsi alapon kell elítélnünk a szövetségeseket a német, magyar, japán városok polgári lakosságának bombázásáért, a német és magyar lakosság háború után történt kitelepítéséért, az oroszokat az ellenségessé nyilvánított népek tömegeinek munkatáborokba kényszerítéséért, a nők millióinak megerőszakolásáért és az indokolatlan vérengzésekért. (Mint amilyen pl. Katynban történt.).
6. Amennyiben újra és újra hamut kellene szórni a fejünkre azért, mert 1944-ben a „magyar állam nem védte meg a saját polgárait", akkor miért veszi a nyugati világ a legteljesebb mértékben természetesnek, hogy Izrael másodrangú polgárként bánik saját palesztin lakosságával? Miért nem téma a nyugati világ közbeszédében az a tény, hogy Izrael évtizedek óta nem védi meg saját polgárait?
7. Tekintetbe véve, hogy a mai magyar állam képtelen megvédeni polgárait a harácsoló bankárokkal és a cigánybűnözőkkel szemben, mennyire hitelesek azok a politikusok, akik megsemmisítő ítéletet mondanak a magyar államot a háború körülményei között irányító személyek, sőt az akkor élő magyarok cselekedetei felett?
Perge Ottó
