Czike László
Kiáltvány a magyarokhoz az államadósságról
Rendszerváltás jelzáloggal
Senki, sohasem látta azt a levezetést, vagy bizonylati alátámasztást, amely hitelt érdemlõen megmagyarázta, bizonyította volna: mibõl keletkezett a + 22 milliárd USD adósság, egyetlen év alatt - közvetlenül az elsõ szabad választások elõtt, 1990-ben? Hiszen 1973-1989. között mindössze 1 mrd USD kölcsönt vettünk fel, amelyet 12-szeresen vissza is fizettünk. Mit takar ez a 22 mrd USD, utólag elõtalált "adósság", melyet azután a rendszerváltó Antall-kormány készségesen, teketória és verifikálás nélkül, maradéktalanul átvállalt, noha erre a tanúk szerint senki nem kötelezte? Egyáltalán: miféle demokrácia s független jogállam az, amelynek KORMÁNYA, "NEMZETI" BANKJA úgy és akkor vesz fel az országgyûlés megkérdezése nélkül bármekkora hiteleket, s vállal át illegitim elõdjétõl, bármekkora államadósságot, ahogy és amikor csak akar? Aztán eladja a nemzeti termelõ tõkét, ugyanígy...
Kitalált államadósság
Becsapták a népet: valójában ez az "államadósság" soha nem is létezett. Kitaláció az egész, mint nagyjából minden globális elmélet és gyakorlat, ami ennek a hazug, nemzetáruló "reformkommunista" pénzelitnek a nevéhez fûzõdik. Az IMF-fel és a Világbankkal összefogva és összefonódva, szisztematikusan eladósították Magyarországot, hogy azután potom áron, mindenestül kiárusíthassák a nemzet évtizedek alatt felépített összes termelõerejét, vagyonát.
Ameddig Magyarországon is ez a külföldi, szupranacionális hódítókkal, jutalékért (rózsadombi-) paktumot kötött janicsár-klikk uralkodik, addig soha nem lesz itt - sem az olajfák alatt - sem béke, sem jólét.
A Rózsadombi Paktum
"Íme a PAKTUM, amelyrõl nem lehet beszélni.
Ez volt írásom kiinduló pontja.
Most pedig közlöm a magyar népre erõszakolt gyalázatos szerzõdés szövegét. Egy otthoni publicista, mint Benedek István, nem teheti meg ezt, saját jól felfogott érdekében, az Angliában élõ Révffy László azonban a közelmúltban nyilvánosságra hozta ezt a megdöbbentõ árulást. Szövegét Németországban élõ barátom küldte, azzal a kéréssel, hogy terjesszük a magyarság minél szélesebb köreiben. Kívánságának eleget teszek, mert teljesen egyetértek vele: ezt mindenkinek meg kell ismernie."
Írását azzal kezdi, hogy 1989. március 15-én, amíg hazánk népe elsõ szabad megemlékezését tartotta - egy budai villában titkos tárgyalás volt, melyen a következõk vettek részt: a távozó szovjet hadsereg tábornoka, a szovjet titkos-rendõrség (a KGB) ezredese, az amerikai követség elsõ titkára, a CIA egyik tisztje, az izraeli titkosszolgálat (a Mossad) képviselõje, a római katolikus, a református, az izraelita egyház egy-egy megbízottja, és öt magyar politikai vezetõ, akik közül négy ma is vezetõ pozícióban van.
A Paktum kötelezõ elõírásai
Akkor most a Paktum, lényegében maradéktalanul megvalósult 20 pontja, lényegtelen rövidítésekkel:
1. A szovjet csapatok békés és barátságos kivonulása
2. A Szovjetúnió kárpótlása a hátrahagyott javakért
3. Barátságos viszony kiépítése a Szovjetúnióval
4. A szovjetellenes tevékenységek megakadályozása
5. A határok kölcsönös megnyitása a Szovjetúnióval
6. A volt párttagok mentesítése minden büntetés alól
7. A volt karhatalmisták megvédése a megtorlástól
8. A kommunisták beépítése a választási pártokba
9. Az államvagyon átmentése a kommunisták kezébe
10. Az igazságszolgáltatás a kommunistáké marad
11. Minden zsidóellenes megnyilatkozás megtorlása
12. A jobboldali pártok szervezésének akadályozása
13. A magyar határokon többé nem lehet változtatni
14. A magyar kormány nem tarthat kapcsolatot jobboldali emigrációs személyekkel vagy szervezetekkel
15. A volt kommunista országok irányában csak barátságos nyilatkozatok láthatnak napvilágot
16. Az 1956-os eseményeket a kommunizmus megjavítását célzó mozgalomnak kell beállítani, és csak azokat szabad szóhoz juttatni, akik ezt így értelmezik
17. A hadsereg létszámát egyharmadára csökkentik
18. A Szovjetúnió megõrzi a politikai befolyását, az USA pedig megerõsítheti befolyását az üzleti életben.
19. Magyarország garantálja a nemzetiségek nyelvi, kulturális, politikai, gazdasági jogai gyakorlását
20. Magyarország kártalanítja a magyar zsidóságot a II. világháborúban elszenvedett veszteségeiért.
A fenti megalázó feltételek megfogalmazásukkor még köthették az aláírókat, de ma, a Szovjetúnió, Jugoszlávia és Csehszlovákia összeomlása után semmi esetre sem. Akik 1989. március 15-én aláírták a fenti 20 pontot, még akkor sem mentesülhetnek a vádtól, ha kényszerhelyzetben tették ezt. Viszont ha 1992-ben, a közép-és kelet-európai események után is érvényesnek tartják a Paktumot, akkor ez a magatartás hazaárulásnak minõsül, amiért a törvény elõtt kell felelniük. Íme, a sokat emlegetett "Rózsadombi Paktum", mely mindeddig megakadályozta hazánk valódi politikai átalakulását, a magyar milliók emberi életnívójának megteremtését, mely népünk fejlõdésének, jövõjének, demokratikus életének és jólétének alapfeltétele.
A titkos találkozó résztvevõi
Antall József, múzeumigazgató, majd miniszterelnök
Horn Gyula, külügyminiszter, késõbbi miniszterelnök
Petõ Iván, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke
Paskai László, bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek
Göncz Árpád, mûfordító, késõbbi köztársasági elnök
Zoltai Gusztáv, a MAZSIHISZ elnöke
Boross Péter, belügyminiszter, majd miniszterelnök
Jóskabácsi, "szállásadó", a református egyháztól
A találkozón a reform-kommunista Németh-kormányt nem képviselte senki (ennyire nem volt perspektívája?)."
Meghasonlott ünneplés
Idézet "a Szittyakürt" 1992. márciusi-áprilisi számából: "Miközben a magyar nép ünnepelte szabadsága kivívását a pesti utcán, a rózsadombi tizenhárom megtárgyalta és aláírta Magyarország új rabszolgaságát, a magyar nép idegen igába hajtását." A résztvevõ személyek felsorolása, és a 20 pont tökéletesen megegyezik. Folytatva az idézetet: "Itt van a titok. (...) Népünk elárulásával fizettek a jelenlegi tisztségeikért. Így születhetett meg az elsõ kommunistákból szabadon választott magyar kormány, melynek a vezetõi szolgai módon hajtják végre a rájuk erõltetett határozatokat. (...) Ez a rózsadombi egyezmény átmenti a kommunistákat, elpusztítja a magyar nemzetet. Ezért felelni fognak a történelemben, a magyar nemzet színe elõtt a rózsadombi tizenhármak. Változnak az idõk, változnak az emberek. Az aradi tizenhárom az életét áldozta, hogy a magyar nemzet éljen; a rózsadombi tizenhárom pedig azzal próbálta menteni önmagát, hogy feláldozta a magyar nemzetet."
A hamis jelzálogjogot érvényesítik
Az esztelenül, pánikszerûen véghezvitt - sietõs volt, nehogy a nemzeti erõk hirtelen, még idõben felébredjenek! -, 18-20 éve folyamatosan zajló privatizáció rémdrámába illõ "eredményeket" hozott. Teljes egészében eltûnt, multinacionális tulajdonná vált a komplett magyar ipar, a bel-és külkereskedelem, a közszolgáltatások döntõ hányada - nagyjából minden, ami profittermelõ mûködõ tõke, illetve, ami mozdítható. Mivel hivatalosan összeállított állami vagyonleltár (átfogó vagyonértékelés) nem készült; ennek hiányában csupán visszatekintõ, globális becslésekkel élhetünk. Az elmúlt 20 év alatt - a Világbank szakértõi szerint - összességében mintegy 100 milliárd USD könyvi értékû állami vagyontárgyat privatizáltak, amelynek a piaci, üzleti értéke ennek akár többszöröse is lehetett. Antall József "rendszerváltó" miniszterelnököt állítólag megfenyegették, hogy amennyiben nem vállalja át a 22 Mrd USD adósság jogfolytonos szolgálatát, akkor a nemzetközi bankok minden hitelüket kivonják Magyarországr ól, és beszüntetik a gazdaság, az állami költségvetés folyamatos finanszírozását. Ez a barátságtalan lépés, persze, üres államkincstárral, valutatartalék nélkül megbéníthatta volna az ország teljes gazdasági életét. Ámbátor Schamschula György, aki elõbb Antall személyes tanácsadója volt, s utóbb közlekedési miniszter lett - évekkel késõbb megcáfolta ezt; szerinte Antallt senki nem kényszerítette az adósságszolgálat készséges átvállalására. Meglepõ tény az is, hogy az a Soros György, akirõl épp' az ellenkezõjét "gondolnánk", azt javasolta Antallnak, kérje az adósság átütemezését... Ám Antall nem hallgatott rá, és lényegében egyszemélyi döntést hozott. A terve az volt, hogy az állami vagyonból elad annyit, amennyi az államadósság kiegyenlítését fedezi, és a többibõl állami beruházásokat, szociális juttatásokat finanszíroz, sõt, valutatartalékot is képez.
Mindebbõl nem lett semmi.
A trójai faló
Antallnak jóelõre felállították a csapdát: a leköszönõ reformkommunista garnitúra számára azért lehetett feltétlenül "szükséges" az induló adósság, még idejében bejelentett "elõtalálása", mert enélkül az addig élvezett gazda(gság és a politikai hatalom örökre elúszott volna. De hogy ne ússzon el - és ez tökéletes összhangban áll a Rózsadombi Paktum posztulátumaival! -, a Németh Miklós által "elõtalált" 22 Mrd USD "adósság" trójai falóul szolgált, visszafordíthatatlanul kényszerpályára terelte az egymásra épülõ eseményeket, valóságos lavinát zúdított az amúgyis épp "padlót fogott" országra...
Mindenreképes Szélhámosok Pártja
Sándor András, 1997-ben meghalt író-zseni barátom, így nevezte az utódpártot: MSZP = Mindenreképes Szélhámosok Pártja. És, mint tudjuk, a kommunizmusban az a legszörnyûbb, ami utána jön. Meg aztán: a kommunista, ha egyszer a szájában, a fogai között tartja a prédát (koncot, vagyont, beosztást, hatalmat), hát sosem engedi el többé. Gondoljuk csak meg! A rendszerváltás elõtti idõpillanatban még nem volt "másunk", csak:
1. A 12-szeresen visszafizetett 1 Mrd USD adósságunk, pontosabban annak "hûlt helye", az MNB adósság-nyilvántartásaiban (lásd: Mûhelytanulmányok), meg
2. A min. 100 Mrd USD értékû állami vagyonunk, meg
3. A "0" Mrd USD összegû valutatartalékunk.
Azután a következõ idõpillanatban már mozdult a kép, az "ajtón", vagyis a helybõl hülyének nézett III. Köztársaság (tér) kapuján betolták a trójai falovat a Magyar Nemzeti Bankba, hasában a frissen elõtalált 22 Mrd USD, külsõ államadóssággal. Ezután a helyzetünk már korántsem olyan rózsás, s az alábbiak szerint alakul:
1. Az külsõ államadósság "új" adata: 22 Mrd USD.
2. Az állami vagyont azonnal, gondolkodás és késlekedés nélkül ki kell árusítani, máskülönben az ország és a gazdaság finanszírozhatatlanná válik...
3. Hiányzik az álhitel fedezete, meg a valutatartalék...
Aki netán azt gondolja, hogy ez a teljesen logikus levezetés amúgy csak merõ fantazmagória, annak a figyelmébe ajánlom a mostani reform-kommunista kormányunk bûvészmutatványait, amelyekkel félkézzel is úgy tüntetnek el a hitel-, kölcsön-, pályázati-, stb., külsõ és belsõ pénzpiacon felvett dollár-, euró-és forintmilliárdokat, mintha - munkásököl zuschlag, add ide a bukszád! - azok nem is léteztek volna, minden pénznek nyomban bottal üthetjük a nyomát... Nos, kedves olvasóm, tényleg azt hiszed, hogy nemlétezõ adósságot nehezebb teremteni, mint valódit ellopni? Pláne, a megvalósult rendszerváltást megelõzõ totális zûrzavarban? Amikor a Rózsadombi Paktum elõírásainak egymásra épülõ megvalósításához ez a 22 Mrd USD adósság úgy kellett, mint falat kenyér? Nem, kedves olvasóm, naív lehetsz, de ennyire azért nem...
Azt mondod - összeesküvés?
Igen, a Rózsadombi Paktum az volt.
Dicstelen...
Köztársaság helyett demokratikus királyságot!
Miként lehet egy állítólag szuverén és demokratikus nemzetállam bármikori vezetése olyannyira rövidlátó, ostoba, korrupt, felelõtlen és aljas, hogy 18 éven keresztül folyamatosan csak vágja-vágja, ész nélkül az aranytojást tojó tyúkjait, egyre csak kiárusítja a családi ezüstöt, és a "fûnyíró-elv" állandó, "következetes" alkalmazásával, bármi áron való érvényesítésével, szabályszerûen kiirt minden életet maga körül, ameddig a szem csak ellát, nehogy ennek a sokat szenvedett országnak jobb sorsra érdemes népe egyszer újra békében, nyugalomban élhessen? Hogyan merészelnek a - magukat elitnek nevezõ - nemzetveszejtõk - naponta ott vigyorogni a tévék képernyõjén, és kórusban hazudni egyre hatalmasabbakat, mikor napnál világosabb, hogy egy tál lencséért eladták egész Magyarországot, és bûnszövetségben a kozmopolita szabadrablókkal, úgy, de úgy lepusztították hazánkat, hogy többé már ne nõjön fû a magyarok (és állataik) számára a szûkös Kárpát-medencében. Mindenekelõtt - szerintük végérvé nyesen - tönkretették az államformánkat; s közvetlenül a kommunista diktatúra leépítése után, bevezették az egész atlanti világban egyenszilárdságú liberál-bolsevik "köztársaság"-ot, amely az amerikai típusú szabadkõmûves orwelli rémállam mintájára összetákolt Európai Únió uniformizált regionális mozaikkockája. Az országot, népét és vagyonát, nem szabad rábízni holmi hitetlen tahók, hiteltelen kozmopolita janicsárok kénye-kedvére, akiknek fixa ideája, hogy a manipulált amerikai szoftverrel ebül szerzett 51 %-ukkal akármikor letagadhatják még a csillagokat is az égrõl. Magyarország természetes vezetõje a Szentkoronatan alapján választott szakrális király, aki az egy Isten kegyelmével megáldva, demokratikus királyság formájában vezeti az államot, tehát a Király a prezidenciális jogokkal felruházott államfõ.
A népvagyon végkiárusítása
Az IMF-be és a Világbankba történt konspiratív (értsd: D 209) beléptetésünk (1982.) óta szüntelenül folyik a magyar népvagyon gátlástalan kiárusítása, amelynek elõre megtervezett, kitervelt "végeredménye" szerint Magyarországon már csaknem minden - ipar, kereskedelem, piac, mezõgazdaság, állam, politika, költségvetés, kultúra, oktatás, egészségügy, honvédelem, stb. - közvetlenül a multik tulajdona, vagy közvetve, de a szupranácik ("szupranáci" = a Világállam feltétlen híve, fedett ügynöke) által 100 %-ban meghatározott. Az egykor 100-%-ban magyar nemzeti (társadalmi) tulajdont képezõ, mintegy 100 Mrd USD könyvi értékû mûködõ tõke "eltûnt", és összességében maximum 20-25 Mrd USD "privatizációs" bevételt hozott, ami természetesen szinte azonnal beleolvadt az adott évi büdzsébe, pótlólagos fedezetül szolgálva a minden ésszerû hátáron túl költekezõ rémállam, nagyrészt improduktív költségeire. Megjegyzendõ, hogy a szabadrabló privatizátorok valójában az egész magyar állami és fogyasztói piacot megvették, potom áron, hiszen a könyvi értéknél lényegében egy fillérrel sem fizettek többet, ám a megvásárolt portfolió piaci-üzleti ennek legalább a 2-3-szorosát érte, hiszen a lényeg az volt, hogy a nemzeti termelést kiszorítva, a magyar piacot elárasszák a saját termékeikkel, melyek árszínvonala néhány év leforgása alatt több tízszeresen meghaladta a korábbi (kiszorított) magyar termékek árszínvonalát. Vegyük mindehhez még azt is hozzá, hogy a forint/USD paritás is 18-20 év alatt leromlott az eredeti arány felére, miközben hosszú éveken át az eredeti paritás harmadát sem érte el. Így joggal állítható, hogy az elprivatizált nemzeti vagyon valós piaci értéke minimum 300 Mrd USD lehetett, mármint a jelenértékre diszkontált tõkehozadék (profit) tõkés vagyonértékelési módszerét alkalmazva. Egyszerûbben kifejezve: az elprivatizált tõke ma épp' annyi profitot termel a már multinacionális tulajdonosok számára - mind kiviszik az országból! -, ami cca. 300 Mrd USD mûködõ tõke érték hozadékának fele l meg. A kamatrabszolgaság kialakulása és mûködtetése szempontjából teljesen mindegy, hogy a pénzben felvett bankhitel után fizetünk (uzsora-)kamatot, vagy a termelõtõke hozadékaként viszik ki az országból az ugyanolyan %-os mértékû profitot.
Uzsorakamat buborék-hitelekért
Ma Magyarországon lényegében már minden profittermelõ portfolió a multinacionális társaságoké és bankhálózatoké, melyek a profitot szinte maradéktalanul kivonják az országból. A produktív vállalkozások, az állam (a költségvetés), sõt, már a magánemberek is csak úgy juthatnak hitelhez, ha azt a bankoktól veszik fel - uzsora-kamatos kamatra -, amelynek hasznát természetesen megint csak a bankok teszik zsebre. Azok a magánérdekeltségek tulajdonában lévõ bankok, amelyek - vö. pl.: FED, az amerikai jegykibocsátó bank - a nekik kamatozó pénzt a semmibõl teremtik, és amelyeknek az érthetetlen "konszolidálására" most készül, a nemzetek feletti bankárhatalommal a saját népe ellen szövetkezõ magyar állam, az IMF-tõl kapott 25 Mrd USD júdás-pénzbõl. Az ördög tehát most a saját farkába harapott: az állam az uzsorakamatra felvett új hitelekbõl is - a háttérhatalom parancsára - a népet kirabló, a profitot eltüntetõ bankokat támogatja, és mind az ellopott, eltüntetett csillagászati összegeket, mind az új, bankkonszolidáló hitelek adósságszolgálatát, újracsak velünk, kamatrabszolgákkal akarja megfizettetni. Mindezen hazaáruló cselekményeknek egyenes következménye, hogy Magyarországról 18 év óta - a hamis rendszerváltás óta - minden évben háromszor annyi pénzt vonnak ki kamat, profit, stb. formájában, mint amennyi pénz befektetés és egyéb címen bejön. Emellett Magyarország "ikerdeficites", ami azt jelenti, hogy mind az állami költségvetésünk, mind a fizetési mérlegünk minden évben deficittel, veszteséggel zár, és amely veszteségeinket ugyancsak a nemzetközi bankhálózat finanszírozza, az imént felvázolt képtelen uzsorakamat-mechanizmus alapján. Az már csak "a hab a tortán", hogy természetesen a vállalkozások és már a magyar lakosság is aránytalanul és mértéktelenül el van adósítva, ami azt is jelenti, hogy az egész magyar nemzetgazdaság, annak minden szereplõje 20-30 %-os átlagos kamatteherrel dolgozik, termel és egzisztál, ami ugyanekkora "kõvel teli hátizsákot" hendikepet, v agyis versenyhátrányt jelent a világgazdaság normálisabb országaival szemben. Ezek a megfizethetetlen kamatterhek, az összes (állami és egyéb) adósság szolgálata; mind a magyar nép vállait, hátát terheli, mint egy egyre súlyosbodó puttony, amelyet kötelezõ viselni, mert a Valutaalap és a Világbank így parancsolta.
A fiktív adósság valódi, fojtogató daganattá hízott
Az összesített nemzeti adósság - állam, bankok, vállalkozások, állampolgárok tartozásai, tõkeadósság, stb. - ma mintegy 240-260 Mrd USD-ra rúg, ami a kitalált (fiktív) rendszerváltáskori összeg 12-szeresét teszi ki. Ennyit arról, hogy vajon - most tisztán gazdasági értelemben! - a Kádár-rezsim volt-e hatékonyabb, vagy a mostani felvilágosult, liberális, demokratikus kapitalizmus? Csak az adósság tekintetében: 1 aránylik 250-hez...
Azt az egyet 12-szeresen megfizettük, ezt a 250-et unokáink sem fogják. De nem értik - mitõl lettek csepürágók.
Nyilvánvaló, hogy amennyiben nincs az a 22 Mrd USD - visszamenõlegesen kitalált - államadósság, akkor nincs is "szükség" az egész ingyencirkuszra, nem államosították volna a kollektív társadalmi tulajdonunkat, hogy aztán áron alul értékesíthessék, válogatás nélkül, az egészet; nem lennénk most nincstelen földönfutók sõt, bérrabszolgák, változatlan minimálbéren bejelentett, a bankok kegyelemkenyerén élõ kamatrabszolgák, s nem állnánk most itt tanácstalanul, a már repcével is bevetetlen magyar ugaron, miközben sunyi kirablóink térdig járnak a szintén elkommunizált úniós és világbanki pénzekben, melyek kamatait megint csak velünk, a magyar néppel akarják kifizettetni. Napnál is világosabb, hogy mindez nem történhetett volna meg a 22 Mrd USD összegû, nemlétezõ államadósság kitalálása nélkül. Vagyis - mivel nem létezett: ki kellett találni, további leigázásunk céljából. A nyilvánvaló hazugság nélkül tehát ma is vígan élhetnénk, mint Marci Hevesen.
Ugyanúgy, mint hogyha Antall József át nem vállalja...
A félrevezetést is, meg a fiktív adósság szolgálatát is.
Guruló dollárok "Brüsszelbe"
Gazdasági értelemben a most felvett/felveendõ IMF-kölcsön - nem oszt, nem szoroz; már eddig is úgy el voltunk adósodva, hogy annál jobban nem is lehet. Ha egy ország hitelállománya már visszafizethetetlen nagyságúra nõtt - számoljunk egy kicsit! -, akkor a nagyságrend mellékes... Vegyük, úgy, hogy az ország készpénz-adóssága 100 Mrd USD. Ennyit nyugodt lélekkel mondhatunk; ezt még Járai Zsigmond is megerõsítette, pedig hát õt még Baselben és Frankfurtban is "jegyzik", nemcsak Magyarországon. Nos, ennek éves kamata - mondjuk 10 %, azaz 10 Mrd USD. Mibõl lehetne ezt kifizetni? Adódik két elvi lehetõség: (1) Az állami portfolió éves hozadékából. (2) Az adófizetõk befizetett adójából. Tekintve, hogy az elsõ lehetõség nem áll meg, hisz' a még állami portfolió összesen nem termel ilyen összegû profitot, marad a második. Mindig ezt csinálják! Alig folyik be az ÁFA-bevétel, azonnal utalják is át "Brüsszelbe"; alig folyik be az SZJA-bevétel, máris utalják el az adósságszolgálatra. A kamatfizetés aránya az állami költségvetésben egyre feljebb kúszik, majd lassanként eléri a 100 %-ot, s akkor be lehet majd csukni mind a parlament, mind a minisztériumok kapuját; igaza lesz Leninnek is, az SZDSZ-nek is, mert elhal, megszûnik a magyar állam. Becsõdöl, összeomlik, ránk rogy, és akkortól egyáltalán nem lesz majd se nyugdíj, sem egészségügy, a szükség törvényt bont; öntörvényû népbiztosok, tanácsnokok, pártállami komisszárok, sõt, újjászületett szamuellyk, gerõk grasszálnak majd Budapest utcáin és helyben agyonlövetik, akinek nem tetszik a képe, vagy megszegi a statáriumot, amely szerint nem szabad fényes nappal zsemlét enni a Nagykörúton. Ez nem rémlátomás, valódi veszély.
Törleszteni matematikai képtelenség
De hát nemcsak kamatot kell fizetni adósságszolgálat jogcímén, hanem törleszteni is kell. Igen ám, csakhogy ezt a mostani 25 Mrd USD hitelt 3 év alatt kell visszafizetni, ami azt jelenti, hogy jövõre kamatostul pl. minimum 10 Mrd USD-t kellene "visszafizetnünk", amely összeg inkább 28-30 Mrd USD, ha figyelembe vesszük a már meglévõ, legalább 100 Mrd USD adósság kötelezõ szolgálatát is... Ámde, ha még azzal is számolunk, hogy a jövõ év elején állítólag egyszerre jár le mintegy 31 Mrd USD hitelünk visszafizetési határideje, úgy könnyen beláthatjuk, hogy a helyzetünk még ennél is súlyosabb, hiszen ennek az "abszolválásához" már a valutatartalékot (17 Mrd USD) is részben igénybe kell vennünk, amellett, hogy a most felvett 25 Mrd USD kölcsön máris elúszott...
Lenullázták Magyarországot
Tovább megyek. Nem egyszerûen csak arról van szó, hogy hozzá nem értõ, felelõtlen dilettánsok, alkalmasint színesfémtolvajok és kiszkorú börtöntöltelékek elkezelték közös pénzügyeinket, inkább arról, hogy tudatosan, bûnszövetségben egymással és a nemzetközi háttérhatalommal elintézték, hogy Magyarország soha ne állhasson lábra. Ha emlékeznek még rá, Orbán Viktor nemrég ezt nyilatkozta: "Nem tudják úgy tönkretenni az országot (értsd: a liberálbolsik), hogy ne lennénk képesek újjáépíteni." A Viktor, mindannyiunk megfonnyadt örök reménysége, immár jónéhányszor tévedett, de ekkorát még soha. Gyanítom - egy ideje -, õ sem hitte már, amit mond, de valamivel mégis doppingolnia kellett, hogy egyben tartsa magát.
A Gyurcsány duplája = Orbán semmije
Esélyeink hagyományos, "európéer technológiával" - nincsenek. Parlamentet játszani az ördöggel naív ostobaság.
Mert ami történt, ami történik, az mindenki képzeletét felülmúlta. Nemcsak a Viktorét, meg a szintén õszbe hajló tanácsadóiét, a savanya politológusokét - évek óta nincs komolyabb fizetésemelés -, hanem mindenkiét. Mert ez a Gyurcsány, ez nem akármilyen ellenfél, mint ahogy 4 éve egyfolytában mondom, de senki nem hallgat rám. Fletó dupla vagy semmit játszik, régóta sejteni lehetett. Belátta, hogy a 2010-es választást elveszíti, ezért hát eldöntötte, akkor ne nyerhessen senki. Elvette a Viktor kedvét a kormányzástól. Neki dupla, a Viktornak semmi. Ha már Orbán 2 éve elkövette azt a "súlyos hibát", hogy az õszödi istenkáromlásból nem vállalta magára az elmúlt 16 évi közös vakolás hazugságainak effektíve õreá esõ részét - vagyis cserbenhagyta "baloldali" illuminált társait -, akkor most majd: "Kóstolj bele, Viktor, milyen is egy lenullázott országot kormányozni?" De valójában a gyurcsányi dupla a következõket jelenti: (1) Megmutatta Viktornak, minden riválisának, hogy az IMF és az EU hasonszõrû libe rálbolsik irányítása alatt áll, akiket szintén csak a lé befolyási sebessége hoz tûzbe-lázba, más semmi. Ha a "lé" befolyik, a népek meg kussolnak, akkor Gyurcsány még akár a Putyinnal is lepaktálhat, õket nem izgatja. (2) Egy évvel a 2010-es választások elõtt majd "hirtelen megjavul" a gazdasági helyzet, kiosztja a most szerzett zsozsó 10 %-át a nyugdíjasoknak és a kisebbségieknek - hisz' visszafizetnie majd mindent úgyis a jónépnek kell! -, ezzel aztán meg is nyeri a választást, és pusztíthat, rombolhat serényen tovább. (3) Ha netán valami fatális szoftverhiba folytán mégsem nyerne, akkor a Viktor lesz kénytelen olyan megszorításokat bevezetni, amitõl majd vért pisil az egész lakosság, és nem kell hozzá fél év, "úgy átlátják" a helyzetet, hogy meglincselik a Viktort, így visszaszáll a hatalom is azoknak a kezébe, akik kisebb zökkenõkkel ugyan, de 63 éve uralkodnak Magyarországon. (4) Ne felejtsük el, hogy a mostani IMF-hitelt Gyurcsány vette fel, Gyurcsány fogja elkölteni, és 2010-tõl esetle g a Viktornak kell majd kamatos-kamatostul visszafizetnie, ha még élünk. Õ már senkitõl nem kap hitelhitelezõ-kamatfinanszírozó hitelt -, sõt, némi egyszerûsítéssel azt mondhatjuk: az egész arra megy ki, hogy soha többé ne is kerülhessen hitelkérelmezõi helyzetbe. (5) Amint a "rendszerváltás" elõtti és utáni államkölcsönöknek a magyar termelõtõke volt a titkos jelzálogfedezete - el is vették tõlünk, az egészet! -, úgy a mai IMF-hitelt sem hozomra-hozamra adták... A 25 Mrd USD hitel jelzálogfedezete elsõsorban a magyar föld, a Magyar Haza, melyet a magyarság Istentõl kapott, a Szent Korona közvetítésével. Másodsorban e szent földben nyugvó páratlan tisztaságú és értékû ivóvíz és gyógyvíz kincsünk, amelyre már nagyon fáj az atlantiak foga, hiszen saját ivóvizüket régen tönkretették, gyógyvizük pedig alig van. Harmadsorban pedig "a jelzálog"-ot olyan titkolt politikai elõírások alkotják, amelyek könyörtelen és "következetes" végrehajtása - a hódítók reményei szerint - végleg megtöri a magyar ne mzet ellenállását, gerincét. (A minap olvastam, José Manuel Barroso állítólag kijelentette: az európai kibontakozás súlyos akadálya "valamiféle magyar szakralitás".) Igazából ez Gyurcsány Ferenc valódi feladata. Aki egy a pokol földi fõhadiszállásáról (Wall Street) dollárral távirányított, démonoktól megszállott tébolyult krampusz; olyan kézjeggyel, aláírással, mely a 666-os szám hû lenyomata. Aláírása minden "alvilági" típusjegyet hordoz.
A Világállam közös karámja
Mindenekelõtt a még virulens magyar vállalkozások életerejét, mûködõképességét, a magyarok (h)õsi küldetésbe vetett erõs hitét akarják mindörökre megtörni, hogy bennünket is olyan konzumidióta, önálló akarat, kreativitás, hazaszeretet és Isten-hit nélküli tömegmasszává aljasítsanak, amilyenné Lucifer illuminált parancsára a világ valamennyi népét tették/teszik, hogy végül ellenállás nélkül terelhessék be az immár vezényszóra, engedelmesen bégetõ birkanyájat az EU után a Világállam közös karámjába.
A selfmade dauphin személyes tragédiája
A Viksi most már nagyon sajnálja, miért nem állt tucatnyi lehetõsége közül legalább csak egyszer a nép élére, semhogy pofavizitre járkált volna a "csókosékhoz". Most csak néz, mint drótostót a kehes gebére, s az ernyedt, enervált, koordinálatlan Matolcsyval együtt motyogja: "Anyám, én nem ilyen lovat akartam! Csökkenteni kéne a járulékokat, és akkor felvirulna a gazdaság. Legalábbis a fele kamatot ki tudnánk fizetni, és akkor csak a másik felét kellene még valahogy a Gyurcsányi haverjaitól összeszednünk. S akkor még egy Széchenyi vagy Deák terv - nem, Kossuth, az nem... -, és jöhetne újra az Ezüsthajó, meg a tûzijáték, a szakrális áldások, a kezet csókoló nénik, a szép állami misék meg orgonaversenyek; hej, ha újból dekázhatnék, teljes alcsúti díszben a tágas miniszterelnöki szobámban, s megvárathatnám az orosz vagy a kínai nagykövetet is... Hej, azok a szép, dús, magyar napok! Elmúltak - de kár, hogy velük odalett minden esélyem is..."
Hát így állunk, Magyarok - Viktorral vagy nélküle...
Fel kell kötni az alsót, ha nem akarunk kihalni, a Római Klub 30 éves mesterterve szerint. Helyre kell állítanunk a szakrális királyságot; szakrális árpádházi királlyal az élen - a Szentkoronatan õsi, történelmi útmutatásai alapján.
Talpra magyar, hí a haza.
Sehonnai bitang ember...
Vác, 2008. november idusán
Czike László
_________________________________________________________________________________
