1.272 - NYUGATI MAGYAR EGYHÁZ: Hidat neveztek el 1956 évfordulóján Tildyrõl a palástos hóhérról

Betreff: Hidat neveztek el 1956 évfordulóján Tildyrõl a palástos hóhérról
Datum: kedd, 2008. november 11.
Von: ONTARIOI Egyhaz
An: Kutasi József - Budapest
NYUGATI MAGYAR EGYHÁZ

Kiadja: Magyar Református Egyház építõi Ontario, Kalifornia. Email: NyuMaEgy@yahoo.com.
===================================================================================================
Hidat neveztek el 1956 évfordulóján Tildyrõl a palástos hóhérrólAz áruló és hazug Tildy Zoltánról, a palástos hóhérról nevezték el a tahitótfalui hidat, de még emlékmûvet is kapott a református püspök, Rákosi kiszolgálója. A jogfolytonosság megszüntetésében szerepet vállaló és a kommunisták megszállásának segítõjérõl nevezték el a tahitótfalui hidat, az 1956 emléknapján. Gyalázat, a szabadságharc arcul csapása, a köztársaság újabb gaztette. A hídnál felállított emlékmû Mihály Gábor szobrászmûvész alkotása. Az áruló báb emlékmûvét mások mellett gyalázatos módon Bölcskei Gusztáv református püspök is megkoszorúzta. Tildy Zoltán gerinctelen, gyáva, hazug bábvolt, aki otthagyta a református egyházat, Isten helyett az ateista kommunistákat, vagyis a Sátánt ment szolgálni. 1945-ben Mindszentynek megígérte, mint a történelmi Magyarország akkori elsõ emberének, a hercegprímásnak, hogy nem fog napirendre kerülni az államforma megváltoztatásának kérdése, pár hétre rá õ adta be a törvénymódosítást, ezzel szavát szegve. Az ún. háborús bûnösök halálos ítéletét õ írta alá, mint államelnök, ezért joggal nevezik palástos hóhérnak. 1956-ban a palástos hóhér megtört fizikailag, és testileg, lelkileg. Protestánsként gyónt Mindszentyhercegprímásnak, de közben rosszul lett, összeesett. Mindszenty híres rádióbeszéde alatt elsírta magát. Gyáva ember volt, az ateista kommunisták kiszol-gálója, a reformátusok szégyene.
1956 évfordulóján miért olyan emberrõl kell elnevezni hidat, aki nagy szerepet vállalt abban, hogy az ország lesüllyedjen, a jogfoly-tonosság megszakadjon és kikiáltsák maguknak a köztársaságot és a kommunisták teljes hatalma szilárd, legyen az országban. Mindszenty hercegprímás pont a jogfoly-tonosságvisszaállításáért kardoskodott 1945-ben és 1956-ban is, mely jogfolytonosság megszüntetésében Tildynek is hatalmas szerepe volt. Arcul csapása a szabadságharcnak, hogy 1956 emléknapján ilyen emberekrõl bármit is elneveznek.
Méltán tehetjük fel a kérdést; mit keresett ott Bölcskei? Nem tudja õ, hogy ki volt Tildy, nem tudja, hogy mit cselekedett? Avagy õ is emléktáblát remél a kommunistáktól, a hû szolgálataiért? Nem lenne neki fontosabb tenni valója a saját portája körül? Azzal idõt és pénzt takarított volna meg az egyházának. Nagyon téved Bölcskei úr, ha azt hiszi, hogy jellemtelen ügyködésével Istennek és a hívõknek tetszõ dolgot cselekszikt. Az Isten az ilyen kétkulacsosokat kiköp a szájából, s azt a hívõk is megvetik. Mert két úrnak szolgálni nem lehet. Senki sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyûlöli, és a másikatszereti; vagy az egyikhez ragaszkodik és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mamonnak. (Máté 6:24) Nem tételezzük fel, hogy egy püspök olyan szellemi nívón volna, hogy nem tudja megkülönböztetni, hogy amit Tildy cselekedett, (aláírta a halálos ítéleteket), jó volt, vagy rossz, Istennek tetszõ volt-e vagy nem. Tildy, ha már református püspök volt lehetett volna benne annyi Isten iránti félelem, lelkiismeret, hogy nem írja alá a halálos ítéleteket. De nem volt, õ teljesítette az ateista kommunisták parancsát, s mint ilyen elvesztette lelkiismeretét, püspökségét. A református hívõk megvetetté, nem tartották püspöküknek, Tildy szégyene volt a magyar reformátusságnak. Ha a kommunisták emlékmûvet állítanak a palástos hóhérnak a hû kiszolgálásért az, az õ dolguk, de nem egy Istent és a hívõket szolgáló református püspöké.Bölcskei Gusztáv ezzel a becstelen tettével levizsgázott, s nem méltó, hogy a magyar reformátusok püspöke legyen.
Bölcskei úr tanulhatna a Szlovák püspököktõl, amint az alábbi hír közöl:
Szlovák püspökök a szlovák-magyar megbékélésért. .
A Szlovákia és Magyarország között kialakult feszültség csillapítását szorgalmazófelhívást tett közzé pénteken Frantisek Tondra, a szlovák püspöki konferencia (KBS) elnöke. Fokozódó aggodalommal figyelem a Szlovák és a Magyar Köztársaság nemzetei között kiélezõdõ viszonyt. Mint a KBS elnöke, egyes püspöktársaimmal folytatott egyeztetésünk nyomán, ezúton szólítok fel minden jóakaratú embert arra, hogy mindenki a saját lehetõségeinek megfelelõen segítse a két nemzet közti megbékélést, és határolódjon el minden szélsõséges megnyilvánulástól" - áll a TASR szlovák hírügynökséghez eljuttatott püspöki levélben.
Nem az lenne a bölcs, a nemes, az Isten és az embereknek tetszõ cselekedet, ha Bölcskei úr is, foglalkozna az elszakított területeken élõ magyarok érdekével. Megegyezne püspök társaival és felszólítana minden jóakaratú embert arra, hogy mindenki a saját lehetõségének megfelelõen segítse az emberek közti megbékélést, hogy ne üssék, verjék a magyarokat sem a Délvidéken, sem a Felvidéken, sem Erdélyben, sem a csonka Országban. Se rendõr, se huligán, ha már a kormány nem akarja megvédeni a magyarokat. Nem, ilyesmit nem tanítottak a kommunisták a papneveldében mikor Bölcskei úr ott tanult. Tehát amíg olyan püspökük van a magyar reformátusoknak, mint Bölcskei, nemvárhatnak mást a hívõk, minthogy megkoszorúzza az ateista kommunistákat kiszolgáló palástos hóhér emlékmûjét.
Bölcskei látogatása Amerikában (olvassuk az október 22-én közölt hírt)
A jámbor olvasó azt gondolná, hogy a püspökvalami nagy fontos dologra jött tárgyalni, meghallgatni az Amerikában élõ magyarok reformátusók búját-baját, utána néz, hogy mit csinálnak a tiszteletesek.Egyúttal meg-látogatja iskolatársát Szabó Sándort, a bérgyilkos szándékú hamis papot s megmondaná neki, hogy szerezze be a lelkészi képesítést, ne lopja el az egyház pénzét, s ne béreljen fel gyilkosságra embereket. Vagy talán pénzgyûjtést rendez Bölcskei úr azóhazai árvaházak javára. Nem, ilyesmi nem került sorra. De íme a hír: . Bölcskei Gusztáv látogatása Amerikában Bölcskei Gúsztáv tiszántúli püspök, a Magyarorszái Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke október 9-e és 15 között az Amerikai Egyesült Államokban találkozott a lelkészi és világi vezetõkkel. A hivatalos látogatás során a Zsinat elnöke az amerikai magyaroknak bemutatta a Generális Konvent tevékenységét, a jövõ évi Alkotmányozó Zsinat elõkészületeit, valamint a novemberi diszapóra-konferencia témáit és céljait. Október 12-én a debreceni Nagytemplom kórusának hangversenyével és Bölcskei Gusztáv szolgálatával vette kezdetét az amerikai magyar református egyházak közös Kálvin jubileumi éve. Bölcskei püspök New Brunswick-ban Megbeszélést folytatott a teológiai szeminárium vezetõjével, találkozott a város polgármesterével és Molnár Ágostonnal, az Amerikai Magyar Örökség Alapítvány létrehozójával. A püspök Princetonba is elutazott, ahol a Nagytemplomkórusával úrvacsorás délutáni áhítaton vett részt. A keleti parti lelkészekkel és gondnokokkal tartott megbeszélésen az amerikai magyarok hangsúlyozták, hogy õk is szeretnének csatlakozni az egységes magyar református egyházhoz, és természeten részt vesznek a diszapória-konferencián. Bölcskei Gusztáv püspök amerikai útja során találkozott Polgár Viktor magyar fõkonzullal, Bródi Gábor ENSZ nagykövettel és Arthur Schneier fõrabbival is.
Megjegyzés: Úgy tûnik, hogy a fáradgág kipihenése után egy héttelkésõbb Bölcskei úr maga írta, vagy diktálta a se füle, se farka cikket. Porhintés az emberek szemébe, mint aki Jól végezte dolgát. Mi az, hogy híva-talos látogatás? Ki hívta õt meg, akikkel találkozott; a lelkészi, vagy a világi vezetõk, avagy a fõrabbi? Az amerikai magyarok nem egy tanyában laknak, tehát ne nagyzoljon a püspök úr, nem mutatta be nekik a Generális Konvent tevékenységét, de nem baj, nem is érdekli õket. Valószínû az is olyan, mint Bölcskei úr püspöki tevékenysége, ami szégyen a magyar reformátusságra. Kiváncsiak lennénk, hogy mi az Alkotmányozó Zsinat elõkészü-letei; meg engedik-e, hogy valaki pap legyen, aki nem rendelkezik lelkészi képesítéssel, csalással pénzért veszi meg a papi állását, ellopja az egyház pénzét, aki tiltakozik csalásai ellen, kilakoltatja a lakásából, s bérgyilkosságra bérel fel embereket. Szavazhat-e nem létezõ egyház a püspökre? Arra is kíváncsiak a hívõk, hogy mi a novemberi konfe-rencia témája, célja-e megtisztitani az egyházat az elõbb ismertetett hazug, csaló, bûnösgóndolkozású személyektõl? Vagy letakarják palástal a bûnös dolgokat, szerintünk a palást s a püspöki cím nem arra való.
„A debreceni Nagytemplom kórusának hangversenyével és Bölcskei Gusztáv szolgálatával vette kezdetét az amerikai magyar református egyházak közös Kálvin jubileumi éve”, olvasható a hír. A hírbõl nem derük ki, hogy kivel versenyezett a debreceni Nagytemplom kórusa, s ki lett a gyõztes. Mi reméljük, hogy a Nagytemplom kórusa biztosra ment s megnyerte a versenyt, máskülönben nem reckírozták volna meg a kb. 100 ezer dolláros utazást. Gondoljuk, hogy a Nagytemplom kórusa legalább 50-60 tagbóláll és nem hoztak magukkal élelmet, mert ha igen, ugyancsak elvették volna tõlük, mivel Amerikába nem szabad élelmet behozni. Hála Istennek, hogy manapság olyan jól megy a Bölcskei egyházának, hogy ilyen nagy költséget megengedhetnek maguknak. De püspök úr, az Isten szerelmére, mondja meg õszintén, nem püspöki, hanem betyár becsületre; nem lett volna annak a kiruccanási költségeknek helye egy otthoni árvaházban, vagy egy templom tatarozására? Ha a csonka országban nem talált helyet, mehetett volna Kárpátaljára, Erdélybe, Délvidékre, vagy Felvidékre. Megált az idõ, megállt az ész? Akeleti parti kistemplomoknál is van kórus és azok ingyen énekeltek, volna. Ha nagyon akart a Nagytemplom kórusával ékeskedni elhozhatta volna CD-n. Meg tudja számolni püspök úr, hogy hány tányér meleg ételre jotott volna a rászorúltaknak az utazási költségekbõl? Esetleg meleg zokni vagy cipõ a szegényeknek? Vagy õket verebeknek, égi madaraknak számítja, akikrõl a mennyei Atyátok gondoskodik? Ha nem talál a Nagytemplom környékén arra rászorúltakat, menjen fel Pestre, az aluljárókban biztosan talál. Mivel püspök úr már volt Amerikában s nem tett semmit, nem volt hajlando szóba állni az idõs egyháztagokkal. Tehát, a saját költségével is emelhette volna a meleg ételek számát, ha otthon marad. Higgye el, ha igy tett volna Isten és embereknek is tetszõ cselekedetnek könyveltük, volna el. A fõrabbi barátját pedig felhívhatta volna telefonon s elmondhatták, volna egymásnak azt, amit a hirben nemközölt a nagyérdemû közönséggel. Isten mindent hall és mindent lát.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------