1.281 - Vass István gárdista: A felvidéki kenyér.

A felvidéki kenyér. Szép, megható élményekben volt részünk tegnap Letkésnél, amikor a Jobbik és a Magyar Gárda szervezésében, a Szlovák határ elõtt ,mintegy százötven méterre félpályás útlezárással fejeztük ki nemtetszésünket a slota -fico -meciar féle szlovák erõszak ellen, ami immár állandó jelleggel megnyilvánul a magyarság ellen. A Gárda pest megyei szakaszaiból érkezõ gárdisták, és jobbikos szimpatizánsok, reggel kilenctõl, este ötig zártuk le a Szlovákiából érkezõ sávot."Ne bántsd a magyart" feliratú transzparens, a Gárda oroszlános csapatzászlaja, Árpádsávos lobogók, nemzeti színû és a Jobbik zászlók jelezték már messzirõl az érkezõnek a szokatlan eseményt. A tízen valahány autóból kilenc állhatott a blokádba, míg a többi a mellékutcákban várakozott. Mintegy harminc fõ gárdista és tiltakozóvolt jelen, s tartottunk ki nyolc órán keresztül. Reggel, a "közszolgálati híradások" hatsára, még ijedt szavakat lehetett hallani a vegyesboltban, hogy "jaj ne menjen senki a határ fele, mert ott vannak a fasiszták és biztosan baj lesz."Aztán napközben, többen is megálltak egy kis beszélgetésre a falubeliek közül, s egyik bajtársunk levette nyakából az árpádsávos sálját, s egy hetvennégy éves néninek ajándékozva, annak nyakába közötte azt.A helybéliek elmondták, hogy sok a gondjuk, de soha egy rendõrt nem látnak arrafele, most viszont szép számmal jelenetek meg a faluban.Aztán egyszer csak egy középkorú asszony fékezett, s szállt le mellettünk a kerékpárjáról, kicsit megszeppenve az egyenruhás férfinéptõl. "Nõket is láttam maguk között", kezdte a mondókáját, s oda is hívtuk a gárdistalányokat.Ekkor kitakargatta a kerékpáron hozott kosarát, ami tele volt illatos, frissensült pogácsával. Kérte a lányokat, hogy vigyék körbe a kosarat, s kínáljanak minket a frissiben, magasütötte pogácsából.Látott minket ugyanis már délelõtt, amikor átment juhtúróért a határon túlra, s így jószívvel sütötte nekünk a pogácsát, amikor hazaérkezett.Ugyanígy jött hozzánk két szép, fiatal magyar leányka a határ túloldaláról, Léváról, s hoztak nekünk egy nemzetiszínû szalaggal átkötött kenyérkét. "Hoztunk nektek felvidéki kenyeret", mondták, miközben felénk nyújtották a kis cipót.Meghatottan vettem el, a magyar testvéreink szeretetét jelentõ Felvidéki Kenyeret, s íziben tört is magának mindenki belõle egy darabkát. Megköszöntük a kislányok kedvességét, a felvidéki testvérek szeretetét, s minden körül állónak volt hozzájuk egy kedves szava, ami arról szólt, hogy mi is ugyanilyen féltõ szeretettel gondolunk rájuk. Este a konvoj határ felõli oldalán felsorakoztunk, elénekeltük a Himnuszt, s harsogó gárdistaköszöntéssel búcsúztunk a falutól, ami biztosan jól hallatszott a másik oldalon is.Szélsõség? Magyarság? Kinek-kinek lelke rajta. Vass Istvángárdista.......................................................................................................