Betreff: ORSZÁGGYÛLÉSI VÁLASZTÁSI GONDOLATOK
Datum: szombat, 2008. november 8.
Von: Vadai Zsolt
An: Kutasi József - Budapest
Küldi
Vadai Mihály Zsolt
E-mail cím: vadaizsolt@freemail.hu
elkezdtem gondolkodni
védekezzetek !
A javító ötleteket vagy koncepcionális változtatásokat kérem eltérő betűszínnel, vagy nagyobb betűvel és eltérő betűtipussal,visszaküldeni, a kritikai észrevételek társaságában.
Írásom: szabadon felhasználható, továbbadható, sokszorosítható, honlapra feltehető gondolkodó, megfelelő információkkal és értelmi képességekkel rendelkezők részére.
T Ö R V É N Y H O Z Ó IÖSSZEGYŰJTÖTT NÉPKÉPVISELETIV Á L A S Z T Á S I T A N U L M Á N Y
Népképviseleti rendszert a "Történelmi Alkotmány" jogfolytonosságának visszaállítása teremti meg. A hivatkozott törvények Magyarországi jogforrások.
Írásom tanulmány és vitaanyag tervezet a népfelség hatalomgyakorlására, az új népképviseleti országgyűlés, az arányos és sorrendhelyes választási törvény kidolgozásához.
Célom: a közéleti bizalom helyreállításával új ismeretet adni a magyar parlamenti bizalom megmentésére a képesség, elismertség és teljesítmény alapján.
Sokakban kellő akarattal párosul a józan politikai változás iránti elkötelezettség igénye.
ÍRTA: V A D A I M I H Á L Y Z S O L T
A politikai szabadság eszméinek szószólója, nemzetben gondolkodó, elkötelezett híve a magyar hazának.
Egy vitaanyagot, egy tanulmányt írtam. Kellő tanulmányozás nélkül nem kell elfogadni, de mindenképpen hasznosnak ítélem meg a jövő választási törvényének kidolgozásakor. Tudom, hogy szűkös a tanulmányozásra fordítható idő. Írásomat igen alaposan kell tanulmányozni, mely lehetőséget ad mindenkinek, hogy gondolkodjanak el egy jobb választási törvény megalkotásán!
Karcag 2001 évben.
Általános indoklás KÖZÖS RENDELKEZÉSEK
A kormányzati hatalom birtoklása egyetlen személy, csoport, vagy bármely ellenőrzést gyakorló magánhatalom által - lényegében fasizmus." / Franklin Delano Roosevelt /
Tervem megkísérelni emberhez méltó, higgadt értelemmel, a káoszt megelőzve lerakni a szabadság új rendjének választási alapjait, hogy a politika mozgatórugói a magyar haza érdekeit, és ne a hatalomvágyat és a pénzhatalmakat szolgálja.
A lelkiismereti szabadság minden magyar állampolgárt megillet. Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret szabadságára, mely jog magában foglalja azt a szabadságot, hogy politikai meggyőződését akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa. A demokrácia lényegi értéke a véleményszabadság biztosítása.
Küzdeni kell a valódi, sokszínű, népképviselet megvalósításáért, azért, hogy az emberek törvényben biztosított szabadságát egyéb jogszabállyal ne korlátozhassák!
Az egyik legjellemzőbb magyar tulajdonság: semmi kivételezettség, semmi kiválasztottság, hanem a kötelesség teljesítése a jogegyenlőség alapján. A parlamentáris demokráciának biztosítania kell a népakarat, a népfenség elvét, ami a nemzet lényege.
A Népfelség a legmagasabban álló hatalmi tényező. A Népfelség, mint hatalmi tényező, felette áll minden egyéb hatalmi tényezőnek. A nép az önrendelkezési jog birtokosa. A nép joga birtokolni minden közhatalmat. A NÉP -nek kell hatalmában tartani a döntéshozókat.
Az érvényes és eredményes NÉPSZAVAZÁS -nak amely a NÉPAKARAT megnyilvánulása, – minden állami testülettel politikai döntéssel és hatalommal szemben elsőbbsége van, legyen az uniós, országos, vagy helyi jellegű. Csak egyféle, azaz ügydöntő népszavazás van (országos, megyei, helyi), minden egyéb népszavazási formát törölni kell! Országos népszavazás tartható minden olyan kérdés eldöntésében, amikor 200°000 érvényes ajánlást gyűjtöttek össze. Az Országos Választási Bizottságnak nincs előzetes mérlegelési jogköre a Népszavazási Kezdeményezés jogosságának elbírálására.
A népszavazás tárgyát képező javaslat megszavazása esetén, annak hitelesítése után, -- az országgyűlés döntési mérlegelése nélkül, -- azonnal törvényerőre emelkedik. Érvényes a népszavazás, ha: a választásra jogosultak 35%-a plusz egy fő részt vesz. Eredménynek a többségi véleményt kell elfogadni. Ha a részvétel ezt az eredményt nem éri el a népszavazás eredménye nem szentesül joggá.
A társadalmi szervezetek (pártok) csak a TÁRSADALOM, a társadalmi akarat érvényesülésének szolgálatára jöhetnek létre. A politikai tevékenységet folytató társadalmi szervezetek (PÁRTOK) alapvető feltétele a szabad véleménynyilvánítás, a kritikához való jog, ezért véleményünket bármikor és bárhol kifejthetik a jogszabályok által biztosított keretek között.
Választott képviselők elszámolással tartoznak választóiknak, akik arra kapnak lehetőséget, hogy választóik rövid-, közép-, és hosszú távú érdekeit jogszabályok alkotásával megvalósítsák. A döntéshozó képviselőknek -- legjobb tudásuk szerint -- választóik akaratát kell szolgálniuk!
A szavazás közvetlenségének elve feltételezi azt, hogy olyan választási rendszer működik, amelyben a választópolgár közvetlenül képviselőjére (jelöltjére) szavaz és vele állandó kapcsolatban van.
Az 1989. évi XXXIV. számú választási törvény alapján azon parlamenti mandátumhoz jutó képviselőket vissza kell hívni, akik nem a választópolgárok megbízásainak képviseletére, hanem képviseletük nevében pártjuk érdekeit szolgálva a közhatalom kisajátítására törekednek.
VÁLASZTÁS CÉLJA:
Nemzeti Törvényhozó Gyűlést kell létrehozni, az éltető alkotmányos rendért, a működő jogállamért, a nemzeti érdekek érvényesítéséért, amely teret ad a népakarati megnyilvánulás megteremtésének. A törvényhozói hatalom gyakorlása olyan választott vagy virilista képviselőkkel történjen, akik hivatásuknak tekintik a képviseltek érdekeinek érvényesítését. Visszahívandó az a képviselő, aki félrevezetéssel, megtévesztéssel nyer képviseleti megbízást.
A törvényhozás az egész nemzet fóruma, nemcsak egynéhány párté! A szabadságot a nép alkotóereje jelzi. Ha nincs szabadság, nem működik az alkotóerő.
Az 1990 évi új politikai rendszer egyik legalapvetőbb alkotmányos követelménynek tett eleget, amikor az első új törvények között fogadta el a lelkiismereti szabadságról szóló 1990. évi IV. törvényt. Az Alkotmányban deklarált jogok sorában a lelkiismereti szabadság kifejezi a társadalomban létező pluralizmust, megalapozva az egymástól eltérő meggyőződésű emberek kölcsönös toleranciáját és megértését.
A 2001. évben is hatályos, 1989. évi XXXIV. számú prémiumos elven működő országgyűlési választási törvény már megalkotásakor megszüntette a társadalmi szervezetek és pártok politikai esélyegyenlőséget. Megvalósította a "pártpolitikusok bérlojalitását" a pártpolitikai rasszizmust. Megvalósította parlamenti élősködők azon törekvését, hogy a teljes magyar politikai spektrumot kisajátítsák maguknak.
A pártpolitikai rasszizmus eltorzítja a választó saját elvével egyező eredeti politikai akaratát, és megszünteti a társadalmi támogatottságon alapuló részarányos népképviseleti demokráciát.
Választási alapkövetelmény: a nyílt versenyben való támogatottsági megmérettetés.
1990-óta a kormányok saját akaratuk szerint alkotott választási törvények alapján hozzák létre azt a képviselői testületet, amely a törvényeik megszavaztatására, elbírálására és megítélésére hivatott, amely a kormánypártoknak a társadalomra való agresszív rátelepedését szolgálja, amely, több szempontból is aggályos, a mesterségesen előidézett tudatlanságot kihasználó manipulációval. Az 1990 óta tartott választások eredményei tényszámok, és azok bizonyítják a kirekesztésen alapuló törvényesített aránytalanságot, a demokratikus alapelvek sérelmét, az esélyegyenlőség hiányát, a jóhiszemű választói joggyakorlás megsértését.
Meg kell akadályozni a választói jogok beszűkítését. A listán választott képviselők sohasem lesznek a demokrácia előrevivői. A parlamentbe bekerült kiváltságosok a továbbiakban a pártjuk és saját kiváltságaik megvédéséért küzdenek.
A magyar választópolgárok jelentős része kiábrándult az 1989. évi XXXIV. kirekesztésre szerkesztett törvény alapján választott "kormányzati felelősségvállaló", pártokból. A kirekesztés megszünteti a társadalmi szervezetek (pártok) önrendelkezésének politikai érvényesülését.
A demokrácia legalapvetőbb intézménye, a választási rendszer emiatt kiüresedett.
Elfogadhatatlan az 1989. évi XXXIV. törvény alapján az országos lista intézménye azért is, mert --- gyakorlatilag megmérettetés nélkül, --- jórészt olyan hatalmi pozícióban levő személyeket juttat be (210 főt), a parlamentbe, akiknél elemi követelmény lenne a nyílt versenyben való megmérettetés.
Az 1989. évi XXXIV. törvény alapján választott, mind a területi, mind az országos listán parlamentbe jutó személyeknek nincs közvetlen társadalmi támogatottsága, ismeretsége.
Az 1989. évi XXXIV. törvény súlyos hiányosságai bebizonyosodtak. Az állam a mai helyzetben nem jogot alkot, nem kormányoz, nem bíráskodik, hanem ezek örve alatt erőszakot tesz a polgárokon.
Elfogadhatatlan az 1989. évi XXXIV. törvény országos listás intézménye, alapvetően azért, mert antidemokratikus megoldású, amely ellentétben áll a képviseleti demokrácia alapelveivel; tudniillik privilégiumosztó hatalmi monopóliumot konzerváló megoldás irányába visz, a hatalmi helyzetben lévők logikája pedig feleslegessé teszi az állampolgári alapon történő szavazást.
A jövő megoldása: az 1989. évi II. törvény alapján bíróságnál legalább egy éve bejegyzett társadalmi szervezetek (pártok) választási megmérettetést vállaló társadalmi támogatottságon alapuló részarányos választási eredményt mutató parlamenti képviselet, amely megteremti a lehetőséget a Magyarországon élők számára a demokratikus, a nemzet érdekeinek, és az európai mércéknek egyaránt megfelelő parlamenti képviseletet. Ezzel a móddal megteremthető minden egyes szavazat titkossága, visszaélésmentes biztonsága, és érvényesülése.
Jelenleg (2001) Magyarország olyan --- rossz --- választási megoldást követ, amely ötvözi a pártok létéhez kötődő listás, valamint az egyéni választókerületi rendszert. Javaslatom új választási rendszert tartalmaz, amelyben új módszer szerint, egy választási fordulóban kell képviselőket választani. A választópolgárok összevont szavazólapon az országos indulási listára szavaznak.
A demokratikus jogok gyakorlásának keretei: A gondolat, mint politikai meggyőződés, a szabadság gyakorlás jogi kereteinek meghatározója az Alkotmány, mely kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a politikai meggyőződés szabadságára, mely jog magában foglalja a politikai meggyőződés szabad megválasztását, elfogadását. Mindezen jog magában foglalja azt a szabadságot, hogy politikai meggyőződését mindenki, cselekmények végzése útján is -- nyilvánosan vagy magánkörben -- akár egyénileg, akár másokkal együttesen kinyilváníthatja.
RÉSZLETES indoklás : VÁLASZTÁSI ALAPELVEK:
DEMOKRATIKUS ELVEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
1. / A politikai köz-szabadság azt jelenti, hogy a jog eszközrendszerével kell a demokrácia alapjait törvényesíteni. Demokratikus országokban az állam kötelessége a politikai közszabadság megteremtése, a közélet tisztaságának előmozdítása, ezért választópolgárainak törvényhozói részvétele nem korlátozható választási kirekesztési százalékkal. A választási kirekesztési százalék célja: kiszorítani a kisebb létszámú társadalmi szervezeteket (pártokat) a cselekvő politikai közéletből, amely a társadalom formálásának folyamatából a választópolgárok mind nagyobb arányú kiiktatását jelenti.
2. / Az 1989. évi XXXIV. törvény célja: a politikai kirekesztés, a kisebb társadalmi szervezetek (pártok) politikai közakaratának, parlamentben való szereplésének kiiktatása. A választási kirekesztési százalék gyakorlattá vált ténye jogállamban semmiképpen sem fogadható el jogszerűnek. A kirekesztésen alapuló választási százalék gyakorlata nem felel meg az állampolgárok jogi elvárásainak, meggyőződéseinek. Az 1989. évi XXXIV. törvényt a parlamenti mandátumszerzés módját, az országgyűlési választás rendszerét, eredendően az igazságtalanságra, a választópolgárok jelentős része érdekérvényesítésének a törvényhozásból történő kirekesztésére, a spekulatív bonyolultság elvére készítették.
Részarányossági hiánya miatt az 1989. évi XXXIV. törvény megszüntette a parlamentbe való bejutásnál: --- a jelöltek esélyegyenlőséget,
--- a népfelség elvét,
--- az alapvető állampolgári szabad választás jogegyenlőség elvét,
azaz azt, hogy a választópolgárok saját elvükkel egyező személyeket küldjenek részarányosan elért eredményeik szerint képviselőként a parlamentbe.
Az 1989. évi XXXIV. törvény választási rendszerének felépítéséből a területi és az országos lista intézményét törölni kell, alapvetően azért, mert népellenes megoldást jelent, ellentétben áll a képviseleti demokrácia elvével. A területi és az országos lista azért is elfogadhatatlan, mert választási megmérettetés és társadalmi támogatottság nélküli személyeket juttat a parlamentbe.
A hatalom törvényalkotással teremtett hatalmi erőfölényt a részarányos képviselet, a társadalmi demokrácia és a népfelség elve ellen. A részarányos népképviselet elvének kirekesztése teremtette meg több száz évvel ezelőtt a politikai uralmi rendszert.
3. / Az arányos választásban való részvétel lehetőségének hiánya miatt a választástól való távolmaradásban a nemszavazók felelősség érzet nélkülisége alakul ki. Jelentkezik a választók részvételi ellenállása, néha csak sérelmekben, néha a tétlenségben, de néha a passzív ellenállásban, elzárkózásban.
A törvényeket megtartó NÉP -hez hozzátartozik a szabadság korlátoktól való mentességi érzete, a választások politikai kirekesztési százaléktól való mentesség is!
Akik Magyarország sorsával és jövőjével közömbösek, akik nem harcolnak semmiért, semmit nem képviseltetnek, nincsenek sem értékeken alapuló elkötelezettségeik, sem politikai formában megfogalmazott követeléseik, azok nemtörődömségükkel az anarchia bekövetkezését segítik.
A választási részvételtől elzárkózó szavazóknak bármit meg lehet ígérni, az ígéretet nem kell megvalósítani, azoknak nem kell semmivel elszámolni. A nem szavazók állandósult és magas számaránya hosszú távon a hatalom összpontosításához, és az arányos választás lehetőségének a teljes hiányához vezet.
A nem szavazók hatalmas számaránya hosszú távon, azonban roppant veszélyt rejteget magában, mert tényleges, vagy mesterségesen szított válsághelyzetben, az elkötelezetlen és politikailag felkészületlen tömegeket kellő módszerekkel igen könnyű jogos ügyük igényeinek érdekében mozgósítani.
4. / Párturalmat, prémiumos választási rendszert törvénnyel megvalósítva, parlamentbe való részarányos képviseleti bejutás megakadályozására kirekesztési küszöbértéket határoztak meg. Azt előbb 4%-ban állapították meg, amit később 5%-ra emeltek, megszüntetve a törvényhozó hatalomba kerülhető pártok részarányos képviseleti elvét, a jóhiszemű és rendeltetésszerű szabad választói joggyakorlást.
5. / A 2001-ben hatályos Alkotmány 61. § (1) bekezdése szerint: A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.
2001-ben hatályos Alkotmány nem ismeri a kirekesztést! Az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése szerint: „A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti". Ezt sérti a kirekesztés elvén alapuló és azt megvalósító 1989. évi XXXIV. törvény.
Az 1949. évi XX. számú törvény XII. fejezete, az Alapvető jogok és kötelességek 66. § (1) bekezdése fogalmazása szerint: A Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és a nők egyenjogúságát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében. Az 5%-os kirekesztés egyértelműen sérti az Alkotmány 66 § (1) bekezdését!
6. / A részarányos, szabad törvényhozói választás alapja: a választási rendszer mindenféle kirekesztés, megszorítás nélkülisége. 2001 évben a kirekesztés 5 (ÖT) %. 2001 évben a kirekesztés minden öt százalék alatti választói értéket és véleményt sértve érint. A demokrácia, a jogegyenlőség és a szabad választói akarat védelme érdekében a kirekesztő küszöbszázalékot a törvényből semmissé kell tenni. A kirekesztéstől mentes választásban nyilvánul meg a nemzet közakarata.
7. / Fel kell tenni a politikai kérdést: a törvényhozói választás minek adjon elsőbbséget:
a./ vagy egy szűk hatalmi torzulásban lévő politikai csoportnak legyen könnyebb a kormányozhatóság, mely elutasítja az ezen kívül állók számára az érdekérvényesítés lehetőségét, és ez kisebb vagy nagyobb csoport számára utat nyit: - a PÁRTMONOPÓLIUM-, a PÁRTDESPOTIZMUS- ÉS PÁRTDIKTATURA FELÉ, a megjelenési formától független és szinte megváltoztathatatlan öntörvényű – párt egyeduralomRA, PÁRT ÖNKÉNYURALOMRA, a hatalom KISAJÁTÍTÁSÁRA, annak kizárólagos birtoklására.
b./ vagy a választópolgárok tényleges népakaratának megfelelő és a legszélesebb társadalmi támogatottságot megvalósító, szabad választáson, részarányos VÁLASZTÁSI eredményen alapuló KÉPVISELETI DEMOKRÁCIÁNAK. Ez teremti meg az egyéni, emberi szabadságjogok érvényesülésének politikai biztosítékait, mert ekkor létezik társadalmi kontroll.
8. / A társadalmi támogatottságon alapuló tényleges népakaratot kell érvényesíteni, amely a választópolgárok számára sokkal fontosabb, mint a politikai pártelit uralma, a párt-egyeduralmi kormányának hatalom gyakorlása. Az 1989. évi XXXIV. törvényben előírt 5 (öt) százalékos kirekesztés: a népakarat, a közakarat jelentős kiiktatását, megsemmisítését jeleníti meg.
9. / Az országgyűlési képviselők választáskor a szavazó polgár Magyarország egyetlen Parlamentjébe és nem elhatárolt területi valamint országos listára választ képviselőket!
10. / Magyarországnak olyan ORSZÁGGYŰLÉSI (törvényhozói) választójogi törvényre van szüksége, amely kinyilvánítja a választás kirekesztési mentességet, elősegíti a részarányos képviselet kialakulását, ugyanakkor a képviselők személy szerinti megválasztását a társadalmi támogatottságra bízza, eleget téve annak a politikai akaratnak, hogy a választók előre tudhatják, kiket választanak meg, kik képviselik érdekeiket. Ez lehetőséget ad a választópolgároknak a társadalmi szervezetek (pártok) és a személyek közötti választásra is. Így megteremtődhet a saját képviselőhöz való kötődés, mely erősebb lesz a pártlistás képviselőkkel szemben.
11. / Törvényhozói választási gondolataim alapvetően több az 1989. évi XXXIV hatályban lévő pártos túlhatalomra törekvő törvénnyel szemben, mert az, az 5 % -os politikai szűrő nélküli, a népszuverenitás elvéből indul ki, egységben kezeli a demokrácia két összetevőjét: mind a képviseleti, mind a közvetlen (részvételi) lehetőségeket.
Törvényhozói választási gondolataim a politikai és logikai demokrácia választási feltételeként a torzulásmentes többpártrendszer megtartása mellett -- a választópolgárok támogatottságán alapuló -- kirekesztéstől mentes demokrácia követelményeinek megfelelően, valamennyi megmérettetést vállaló társadalmi szervezeteknek is ugyanazt a képviseleti lehetőséget biztosítja.
A Szent Korona a politikailag szervezett nép, vagyis a nemzet, és a Szent Korona a legfelsőbb szuverén, felség, ez megfelel a népfelség elvének.
A magyar törvényhozói hatalomnak kötelező biztosítani a parlamenti demokrácia kiszélesítését: azaz megjelenhetőséget kell biztosítani a társadalmi érdekcsoportok képviselőinek.
Olyan választási törvényre van szükség, -- amely integrálja a valós társadalmi szervezeteket, politikai erőket, -- amely egyértelmű, és megfelelő garanciát ad a visszaélések kizárására, illetve szankcionálja a csalást, elkövetőket legyen az: személy, társadalmi szervezet (párt).
12. / Minden társadalmi szervezet (párt) a választópolgárok szavazati támogatása alapján kapjon az országosan összesített szavazatszámok ismeretében részarányosan mandátumot. Ennek megvalósításával a magyar választási rendszer részarányos képviseletté válik.
Részarányos képviseleti demokrácia csak akkor valósulhat meg, ha az 1989. évi XXXIV. törvényben előírt 5%-os kirekesztési küszöbértéket, valamint azzal egyidejűleg az indulás feltételeként előírt 750 db ajánlási cédulák gyűjtését eltörlik, megszüntetve ezzel a politikai rasszizmust, hogy ténylegesen tükröződjön a részarányos képviseleti választói közakarat.
13. / Társadalmi szervezet (párt) indítása és a jelöltállítás minden induló szervezet részére azonos esélyű és egyenrangú legyen. A kirekesztési százalék (5%) megsérti a társadalmi szervezetek törvény előtti esélyegyenlőségét, mert a kirekesztéssel parlamentben helyet foglaló pártok jogtalan előnyt élveznek a kirekesztettekkel szemben, akiknek a kirekesztési százalékkal korlátozva van az arányos választhatóságról szóló alkotmányos alapjoguk.
14. / Politikai sokrétűség megteremtése érdekében meg kell tartani a jelenlegi 386 főből álló képviselői létszámot, mert ez a létszám teszi lehetővé a választáson induló társadalmi szervezeteknek, (pártoknak) a társadalmi támogatottságnak megfelelő arányos parlamenti mandátum megszerezhetőségét. (kis pártoknak is!)
15. / Politikai alapcél: a kölcsönös politikai előnyök elvén alapuló kötelezettségek tiszteletben tartásával szabadon érvényesíteni a társadalmi támogatottságon alapuló részarányos sorrendhelyes képviselő választás parlamenti képviseletet. Ne csak jogai, hanem felelősségérzetük felébresztése, önsors fordító kötelességei is legyenek az állampolgároknak.
16. / A Törvényhozó Gyűlés (Országgyűlés) törvényalkotói: a választói támogatottsággal rendelkező, társadalmi szervezetek kirekesztéstől mentes, a választáson részarányosan nyertes személyei legyenek, a néphatalmi arányos képviseleti felségjog alapján.
17. / A hatalom feltétlenül megosztandó. A párt(ok) nem részei az Alkotmányban rögzített államhatalmi ágaknak. Államhatalmi ágak nem kapcsolhatók össze, egyik államhatalmi ág sem uralkodhat a többi felett. A jogállamiság garanciája az államhatalmi ágak végleges szétválasztása.
Hivatali tisztségviselés tekintetében egyik hatalmi ág (de senki) kezében sem összpontosulhat túlhatalom, ezért egymástól el kell különíteni az államhatalmi ágakat, azaz:
a) a törvényhozói hatalmi ágat, (ORSZÁGGYŰLÉS, ÖNKORMÁNYZAT) (a végrehajtás ellenőrzésének, megkövetelésével a legalsó szintekig !);
b) a végrehajtó hatalmi ágat, (KORMÁNY, POLGÁRMESTER);
c) a bírói ágat (bíróság).
Meg kell szüntetni a funkcióhalmozásokat. Egyidejűleg a hatalmi ágakból senki sem viselhet több tisztséget. Egy személy egyidejűleg csak egy politikai választáson alapuló, vagy ahhoz kapcsolódó közjogi tisztséget tölthet be. (Már az ARANYBULLA XXX. törvénycikke is rendelkezett arról, hogy senki két tisztet ne viseljen a nádorispánt, a bánt és a király és királyné országbiráit kivéve, senki két tisztet ne viseljen). Ez vonatkozzon minden politikai tisztség betöltésére, azaz mind az EU, mind az országgyűlési, az önkormányzati, polgármesteri, a kisebbségi, mind az egyéb politikai választáson alapuló tisztségek betöltésére.
A választott politikai képviselőknek jogszabály alkotási-kezdeményezés, döntéshozási, jóváhagyási és ellenőrzési jogosítványaik vannak.
18. / Parlamenti választáson az a társadalmi szervezet állíthat jelölteket, amely az 1989. évi II. törvény alapján alakult meg, bíróságnál legalább egy éve bejegyzett, legalább 1000 fő regisztrált tagsággal rendelkezik. Ezeket a társadalmi szervezeteket (pártokat) - egyenlő jog - illeti meg országgyűlési választáson való megmérettetés tekintetében. Magyarországon párturalom helyett a részarányos néphatalmi-képviseleti demokráciát kell megvalósítani. A párt(ok) jogtalanul sajátítják ki a "kizárólagos jogot" a döntés meghozatalában. (Az Egyesülési Jogról szóló 1989. évi II. törvény, alapján a pártok eredendően TÁRSADALMI SZERVEZET -ként szerepelnek).
19. / Az 1989. évi XXXIV. törvényben előírt választói képviselet csak részben érvényesül, a választások irányított pártpolitikai demonstrációkká váltak, és ez nem szolgálja a demokrácia kiteljesülését.
20. / A néphatalmi-képviselet demokratikus elven működő politikai közösség igényeinek, egyedül a hatalmi torzulástól mentes társadalmi szervezetek jelöltjeire adott országosan összesített szavazatszámból számított százalékértékből készített, választókerületi képviselők megmérettetésének sorrendhelyes értékelési rendszere felel meg.
21. / Kettős, vagy többes állampolgárságú személy nem tölthet be sem törvényhozói hatalmi ági, sem köztisztviselői, sem közalkalmazotti állást.
22. / Legyen szabadság, önrendelkezés, jogbiztonság és tartós béke.
23. / Minden bíróságnál bejegyzett társadalmi szervezetet, politikai közösséget megilleti a széleskörű és közvetlen nemzetközi kapcsolatok zavarmentes kiépítésének és fenntartásának joga.
24. / Politikai, nemzeti és kisebbségi önazonossághoz való jog olyan alapvető emberi jog, amely egyéneket és közösségeket egyaránt megillet. Ezt is csorbítja a jelenlegi (2001 évi) kirekesztésen alapuló, küszöbértékhez kötött választási rendszer, valamint az ajánló szelvényekhez kötött indulási lehetőségi forma.
25. / Minden bíróságnál bejegyzett társadalmi szervezet (a pártok is társadalmi szervezetek) jogosult arra, hogy egyidejűleg politikai és társadalmi közösségként létezzen, tevékenykedjen, fennmaradjon, választói támogatottságnak megfelelően arányosan részt vegyen a törvényhozás munkájában.
26. / Bíróságnál bejegyzett társadalmi szervezetnek joga van a szabadság oltalmához, a politikai esélyegyenlőségre, a közéleti társadalmi kapcsolattartáshoz, cenzúrától mentes zavartalan politikai és társadalmi tevékenységhez, amelyet az állam hatékony intézkedésekkel elősegíteni köteles.
27. / Az országgyűlési választásokon azok a társadalmi szervezetek indulhatnak, amelyek megfelelnek az 1989. évi II. törvényben foglaltaknak. A 176 egyéni választókerület jelöltjeinek túlnyomó többségét társadalmi szervezetek (pártok) indítják, illetve támogatják. Az országgyűlési képviselők választásakor a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy két vagy több párt közös jelöltet (jelölteket) állítva alakítson ki választási együttműködést. Ha a jelölt elnyeri a képviseletet, a választási ciklus végéig ki kell tartania az indítók mellett. Ha nem tart ki, mandátuma megszűnik. Választási megmérettetést vállaló független jelöltek is indulhatnak, akik függetlenségükkel azt kívánják kifejezni, hogy nincs pártpolitikai elkötelezettségük. A független jelöltet választójogi szempontból egyszemélyes társadalmi szervezetként (pártként) kell megmérettetni.
28. / Részarányos képviseleti demokráciában minden egyes választópolgár elidegeníthetetlen joga, hogy politikailag saját meggyőződése szerint gondolkodjon, és szavazzon az elveivel azonos társadalmi szervezetre (pártra).
29. / Visszahívás :
A parlamenti választások jelenleg nem jelentenek garanciát arra, hogy erkölcsi és szakmai szempontból egyaránt alkalmas személyek kerülnek a törvényhozó hatalomba. A demokratikus választás működési alapja: a választási eredménynek a részarányosságon alapuló képviselete, és a visszahívhatóság érvényesítés elvének biztosítása, amelynek alapján a választópolgárok kinyilváníthatják akaratukat.
A megválasztott országgyűlési képviselő esetében jogellenes az a képviselői szerepkör, hogy a megválasztott nem a választóit képviseli, hanem azt, a saját egyéni és pártja érdekeivel helyettesíti.
Minden társadalmi szervezet (párt) mindig valamilyen értékrend mellé áll, egy-egy társadalmi csoport érdekképviseletére alakulnak.
A pártok legtöbb esetben nem a választópolgárok képviseletének felvállalását, hanem képviseletük kisajátítására törekednek. Törvényhozóvá válva a párt tagjai sokszor már nem az őket megválasztó emberek érdekeit képviselik, hanem a politikai elit egységes érdekét, amely a képviselői diktatúra kialakítását valósíthatja meg, mert annak fenntartásához fűződik érdeke.
Országgyűlési választási tervezetem elfogadása ennek kialakulását gátolja meg.
Ugyanakkor jogellenes az, ha a választók megbízásával, ellentétesen cselekvő képviselő vissza sem hívható. Közvetlen képviselői diktatúra az, ha a képviselők tiltják meg választóiknak a visszahívhatóságukat, semmibe véve a népfelség jogát.
Szükségszerű a visszahívhatóság törvénybe iktatása. Az a képviselő, aki választópolgári visszahívási kezdeményezést követően elveszti választott kerületképviselői megbízását, azt követően 5 éves időtartamig semmiféle, törvényben biztosított politikai választáson alapuló képviseleti megbízásra nem jelölhető, nem választható meg.
Képviselő visszahíváshoz a választókerületben a szavazásra jogosult választópolgárok 10%-os kezdeményezése, és a visszahívást kezdeményezők részéről az időszaki választási költségek teljes fedezete szükséges. Képviselőt, ha visszahívnak, vagy halála, betegsége, személyi okai, egyéb okból (időközben létrejött, vagy beigazolódott összeférhetetlenség, a választásra való jogosultság elvesztése, …) lemondása, lemondatása vagy valamely cselekmény miatt köteles képviselőségétől megválni (pl. más hatalmi ágba való kinevezés vagy ilyen kötelezettséget megállapító jogerős bírósági döntés esetén), helyére pártja következő sorrendhelyes képviselője lép.
Visszahívást kezdeményezni --- ugyanazon személy ellen --- a ciklusidő alatt bizalmatlanságra okot adó cselekmény miatt évente csak egyszer lehet.
30. / Azokat a társadalmi szervezeteket (pártokat), amelyek összefognak az eredményes választás érdekében, azokat az egész ciklus idejére egy szövetségnek kell tekinteni, a következő általános választás idejéig. Ilyen tartalmú választási szövetség csak ezzel a feltétellel köthető, és ennek hiteles írásbeli bizonyítékát az Országos Választási Bizottságnál a jelöltállításkor mellékelni kell. Ha az eredményes választás érdekében összefogott politikai közösség a parlamentbe való bejutást követően felbomlik, tagjai munkájukat független képviselőként folytathatják.
31. / Demokratikus államokban minden társadalmi szervezetnek (pártnak), egyénnek is joga van önálló politikai arculatának kialakítására, szabad véleményének kinyilvánítására. A demokrácia közvetlen gyakorlásakor minden választójoggal rendelkező embernek egyenlő joga van, és ezért minden vélemény kinyilvánítása azonos értékű.
32. / Az állam össztársadalmi érdeket jelenít meg. A demokratikus államokban a választások által teremtik meg --- közvetlenül vagy közvetve --- azokat a hatalmi szervezeteket, amelyek a lakosság egésze nevében és érdekében jogosult eljárni, dönteni és köteles intézkedni. Demokratikus egységben kell megjeleníteni a sokszínűséget.
33. / Csak választáson megméretett személyek juthatnak képviselői mandátumhoz.
34. / Képviselő folyamatosan csak három ciklust tölthet ki.
ne alakulhasson ki pártképviselői beltenyészet.
35. / Demokratikus jogállam állami intézményeiben választójog nélküli személy nem tölthet be sem közéleti szerepet, sem állami tisztséget. Választójoga annak van, aki születése óta magyar állampolgár valamint azok, akik felmenőinek születési anyakönyvi kivonataival igazolja 1900 évig azok magyar származását, és nincs a 40. pont szerinti kizárással korlátozva.
36. / Szavazati joggal rendelkező személy azon a településen szavazhat, ahol az állandó (bejelentett) lakhatása volt a választási év január 01-én.
37. / Akinek nincs választójoga, az nem vehet részt sem az állami közigazgatási képviseletekben, sem az államügyekkel kapcsolatos döntésekben.
38. Nem indulhat független jelöltként az, aki 1990 évet megelőzően az MSZMP tagja volt.
39. Szükséges, hogy a rendszerváltozásnak Magyarországon személyi következményei is legyenek. A demokratikus közéletben a diktatúrát politikai tisztségviselőként 1990 évet megelőzően megvalósító személynek nincs helye. Elérkezett az idő, hogy egyszer s mindenkorra megszabaduljunk a diktatúrát kiszolgáló politikai tisztségviselőinek, közéleti szereplésüktől.
40. / Választójog tekintetében is meg kell húzni a határt! Azért kell a szocializmus időszak vezetőit kizárni a hatalomból, mert a Szent Korona eszméit, a népfenséget megsértették, és a mai napig ezt teszik!
Nem lehet demokratikus államban választójoga annak, aki 1945 után a hazánkat megszálló idegen erőszak-szervezetek irányította diktatúra megtestesítői, funkcionáriusai voltak, azaz: nincs választójoga, nem választhat és nem választható közéleti szerepre az a személy, aki:
a) --- 1956. október 23.-a előtt a Magyar Dolgozók Pártja tagja volt,
b) --- 1956 és 1990 évek között az MSZMP-nek, vagy ifjúsági szervezetének a KISZ-nek vezető tisztségviselője volt,
c) --- a Munkásőrség (karhatalmista) tagja volt,
d) --- aki külföldi védelmi szervezetnek hivatásos tagja,
e) --- az államvédelmi szerveknek hivatásos állományú tagja volt,f) --- az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében való részvétele miatt kitüntetésben részesült,valamint
g) --- akit a bíróság közhivatali állás viselésétől bármikor eltiltott,
h) --- akit a közügyek gyakorlásától bármennyi időre eltiltottak,
i) --- aki a választást megelőző kettő évben nem rendelkezett állandó (bejelentett) lakással, lakhatással Magyarország területén.
41. / A demokrácia lényege az elszámoltathatóság. Érvényt kell szerezni a mindenkori országgyűléssel, kormánnyal, önkormányzattal, bírósággal, ügyészséggel és valamennyi polgári társulattal szemben a büntetőjogi és pénzügyi felelősségnek.
42. / Tervezetem elfogadása véget vet, a pártok egyeduralmának is és megteremti a mai történelmi helyzetnek megfelelőbb, politikai struktúrákat, amelyekben érvényre juthatna a nép valós érdeke és akarata.
AZ ÁLLAMI INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
1. / Az Alkotmány alapján az állam célját, feladatát, hatás és felelősségi körét az Alaptörvényben kell rögzíteni, a népszuverenitás elvének teljes körű érvényesítésével. A szabadság intézményi garanciáit biztosítani kell!
2. / Demokráciában a politikai közszolgálatot azonos jogállású felek reális konszenzusa alapján kell biztosítani.
3. / Társadalmi szervezeteknek (pártoknak) a politikai választási törvényét hosszú időtartamra kell megalkotni, amely szabályozza a társadalmi szervezetek (pártok) politikához fűződő jogát.
4. / Társadalmi cél: egy demokratikus jogrenden alapuló társadalom kialakítása, ezért minden erővel növelni kell a Magyar Nép öntudatát, bátorságát, merész kiállását: politikai, polgári jogainak és érdekeinek érvényesítése érdekében.
5. / Demokratikus államrendben az állam kötelessége: felelősségi körében megalkotni a politikai választási törvényeikben, a kirekesztéstől mentes esélyegyenlőség teljes körű érvényesítését. Annak legfontosabb célja, feladata és kötelessége: megvédeni, sértetlenül megóvni, vagy megjavítani az állampolgárok kirekesztéstől mentes szabad politikai választási elven nyugvó akaratát. A társadalmi igényeket kifejezve biztosítani a társadalmi támogatottságon alapuló arányos képviselet megjelenítését, a választási megmérettetést vállaló minden egysége - társadalmi szervezetek (pártok) és személyek számára.
6. / Törvényben kell biztosítani a képviselőjelölt --- ajánlási cédulagyűjtés nélküli --- indulását. Biztosítani kell minden választópolgár számára a politikai elkötelezettség szabad gyakorlását, az elvével egyező társadalmi szervezet (párt) szavazati támogathatóságát.
7. / Demokratikus állam köteles minden erejével, a rendelkezésére álló eszközeivel segíteni és támogatni a demokratikus értékek teljes körű érvényesülését. A közakaratban való egyesülés esetén az együttműködő felek mindegyike a kirekesztés nélküli képviseletet hivatott szolgálni.
A jelenlegi (2001) magyar állam esetében azonban éppen az 5%-os választási kirekesztés miatt valamint a törvényhozó hatalom és a végrehajtó hatalom szétválasztásának hiánya miatt a választópolgárok jogosultságai sérülnek leginkább, illetve szenvednek csorbát. Ezért nem lehet a jelenlegi (2001) magyar államról, mint demokratikus jogállamról beszélni. A jelenlegi képviseleti kirekesztésen alapuló --- diktatórikusan hozott "törvények" --- minden igazságosságot és jogszerűséget nélkülöznek.
8. / Minden társadalmi szervezet, jelölt esélye a nép bizalmától, a választóktól függ, melynek bizalmi számérték mutatója: a választókerületében kapott szavazatszámból számított egyéni százalékszám.
9. / Önálló államnak saját nemzeti sajátosságai és politikai hagyományai vannak, ezeknek érvényesülniük és tükröződniük kell az illető állam törvényeiben. Az új országgyűlési választási törvény az általános emberi jogviszonyokon kívül, a sajátos magyar viszonyok szabályozója legyen, abban minden magyar állampolgár a saját érdekeinek --- kirekesztéstől mentes --- érvényesülését lássa.
A törvény megfogalmazása az egész jogrendszerben átláthatóbb legyen. A választópolgárban azt az érzetet keltse, hogy a jogszabályok nyelvezetének szóhasználata, a joghézagok kiküszöbölésével, egyszerűsített érthetősége érette van.
10. / Magyar választópolgárok abban érdekeltek, hogy hazájukban más országok törvényeitől függetlenül alkossák meg választásokkal kapcsolatos törvényeiket. Ennek érdekében Magyarországnak választási törvényeinek megalkotásakor nem szabad sem más országok, sem az ENSZ, sem az Európa Unió és tagállamainak jogrendszerére tekintettel lennie. A politikai választási törvényeket --- minden érintett társadalmi szervezettel lehetőleg együttműködve és velük egyetértésben --- kell kidolgozni. Minden társadalmi szervezettel (párttal) a lehető legjobb viszonyra, az együttműködés kialakítására és ápolására kell törekedni.
11. / Az országnak jelenleg 176 választókerületre van. Minden választókerületben eltérő a választásra jogosult választópolgárok száma. A választókerületek határait nem lehet folyamatosan változtatni azért, hogy minden választókerületben azonos számú választásra jogosult választópolgár szavazhasson. A szavazati támogatottság összehasonlítására szolgál az egyéni százalékszám bevezetése.
12. / Parlamenti mandátumok egyenlő értékűek, ezért az igazságosságért, a jogbiztonságért, és az állampolgári jogegyenlőség megvalósításáért az aránytalanságot, egyenlőtlenséget ki kell küszöbölni. Esélyegyenlőséget kell teremteni a 176 választókerület jelöltjei között.
Feladatok 2010 évtől:1./ VÁLASZTHATÓSÁG: parlamenti képviselőjelölt csak az a személy lehet:
a./ aki betöltötte a 30. életévét,
b./ kizárólag magyar állampolgárságú,
c./ rendelkezik 5 éves folyamatos választójoggal,
d./ aki az ALKOTMÁNY ismeretből és az Állampolgári Alapismeretekből - vizsgát tett,
e./ rendelkezik minimálisan: eredményesen lezárt középiskolai végzettséggel,
f./ aki rendelkezik szakmai végzettséggel,
g./ a nép szolgálatát is tanulni kell. Legalább egy választási ciklus időtartamban (4 év) tevékenykedett a társadalomért, pl. lelkészként, pl. karitatív szervezetben való részvétellel, pl. önkéntes jószolgálati helyen, pl. orvosként, vagy önkormányzati képviselőként, stb.,stb.
h./ a Magyar Köztársaság kikiáltása óta (1989. október 23.) büntetlen előéletű,
i./ aki legalább 5 éves jövedelemtermelő területen eltöltött munkaviszonnyal,
j./ aki a választáson való indulást megelőzően:
ja) vagy választókerületében legalább öt éven át bejelentett lakhellyel vagy lakhelyre alkalmas tulajdonnal rendelkezett,
jb) vagy választókerületében a választást megelőző három év valamelyikében vagy adófizető volt, vagy adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettségének tett eleget.
2./ VÁLASZTÓJOGI kizárási kiegészítés:
A választójogból ki van zárva:
(1) . aki politikai jogának gyakorlásától fel van függesztve;
(2) . aki tartósan (több éve) közsegélyből él,
(3) . aki gondnokság alatt áll,
(4) . akinek kiskorúsága meg van hosszabbítva,
(5) . aki 1950 január 01.-e előtt született és nem rendelkezik a hat elemi iskolai végzettséggel, valamint aki 1950 január 01.-e után született és nem rendelkezik a nyolc általános iskolai végzettséggel.
Mindenkinek figyelmébe ajánlom az 1990-ben elvégzett statisztikai felmérés adatait. (KSH Statisztikai Évkönyv 1991.), mely szerint 1990-ben a 15 éves és ennél idősebb népesség 20,7 %-a nem rendelkezett befejezett 8 osztályos általános iskolai végzettséggel, és 1,2 %-uk iskolába sem járt.
A nyolc osztályos iskola elvégzését --- mint tankötelezettséget --- először az 1940. évi XX. Tc. tette kötelezővé.
Egyéb kizárások figyelembe vételével annak van választójoga, aki a választást megelőző év december 31. napjáig megszerezte a születésekor érvényes oktatási törvény szerinti kötelező minimális iskolai végzettséget. Korunk minőségi követelménye: legyen felelős tetteikért és következményeikért az, aki gyakorolni akarja választójogát. Rendelkezzen a születésekor érvényes oktatási törvény szerinti kötelező minimális iskolai végzettséggel. A politikai jogok gyakorlásában 18. életévét betöltött személy csak akkor vehet részt, ha a születésekor érvényes oktatási törvény előírása szerint kötelező minimális iskolai végzettséget megszerezte.
A választójog általánossága és egyenlősége nem tekinthető abszolút értékű, korlátlanul érvényesülő elvnek. Az Alkotmánybíróság sem a választójog általánosságát, sem annak egyenlőségét nem kezeli abszolút érvényűként, azaz minden korlátozástól mentesként. Álláspontja szerint azonban - éppen azért, mert különösen fontos állampolgári jogról van szó - akár az egyenlőség, akár az általánosság bármiféle korlátozása csak igen jelentős elvi indokból fogadható el, és egyeztethető össze az Alkotmánnyal. [6/1991. (II. 28.) AB határozat, ABH 1991, 19-20.]
Törvényben előírt iskolai végzettséget teljesíteni nem tudó, azt nem akaró, tanulatlan embertől nem várható el, hogy megalapozottan tudjon szavazatával dönteni az ország ügyeiben. Az, aki kellő áttekintés és felelősség hiányában, a politikai programokban képtelen kellően tájékozódni, nem tudja felmérni döntéseinek lehetséges következményeit, azt döntésre képtelennek kell tekinteni, egyéb iskolai ismereteitől függetlenül. Felelősségtudat nélküli személyeknek ne legyen választójoga. Az iskolázatlan emberek választásban való részvétele ne befolyásolhassa, ne határozza meg a választás eredményét!
Nincs választójoga, választójogi szempontból kiskorúnak kell minősíteni azt a személyt, és ki kell zárni a választási döntésképesség kompetenciájából azt, aki a választást megelőző év december 31. napjáig a születésekor érvényes oktatási törvényben előírt kötelező minimális iskolai végzettséget nem szerzi meg.
3./ Elveszíti választójogát az, aki nem vesz részt --- egymást követő három országosan rendezett választáson. Ennek nyilvántartása a jegyző feladata. --- Ezen személyek számára visszaszerezhető, a választójog, ha az ALKOTMÁNY ismeretből --- és az Állampolgári Alapismeretekből --- eredményes vizsgát tesz.
4./ A választójog megtartása érdekében, ha valaki a szavazás során egyik "pártra" sem kíván szavazni, az, az--- egyik párt sem felel meg kockába, helyezi el jelét, (jelenléti jelét).
5./ Kettős vagy többes állampolgársággal rendelkező személy többoldalú elkötelezettsége következtében nem tölthet be sem köztisztviselői, sem közalkalmazotti állást, semmilyen politikai tisztségre nem jelölhető, nem választható meg, nem lehet politikai jogot gyakorló képviselő: sem „EU", sem parlamenti, sem önkormányzati, sem kisebbségi, sem polgármester.
A szavazási részvétel gyakorlása:
A szavazás csak a Magyar Köztársaság hivatalos választási helyiségben kizárólag személyesen lehet gyakorolni. Az ebben akadályozottak részéről a befolyásolástól mentes döntés kétséges.
Országhatáron belüli tartózkodás esetében: az országgyűlési képviselői választáskor a szavazás helye:Az országgyűlési képviselői választáson az szavazhat, aki választási év január elsejei állapotnak megfelelő névjegyzékben választásra jogosult személyként szerepel, --- és Magyarországon lévő állandó bejelentett lakásának --- választókerületében a kijelölt választókörzet szavazóhelyiségben szavazhat. A választási év január elsejei állapotnak megfelelő névjegyzékből az időközben meghaltak, elköltözöttek neveinek törlése a jegyző feladata.
Időszaki választáskor szavazási hely tekintetében a mindenkori év január elsejei állapot számít.
Országhatáron kívüli tartózkodás esetében: az országgyűlési képviselői választáskor a szavazás helye és a választási részvételének gyakorlása:Választó jogi szempontból --- a külföldön lévő, magyar ellenőrzés alatt álló hivatalos felségterületek --- a Magyar Köztársaság területéhez tartoznak! (képviseletei, nagykövetségek, stb.). Ha ott működik szavazóhelyiség, akkor az ott tartózkodó magyar állampolgárok a Magyar Köztársaság területén szavaznak! Csak akinek magyarországi állandó lakóhelye van, annak lehet parlamenti képviselőkre külföldön szavazni. Külföldön társadalmi szervezetek delegáltjain kívül a szavazás napján senkit sem vesznek már nyilvántartásba. Fontos tudni, hogy külföldön nincs mozgóurna. Tehát ha valaki nem tud személyesen elmenni valamely magyar külképviselet egyikébe, nem adhatja le szavazatát.
A nagykövetségekre és főkonzulátusokra a társadalmi szervezetek (pártok) saját költségükön küldhetnek megfigyelőt, aki leadhatja szavazatát ott, ahová megfigyelőként utazott ki.
Névjegyzékbe való fölvétel:Minden országgyűlési választásra jogosult választópolgárt névjegyzékbe vesznek a választási év január elsejei állapotnak megfelelő állandó bejelentett lakásának települési választókerületében.
Hajléktalanok az állandó bejelentkezés hiányában a születési hely szerint illetékes település jegyzői hivatalában szavazhatnak és regisztráltathatják magukat ott, legkésőbb a választási év január elseje előtti napon.
A szavazói névjegyzék naprakész nyilvántartása a jegyző kötelessége. A választás előtt 70 naptári nappal a szavazói névjegyzéket a jegyző mindenki által látható nyilvános helyen közszemlére kihirdeti. Ezt követően 30 naptári napig lehet a kimaradt választásra jogosult választópolgárokat a névjegyzékbe fölvenni (akinek időközben megszűnt a településen a választójoga annak nevét a jegyzőnek töröltetni kell a szavazói névjegyzékből). A választási névjegyzékbe való fölvételről a választópolgárt írásban is értesíteni kell.
A választási névjegyzékbe való fölvétel, vagy föl nem vétel miatt a jegyzőhöz, elutasítása esetén a helyileg illetékes bírósághoz lehet fordulni, kifogást lehet benyújtani. Legkésőbbi benyújtási határidő a közszemlén kihirdetett 30 naptári nap leteltét követően 3 naptári nap. Ezt a bíróságnak nem peres eljárásban 3 naptári napon belül kell elbírálnia. A bírósági döntés ellen föllebbezni nem lehet.
Távozó országgyűlési képviselők végkielégítése:A parlamenti választások eredményeképpen a képviselők országgyűlési működésük befejezése után végkielégítésre nem jogosultak.
Országgyűlési képviselők részére közadóból származó természetbeli ellátások maximális mértéke évente: Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszerese.
Választásvesztés esetén a Kormány aznap lemond. Az államfő új személyekből álló ügyvivőkormányt nevez ki, amely az új kormány megalakulásáig marad hivatalban, amely nem hozhat új jogszabályt, csak a meglévő jogszabályok adta lehetőséggel élhet.
ÉRTELMEZÉS:
a./ FÜGGETLEN KÉPVISELŐKET választójogi szempontból,"EGYSZEMÉLYES TÁRSADALMI SZERVEZET"-NEK (PÁRT -nak) KELL TEKINTENI.
b./ Minden választáson induló társadalmi szervezetet választójogi szempontból, a választási folyamatban mandátum szerzés tekintetében párt -nak kell tekinteni. (Társadalmi szervezetek működésében a választáson indulásuk, azon való részvételük miatt semmilyen joghátrány, vagy korlátozás, kikötés nem alkalmazható!
c./ Pártok célja : minél több szavazatot kapni.
d./ Jelöltek célja : minél nagyobb egyéni fajlagos százalékszámot elérni.
e./ Sorrendhelyen képviselői mandátumot pártonkénti bontásban, csökkenő sorrendben azok a személyek kapnak, akiknek legnagyobb az egyéni fajlagos százalékszámuk.
f./ Az a személy, aki az MSZMP-nek tagja volt, nem indulhat "független" jelöltként.
pártok jelöltjeinek választáskor kapott szavazataiból számított százalékértékeit HéT tizedesjegy pontossággal kell számítani.
A legfőbb törvényhozó testületbe jutott: pártoknak, állampolgároknak, alanyi joga az országgyűlés törvényhozói munkájában való részvétel, ez a néphatalmi részarányos képviseleti felségjog, és ez a választási forma egyfordulós választást igényel.
Minden képviselő egyéni választókerületet képvisel, és saját kerületének szavazópolgárai mindenkor számon kérhetik a képviselőtől elvégzett munkáját, szavazási álláspontját. (Visszahívási jog!)
A választás a társadalmi, néphatalmi részarányos képviseleti támogatottságra épül. A választók megbízásával, elvárásaival visszaélő képviselők visszahívhatóak.
Az új választási törvénytervezet négy alappillére épül, egyszerűbbé és átláthatóbbá, tehát demokratikusabbá válhat a választás rendszere.
1./ Az egész országot egy nagy választókerületnek kell tekinteni, egy Parlamentbe választanak képviselőket, ezzel elérhető, hogy minden megmérettetést vállaló pártnak, azonos a megválaszthatósági lehetősége, kirekesztési százalék és ajánló cédulagyűjtése nélkül!
2./ A megmérettetést vállaló pártokat a választók minősítik rájuk adott szavazatukkal. A nép bizalma, támogatása dönt a Parlamentbe jutó megmérettetést vállaló pártokról, szervezetenként és országosan összesített szavazatok figyelembe vétele alapján. Természetes úton kirostálódnának azok a politikai potyautasok, akik csak a konc, esetleg egy-egy munkahely fejében csatlakoztak a koalíció valamelyik pártjához.
3./ Minden képviselőnek a választás során meg kell mérkőznie, sorrendhelyes képviselők kerülnek a Parlamentbe!
4./ Választókerületenként többes a képviselet. Elvileg 386 : 176 = ~ közel 2,2 képviselőt választanak minden választókerületben.
Sorrendhelyes képviselő választás 386 személy részére
Kizárólag személyekre szavaznak !
Egyfordulós a választás !
Választási küszöbszint (5%) nincs ! Ajánlószelvény gyűjtés nincs !
Arányos, közvetlen néphatalmi érvényesülést jelentő képviselet !
Ez a választási formula egyfordulós választást igényel, amely minden bíróságnál bejegyzett pártnak, az egyszemélyes társadalmi szervezetnek tekintett független képviselőnek is kedvező választási forma.
Az 1989. évi XXXIV. törvényben előírt (750) ajánlószelvény nélkül lehet jelöltet állítani.
A választás ezen formája lehetővé teszi a 176 választókerületben minden választópolgár részére azt, hogy az 1989. évi XXXIV. törvényben előírt küszöbszinttől (5%) mentesen, saját elhatározása alapján választhatja meg azt a társadalmi szervezetet (pártot), melyet szavazatával támogat, arra a pártra szavaz, amellyel szimpatizál, amelynek elvével, programjával egyetért.
Minden szavazat mind a választókerületben is, mind országos összesítésben is számít! A választópolgár bizalma, támogató szavazata dönt!
A választást előkészítő szervek minden választható pozícióra pályázó jelöltnek egyforma esélyt biztosítanak programjának a választókkal való megismertetéséhez.
Függetlenül attól, hogy mennyi választókerületben állít jelöltet a párt, szavazatokat minden párt részére egyidejűleg mind a 176 választókerületből lehet gyűjteni, azaz olyan választókerületből is, ahol nincs képviselő jelöltje az induló pártnak. Ez minden induló szervezet számára esélyegyenlőséget teremt az egyéni választókerületek egyenlőtlen számú választásra jogosultak számának figyelembe vételével.
386 sorrendhelyes képviselőt választanak. Minden megmérettetést vállaló induló társadalmi szervezet (párt) helyezést ér el a választópolgárok szavazati támogatottságnak megfelelően, és kap részarányosan sorrendhelyen mandátumokat a képviselőjelöltjeire adott országosan összesített szavazatszámból számított pártszázalék érték szerint.
Választás bonyolítása:
1 . Részvételi lehetőség :
Választáson minden választási megmérettetést vállaló választójoggal rendelkező magánszemély társadalmi szervezet (párt) indulhat, amely az indulási feltételeknek eleget tett. (választói ajánlószelvény gyűjtés nincs!)
2 . Indulási feltétel :
Választási megmérettetésen résztvevő magánszemélynek, társadalmi szervezetnek (pártnak) be kell jelentkezni az Országos Választási Irodánál.
3 . Bejelentkezési határidő :
Választás napja előtt 60 naptári napig.
4 . Bejelentkezés regisztrációs költsége :
Minden választási megmérettetést vállaló induló jelöltnek a választási év január elsejei köztisztviselői illetményalap háromszorosát kell letétbe helyezni a bejelentkezési helyen. Ez az összeg visszajár akkor, ha a jelölt a választókerületében összesített érvényes szavazatszámok legalább 1%-át elnyeri. Időszaki választáskor a mindenkori év január elsejei köztisztviselői illetményalap számít.
A politikai megmérettetés komolyságát bizonyító biztosíték a regisztrációs költség letétbe helyezése, a képviselőjelölti kaució, amely a megalapozatlan jelölés elkerülésére szükséges. Visszamaradó összegeket az Országos Választási Iroda a választással kapcsolatos költségeire használja fel.
Bejelentkezés regisztrációs költsége felváltja az 1989. évi XXXIV. számú választási törvényben előírt (750) választói ajánlószelvény gyűjtését.
5 . OVI tájékoztatási feladata az induló pártok bejelentkezéséről :
Országos Központja hivatalos tájékoztatást ad választókerületenként, a megmérettetést vállaló jelöltek bejelentkezéséről pártonkénti bontásban, a bejelentkezési határidő napjának lejártát követő napon. Regisztrációs eltérés esetén három munkanap adott a javításra.
6 . Jelöltállítás :
A megmérettetést vállaló párt feladata a képviselőjelölt állítás. Országgyűlésbe személyek kerülnek be, ezért minden induló szervezet --- mind a 176 választókerületben --- jelöltet állíthat, de indulhat a szervezet akkor is, ha kevesebb választókerületben állít jelöltet, valamint indulhat akkor is, ha csak - "egyszemélyes" - a szervezet.
7 . Választás célja :
(a) Minél több - "szervezet" - vegyen részt a törvényhozás munkájában.
(b) Megismerni:
egyrészt: minden induló szervezet, párt országos támogatottságának szavazatszámát, százalékértékét,
másrészt: a parlamentbe jutó szervezetek, pártok és képviselők neveit, eredményeit.
8 . Szervezetek, pártok választási táblázata:
Országos Választási Iroda első feladata:
Az induló pártokról a 176 választókerületben azonos, --- ABC sorrend --- szerint összeállított, az alapján sorszámozott -- "Választási Táblázat" --ot készít, melyen az összes megmérettetést vállaló párt sorszáma és neve szerepel. Választási Táblázat sorrendje alapján kell a további TÁBLÁZATOK -on a pártok sorszámát, nevét kitölteni.
Választási Táblázat
Szavazási jel helye
"Pártok" sorszáma
"Pártok" neve
" 1. számú" Párt
„A" Párt
„2. számú" Párt
„B" Párt
„……. számú" Párt
………..Párt
„120. számú" Párt
„ZS" Párt
"121
EGYIK PÁRT SEM FELEL MEG
Ha valaki a szavazás során egyik pártra sem kíván szavazni, az egyik párt sem felel meg kockába helyezi el jelét.
Indulás teszi lehetővé:
a.) egyrészt azt, hogy egy választókerületben egyidejűleg több képviselőt válasszanak, mert a jelöltek választókerületekben indulnak, (386 : 176 = 2,193181 képviselő jut egy választókerületre átlagosan), ami azt is jelenti, hogy egy választókerületnek minimum két képviselője van.
b.) másrészt azt, hogy minden induló párt megmutathatja országos szinten megnyilvánuló választói támogatottságát, mert minden megmérettetést vállaló a Választási Táblázaton szereplő párt szavazatokat gyűjthet egyidejűleg mind a 176 választókerületben, kevés jelölt állításkor is, függetlenül attól, hogy mennyi választókerületben állít jelöltet a párt -- azaz olyan választókerületben is lehet a pártra szavazni, ahol az induló pártnak nincs képviselőjelöltje.
9 . Pártok választási feladata :
Minden választáson induló párt feladata, hogy versenyezzen :
a) --- a minél több szavazatszámért, a nagyobb választói támogatásért,
b) --- a minél több sorrendhelyes képviselői helyért.
Pártcél: felkészített képviselőjelölt állítása lehetőleg mind a 176 választókerületben. Jelöltek részére minél nagyobb támogatást nyújtani a minél több sorrendhelyes képviselői hely elérése érdekében.
10 . Választás menete :
Szavazáson részvevő választópolgár a 176 választókerületben azonos, -- ABC sorrend -- szerint összeállított sorszámozott, és a párt nevét, (logóját) is tartalmazó „Választási Táblázat"-on megjelöl a szavazatával egy pártot. Arra a pártra szavaz, amellyel szimpatizál, amelynek elvével egyetért. Mind a 176 választókerületben minden választópolgárnak ugyanarra az egész országban egységes „Választási Táblázat"-ra" kell szavazni.
A szavazatok mind a választókerületben, mind országos összesítésben számítanak! Érvénytelen az a szavazólap, amely jelöletlen, vagy amelynél, egynél több párt van megjelölve.
Szavazáskor a választópolgár a kitöltött "Választási Táblázat" -ot, a szavazási eredményt leolvasó és továbbító elektronikus gépbe rakja – (a lottószelvények feldolgozásához hasonlóan).
A gép a szavazati adatot elektronikusan leolvassa és feldolgozás céljából, egyidejűleg továbbítja:
a) --- 1. választókerületi központba, (176 ilyen hely van)
b) --- 2. megyei választási központba,
c) --- 3. országos választási központba.
d) --- Urnazárást követően, kézi számolással is el kell végezni az ellenőrzést, amely egyúttal a telepített szoftverkód ellenőrzése is.
Abban az esetben, ha az elektronikusan feldolgozott eredmények nem egyeznek az urnazárást követő kézi számlálás számszerű értékével, a választás a választási körzetben érvénytelen. Ezt a tényt, még aznap az OVI -nak jelenteni kell. A választást hét nap múlva meg kell ismételni!
11 . Választási eredmény feldolgozása :
Országos Választási Iroda második feladata:
(a) az 1. számú táblázat elkészítése és kitöltése: a jelöltekről pártonkénti és választókerületenkénti bontásban.
(b) Sorrendhelyes képviselői helyek számítása :
1. számú TÁBLÁZATON a 176 választókerületben kapott szavazatokat választókerületenként is és pártonként is fel kell tüntetni. Szavazatszámokat pártonként kell összesíteni és a választásra jogosultak száma alapján minden választókerületi jelölt támogatottságának egyéni fajlagos százalékszámát 7 (hét) tizedes jegy pontossággal ki kell számolni. A választókerületben a jelölt szavazatszámát kell elosztani a választásra jogosultak érvényes szavazatainak számával, melynek eredménye a jelölt egyéni fajlagos százalékszáma.
1. számú táblázat Pártok és jelöltek támogatottsága
Érvényes szavazatok száma
1. számú Párt sorszáma, neve
….
120. számú Párt sorszáma, neve
Jelölt neve
Kapott szavazat-szám
Egyéni fajlagos százalékszám
….
Jelölt neve
Kapott szavazat-szám
Egyéni fajlagos százalékszám
1. számú választókerület
43486
Kiss Péter
9253
21,2781125
….
Pék Irén
11362
26,1279492
2. számú választókerület
49618
Nagy Ilona
8765
17,6649603
….
Kara Pál
5592
11,2701035
……..
…….
……
……..
…….
….
…...
……
…….
176. számú választókerület
63855
Kun Ede
10937
17,1278678
….
Rakó Elek
8885
13,9143371
Országosan Összesített szavazatszám
5543267
1270457
….
738662
Az 1. számú táblázatból megállapítható, kiknek jár vissza a bejelentkezési regisztrációs költség. Az, az induló jelölt, aki választókerületében az érvényes szavazatok számához viszonyítottan nem éri el az 1 %-os eredményt, az elveszítette a bejelentkezési regisztrációs költségét.
12 . Pártszázalék számítás:
2. számú táblázat 386 mandátum, közelítő, előzetes számítása
Pártok sorszáma, neve,
Országosan Összesített szavazatszám
Pártszázalékszám
3,8600 x Pártszázalékszám
Sorrendhelyes képviselők előzetes száma
„1. számú" Párt
1270457
22,9189212 %
88,4670358
88
„2. számú" Párt
38618
0,6966649 %
2,6891268
2
………..Párt
..…
..…
..…
..…
„120. számú" Párt
738662
13,3253909 %
51,4360088
51
Összesen
5543267
100 %
369,8362645
369
Országos Választási Iroda harmadik feladata:
2. számú táblázat elkészítése és annak kitöltése: pártonkénti bontásban, a 176 választókerületben elért összesített szavazatszám alapján. 2. számú TÁBLÁZATBAN kell feltüntetni az 1. számú TÁBLÁZATBÓL vett, a 176 választókerületben kapott, pártonként országosan összesített szavazatszámokat, és abból hét tizedesjegyű pártszázalékszámot kell számolni.
Sorrendhelyes képviselői helyek közelítő, előzetes pártonkénti száma: számított pártszázalékszámot kell megszorozni, a képviselői helyek egy százaléknyi értékével (3,8600).
2. számú TÁBLÁZAT számítása alapján minden induló párt annyi mandátumot kap, amekkora a szorzat egész számú értéke, amely a pártok országos támogatottságát mutatja.
Ezt követően kell a töredékszavazatokra vonatkozó számítást elvégezni.
13 . Töredékszavazatokra vonatkozó számítás:
Országos Választási Iroda negyedik feladata: 3. számú táblázat készítése és annak kitöltése:
Sok "párt" indulása esetén a képviselői helyek számításakor, a kapott szorzat töredék részei miatt nem 386 sorrendhelyes képviselői hely kerül kiosztásra, hanem kevesebb (törtszámú képviselő nem létezik). Ezért a képviselői helyek számításakor a 3,8600 szorzószámot növelni kell mindaddig, amíg az összes képviselői hely száma éppen megegyezik a 386 számmal.
3. számú TÁBLÁZATBAN a töredékszavazatokra vonatkozó számítás szerint az ott ismertté vált módosító szorzószám értékekkel helyesbíteni, korrigálni kell a kiosztható képviselői megbízások számát. A táblázat véglegesítésekor a 3,8600 helyett a korrigált végső szorzószámot kell beírni a töredékszavazatokra vonatkozó számításnál ismertté vált módosító érték szerint.
Korrigáló számítást kell végezni: a pártok választáson elért összesített szavazatszámból számított pártszázalékszám értékeket --- kerekítés nélkül --- szorozni kell először 3,8600-al majd ezt növelve például 3,8700, majd 3,8826, majd 3,8852, majd …..-ra, és így tovább mindaddig, amíg a táblázatos összesítésben az összes képviselőszám eléri a 386 értéket.
Azoknak az induló "pártoknak", amelyeknél a nép döntése, bizalma, támogatása alapján kapott szavazatszám országos összesítésben olyan kevés, hogy a számítás eredménye szerint egy személy sem lesz képviselő, azoknak a "pártoknak" nem lesz képviselőjük, szavazatszámukat mandátumszerzés tekintetében elveszettnek kell tekinteni.
3. számú táblázat
Töredékszavazatokra vonatkozó számítás példája
Pártok sorszáma, neve
Választáskor kapott pártszázalékszám
Alap Szorzó-szám
Szorzat értéke
Képvi-selők száma
Növelt Szorzó-szám
Szorzat értéke
Képvi-selők száma
1.
29,2532556
3,8600
112,91756
112
3,8935
113,89755
113
2.
7,7963892
3,8600
30,09406
30
3,8935
30,35524
30
..…
..…
3,8600
..…
..…
3,8935
..…
..…
98.
17,0070594
3,8600
65,64724
65
3,8935
66,21698
66
..…
..…
3,8600
..…
..…
3,8935
..…
..…
Összesen:
100
379,83626
379
383,84627
383
És így tovább, a 3,8600 szorzószám értéket addig kell növelni, amíg a 386 hely betöltésre kerül.
A szorzószámok növelésével kell mind a 386 helyet betölteni.
14. Pártok képviselőinek sorrendhelyes táblázata
Országos Választási Iroda ötödik feladata:
(a) : 4. számú sorrend táblázat elkészítése és annak kitöltése:
(b) : A 3. számú táblázat számítása, és az 1. számú táblázat adatai szerint minden képviselőséget nyert párt részére – külön-külön – kell elkészíteni, és ki kell tölteni a 4. számú táblázatot egyéni százalékszámok adatai alapján csökkenő sorrendben, mely a pártok sorrendhelyes mandátumot kapott képviselőinek választási adatait tartalmazza.
(c) : Csökkenő egyéni fajlagos százalékszámok sorrendben sorrendhelyes képviselői mandátumot azok a jelöltek kapnak, akiknek legnagyobb a párton belőli egyéni fajlagos százalékszámos támogatottságuk.
4. számú sorrend táblázat
Szervezet neve: ( 12. számú párt )
Képviselők száma: 25, a 3. számú táblázat számítása alapján
Képviselők egyéni százalékszámai csökkenő sorrendben az 1. számú táblázat alapján
Sorszám
1.
2.
3.
.....
25.
Körzetszám
2
119
34
.....
16
Képviselő neve
Varga István
Kiss János
Nagy József
.....
Kovács Ildikó
Egyéni fajlagos százalékszám
43,5135636
40,3561747
37,2755304
.....
3,5576075
15 . OVI feladata a választás eredményének értékelésére, sorrendi tevékenysége :
A választást követően 386 sorrendhelyes parlamenti képviselői hely sorsa válik ismertté.
a /- Választás előtt regisztrálja a bejelentkezőket és hivatalos tájékoztatást ad választókerületenként a bejelentkezett jelöltekről.
b /- Választás előtt elkészíti: a pártok Választási Táblázat -át.
c /- Választás előtt elkészíti, a választás után kitölti az 1. számú TÁBLÁZAT -ot a választás eredményeinek megfelelően választókerületenkénti és pártonkénti részletezésben.
d./- Minden választókerületben a választásra jogosult személyek számához viszonyítva kell a jelöltek egyéni fajlagos százalékszámát kiszámolni 7 (hét) tizedes jegy pontossággal az 1. számú táblázatban.
e./- Döntést hoz az 1. számú táblázat alapján a bejelentkezési regisztrációs költség visszafizetéséről, illetve annak megtartásáról.
f./- Választás előtt elkészíti, a választás után kitölti a 2. számú TÁBLÁZAT –ot. Országosan összesített szavazatszám pártonkénti adatokból kiszámítja a pártszázalékszámokat és elvégzi a képviselői helyek közelítő számítását.
g./- A 3. számú táblázat -on elvégzi a képviselői helyek végleges számítását (korrekciós számítás). [A 386 sorrendhelyes képviselői helyből minden párt annyi mandátumot kap, amekkora az arányos százalékos támogatottsága.]
h /- Választás előtt elkészíti, választás után kitölti minden képviselőséget nyert párt részére – külön-külön – a 4. számú sorrend TÁBLÁZAT -okat, az 1. számú táblázat egyéni fajlagos százalékszám adatai alapján, mely a pártok sorrendhelyes mandátumot kapott képviselőinek választási támogatottsági adatait tartalmazza.
i./- a 4. számú sorrend TÁBLÁZAT alapján csökkenő egyéni százalékszámok sorrendben sorrendhelyes képviselői mandátumot azok kapnak, akiknek legnagyobb az egyéni fajlagos százalékszámos támogatottságuk.
16 . A választási eredmények kihirdetése:
Az Országos Választási Iroda: az elkészített négy fajta táblázatról hivatalos tájékoztatást ad ki.
Első példa :
Egy országosan ismert személy országgyűlési képviselő akar lenni. Független képviselőként, mint egyszemélyes párt indul a választáson. A választás során a 176 választási körzetben – országos összesítésben – „ X „%-ot ért el, melyet meg kell szorozni 3,8600-al, illetve ha szükséges a töredékszavazatokra vonatkozó részben írt korrigáló %-al. Ha a kapott szorzat eredmény magasabb, mint 1,000, akkor a jelölt személy mandátumot nyert. Pl.: 0,2600 % x 3,8600 =1,0036.
Második példa :
Egy párt --- kis párt lévén --- a 176 választási körzetből mindösszesen 50 helyen tudott képviselő jelöltet állítani. Választás során a 176 választási körzetben – országos összesítésben – 1,5889650 %-ot ért el. Országgyűlési képviselői helyek száma 386. --- Ennek egy százalékával kell megszorozni a kapott százalékértéket.
Képviselői helyek számítása: 1,5889650 % x 3,8600 = 6,133404 .
A párt 6 fő képviselői helyhez jutott. Személy szerint az a 6 fő kap mandátumot az 50 indult jelölt közül, akik a választási körzeteikben a legnagyobb egyéni százalékszámot kapták (ez látható a pártról készült 4. számú táblázatból).
Eredményhirdetés:
Abban az esetben, ha az országos részvétel eléri a 35 %-ot, a választást eredményesnek kell minősíteni.
Abban az esetben, ha az országos részvétel nem éri el a 35 %-ot, a választást eredménytelennek kell minősíteni. Ebben az esetben az államelnöknek legfeljebb félévi időtartamra ügyvivőkormányt kell kinevezni, mely csak az ügyek vitelére kap megbízást.
Az ügyvivőkormány jogszabályt nem alkothat, nem kezdeményezhet.
Fél éven belül az új országos választást meg kell tartani.
KIEGÉSZÍTÉS
Az alábbi táblázat azt mutatja meg, hogyha arányos lett volna a képviselői helyek elosztása, melyik párt hány képviselőt küldhetett volna a parlamentbe az egyéni képviselőkre adott szavazatszámok alapján.
A táblázat alapos áttanulmányozása után látható, hogy mennyire szükséges volna az arányos támogatottsági eredmények alapján felálló demokratikus parlamenti képviselet, ahol semmiféle kirekesztés nem megengedett.
A szavazatszám adatok az Országos Választási Bizottság által az internetre tett adataiból származnak.
a
b
c
d
e
C : e=
1 képviselőre jutó átlagszavazatszám
2002. április 7.-i országgyűlési Választás egyéni eredményei
sorszám
Pártok
szavazatszám
szavazat %
képviselők száma
1
MSZP
2319198
41,23315545
162
14316
2
FIDESZ
2217755
39,42959449
156
14216
3
SZDSZ
408874
7,269394508
27
15143
4
MIÉP
257430
4,576862867
18
14301
5
CENTRUM
182253
3,240286634
12
15187
6
MUNKÁSPÁRT
108732
1,933152520
7
15533
7
FKGP
67401
1,198326279
4
16850
10
ÚJBALOLDAL
5597
0,099509387
0
11
REFORM KISGAZD
2771
0,049265769
0
12
KISGAZDAPÁRT
2705
0,048092352
0
13
ZÖLDEK
2221
0,039487288
0
14
MAVEP
1288
0,022899427
0
15
PEST 1601
919
0,016338954
0
16
ÖSSZEFOGÁS MA.
793
0,014098793
0
17
M.NY.P.
685
0,012178655
0
18
MSZMP
612
0,010880783
0
19
SZDP
590
0,010489644
0
20
MRP
589
0,010471865
0
21
FMDP
531
0,00944068
0
22
KPDP
261
0,004640334
0
23
DRP
171
0,003040219
0
24
40 FŐ FÜGGETLEN
43219
0,768393102
0
ÖSSZESEN
5624595
100
1-7
ÖSSZESEN
5561643
100
386
14408
Egy példa az aránysértő választási rendszerre:
2005-ben Nagy-Britanniában a választások eredményeképpen a Munkáspárt a szavazatok 44 %-át, kapta, amíg a parlamenti képviselői helyeknek közel 60 %-át, nyerte el!
Hol van itt az arányosság?
És még egy példa az arányos (?) választás idejéből:
1947-es magyarországi országgyűlési választásokA Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.(1947-es magyar országgyűlési választások szócikkből átirányítva)
A kékcédulás választások néven elhíresült 1947-es magyar országgyűlés választásokat augusztus 31-én rendezték. A választásokat megelőzően, 1947. július 23-án a kommunisták nyomására módosították a választójogi törvényt (1947.: XXII. tc.). A törvényben újrarendezték a választási szabályokat és megnevezték azokat a háború előtti jobboldali szervezeteket, amelyeknek volt tagjai nem voltak választhatóak. A törvénymódosítás 10%-kal csökkentette a választásra jogosultak számát.
Az induló pártok eredményeiSzervezet
Szavazatok száma
Szavazatok aránya
Mandátumok száma
Mandátumok aránya
Parlamenti szerepe
Magyar Kommunista Párt (MKP)
1 111 001
22,25%
100
24,33%
kormánypárt
Független Kisgazdapárt (FKgP)
766 000
15,34%
68
16,55%
kormánypárt
Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP)
742 171
14,86%
67
16,3%
kormánypárt
Demokrata Néppárt (DNP)
824 259
16,5%
60
14,6%
ellenzék
Magyar Függetlenségi Párt (MFP)
670 751
13,43%
49
11,92%
ellenzék
Nemzeti Parasztpárt (NPP)
413 409
8,28%
36
8,76%
kormánypárt
Független Magyar Demokrata Párt (FMDP)
262 109
5,25%
18
4,38%
ellenzék
Magyar Radikális Párt (MRP)
85 535
1,71%
6
1,46%
ellenzék
Keresztény Női Tábor (KNT)
69 363
1,39%
4
0,97%
ellenzék
Polgári Demokrata Párt (PDP)
49 740
1%
3
0,73%
ellenzék
Összesen
4 994 338
100%
411
100%
—
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
