Von: karolyorama@gmail.com [mailto:karolyorama@gmail.com]
Im Auftrag von Apu Lengyel
Gesendet: kedd, 2008. április 15. 16:05
An: Kutasi József
Hitler építészének fia rajzolja újjá Pekinget
2008-04-15. 11:33
Hitler egykori kedvenc építésze, Albert Speer azt a megbízást kapta a Führertől, hogy Berlint, vagyis a birodalom fővárosát a világ legnagyszerűbb metropoliszává alakítsa át. Kína most Speer fiát bízta meg azzal, hogy alkossa újjá Peking arculatát a 2008-as olimpiai játékok alkalmából. Egyesek szerint (na kik azok?) túl sok a párhuzam a két építész és a két törekvés között.
A Vezér építésze
Albert Speer első megbízatását, a propagandaminisztérium renoválását 1933-ban kapta meg Joseph Göbbelstől, aki ezután ajánlotta be Troopst mellé Hitlernek. Speer 1934-ben vette át a pártrendezvények építészeti feladatait, tervezését és kivitelezését, valamint személyesen ekkortól kezdte el irányítani a birodalom összes építészeti feladatát is. 1937-ben már ő tervezhette a párizsi világkiállítás német pavilonját is, ami első díjat kapott. Speer 1938 januárjában kapta legnagyobb építészeti feladatát, az új birodalmi kancellária épületének megtervezését és kivitelezését. Ezt egy év alatt építette fel, mellyel kivívta Hitler csodálatát is. Ebben a munkájában vélte felfedezni Hitler azt a tulajdonságát, mely később Todt helyére avanzsálta. Ettől kezdve Albert Speer Hitler szűk személyi köréhez tartozott, amit a Führer az ifjú korában festett képei ajándékozásával is elismert.
Speer Berlin átépítésére tett javaslatai egyik eleme a Werner March által tervezett olimpiai csarnok, az 1936-os olimpiai játékok színhelyének átépítése volt. Ő tervezte át a nürnbergi Zeppelin tribünt is, amit Hitler eredetileg arra szánt, hogy a háború után itt rendezik majd meg az olimpiai játékok helyett az „árja játékokat".
Az eredetileg Welthauptstadtnak, vagyis szerényen a Világ Fővárosának keresztelt projekt keretében Speernek egy minden korábbinál nagyobb, grandiózusabb, a Római Birodalom fővárosára hajazó várost kellett volna faragnia a 30-as évek Berlinéből. Hitler, aki maga is építészeti karrierről álmodott, vele közösen álmodta meg Berlin új sugárútjait, diadalíveit, valamint a város közepére szánt „Dicsőség Csarnokát", ami a római Szent Péter Bazilika mintájára épült volna meg, de annál hétszer nagyobb kupolával és tizenhétszer nagyobb változatban. Az új főváros első épülete az új Birodalmi Kancellária volt.
Megalomán Peking
Peking jelenlegi radikális város-újjáépítési lázát „totalitárius építészetnek" is nevezik a kritikusok, mely érdekes módon nagyban hasonlít Hitler be nem teljesült megalomán álmához. A kínai olimpiával kapcsolatos beruházások összértéke meghaladja a 10 milliárd fontot, a bevásárlóközpontok és üzleti negyedek kiépítése, a tömegközlekedés rohamtempóban történő fejlesztése Párizs 1865 és 1887 közötti újjáépítését idézi.
Berlin és Peking legmarkánsabb építészeti hasonlóságát azonban az ifjabb Speer által tervezett észak–déli főtengelyben fedezhető fel, amely ha elkészül, egy 5 mérföld hosszú pályaív lesz az új vasútállomástól kezdve, a Tiananmen téren és a Tiltott Városon át az új Olimpiai Parkig. A mű kritikusai szerint ez az elképzelés rejtélyesesen emlékeztet arra a tengelyre, amit Speer apja álmodott meg a III. Birodalom fővárosában. A Germánia névre átkeresztelt Berlinben ugyanis szintén 5 kilométer hosszan húzódott volna a katonai felvonulásokra is alkalmas sugárút.
Amikor 2003-ban megjelentek az ifjabb Speer első tervei, akkor a német sajtó igencsak ellenségesen fogadta a hírt. „Az ő „pekingi tengelye" feleleveníti a régi emlékeket" – írta a Die Welt német napilap. „Másolni akarja az apját vagy túltenni rajta?" - cikkezett unalmában a Bild.
Germánia soha sem épült meg a II. világháború kitörése miatt, habár a cél érdekében rengeteg lakást dózeroltak le, hogy előkészítsék a terepet a nagyszabású építkezéseknek. Egy nemrég napvilágot jelentés szerint – amit egy genfi székhelyű ingatlantulajdoni jogokkal és kilakoltatásokkal foglalkozó központ készített – Pekingben körülbelül 1,5 millió embert tettek ki eddig az utcára a város újjáépítése érdekében.
Vallomások
Az ifjabb Speer – aki egy évvel azután született, hogy Hitler hatalomra jutott – legidősebb fiúként alig ismerte az apját, mivel gyermekkora alatt végig börtönben ült. Most, 73 évesen még mindig nem tudott beletörődni abba, hogy életét az apja árnyékában élje le, akit 1981-ben temetett el.
Ifjabb Speer egy interjúban felelevenítette élete első építészeti díjának átvételét. „Amikor kinyitották a borítékot, az egyik zsűritag ennyit mondott: Micsoda? Albert Speer? Azt hittem, ő a börtönben van. Hát így kezdődött" – nyilatkozta. Habár szokott azzal is dicsekedni, hogy az ő művei sokkal nagyobbak, mint amiket anno az apja megálmodott, de a félelmetes zsidó lobbi miatt egyébként kénytelen elutasítani minden párhuzamot kettejük munkája között. „Az összehasonlítás az apámmal egy szükséges rossz. Én most egy kétezer éves városból akarom a jövő városát megépíteni. Az 1930-as évekbeli új Berlin terve egyszerűen csak megalománia volt."
Speer személye egyébként a pekingi építészeti körökben nem okozott nagy felbolydulást. „Szerintem elragadó, hogy egy náci fia építi újjá Pekinget. A kínai emberek talán kevésbé tudják, de Hitler nagy művész volt, a Berlinről alkotott víziója pedig rendkívüli" – mondta például az egyik pekingi építészhallgató.
„Tudtunk Speer náci családjáról, de ennek nincs semmi köze ahhoz, ami ma Pekingben történik" – közölte a pekingi Olimpiai Bizottság szóvivője. „A tengely közel helyezkedik el a régi közlekedési utakhoz és úgy lett kitalálva, hogy egyesítse a modern dizájnt, miközben gondoskodik arról, hogy a város ősi részei is fennmaradjanak."
(The Times - Ingatlanmagazin)
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
