Von: Péteri Attila Árpád
Gesendet: vasárnap, 2010. május 9. 00:31
An: Kutasi József
Betreff: Nők a politikában
Nők a politikában
Szent-Iványi Ágnes:
Gondolatok
A Magyar Hírlap 2010. május 5-i számában
Dúró Dórával készült,
a radikalizmus eszméjéről szóló interjúval kapcsolatosan
Névjegy
Dúró Dóra 1987. március 5-én született Szentesen. Az ELTE végzős politológus hallgatója 2005-ben csatlakozott a Jobbikhoz, jelenleg a párt országos szóvivője és újbudai szervezetének alelnöke. Házas, férje Novák Előd, a Jobbik országos alelnöke.
A legfiatalabb képviselőként milyen hangot visz be a Parlamentbe?- kérdezi a Magyar Hírlap a 23 éves Dúró Dóra honanyától.
„Mi, Jobbikosok a nép hangjaként szeretnénk politizálni…..” válaszolja az ifjú hölgy, a Jobbik oktatási és kulturális kabinet vezetésében jártas politikus.
Meglep ez a hang.
Nem vagyunk mi nők hozzászokva, hogy hazai napilapok női képviselőkkel készítsenek interjút.
A Magyar Hírlapban – az eddigiektől nem megszokott módon - végre egy jobboldali politikus-nő véleményét is olvashatjuk.
„A nép hangjaként szeretnénk politizálni….”- jelenti ki a diákkorban lévő képviselőnő.
– „A negyvenhét tagú Jobbik-frakcióban mindössze három hölgy foglal helyet, sőt a korábbi évekhez képest is csökkent a nők száma az Országgyűlésben. Miként kívánja erősíteni a nők szerepvállalását a közéletben?”- érdeklődik a Magyar Hírlap.
„– A Jobbikban nincsenek kvóták, a listaállításnál a személyes rátermettség volt a legfőbb szempont. Nem hiszem, hogy mindenáron erőltetni kellene a hölgyek részvételét a politikában, hiszen ez nem is egy tipikusan női szerepkör….”
S ezt egy diáknő szájából kell hallani….Akkor valóban, Dúró Dóra miért vállalta a képviselőséget, ha ez nem tipikusan női szerepkör? Ha sztereotípiákban gondolkodik, fiatal korára való tekintettel a szülés és szoptatás, a gyermeknevelés lenne a tanulás után az ő korosztályának genetikailag kódolt feladata. Hagyta volna székét olyan nők számára, akik ezen szerepkört már maguk mögött tudják és nem kell attól félni, hogy a „karrierjük” miatt esetleg 1-2 tucat gyermekkel kevesebb születik az országunkban.
A képviselőnő 22-23 évével honunk szebb lelkű asszonyai közé tartozik. De hol vannak a többiek? Nem lenne honunk szebb lelkű asszonyai között hasonló, netán nagyobb tudású, rátermettségű tapasztalt, felkészült asszony, akinek helye legalább annyira a Parlamentben lenne, mint Dúró Dórának? Csak mindössze három ilyen asszony létezik a Jobbik részéről?
Mind a három hölgynek gratulálok Parlamenti bekerülésükhöz, de nincs tán hazánknak 3-nál több, nemzeti elkötelezettségű, nagy tudású, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező, bölcs asszonya, akik nem maradtak volna fenn a Jobbik rostáján?
Dúró Dóra Országházunkban a legfiatalabb képünket viselő képviselő. De a Magyar Hírlap cikkében megjelent nyilatkozat messzemenően sérti a sok ezer, közéletben szerepet vállaló, politikailag aktív magyar asszonyt, akik közül jó párnak még ott lett a helye. Ki kell mondani, hogy a magyar politikai életet, hím soviniszta, szexista pártok uralják!
Ha ezt a gondolatot nézzük, akkor a fenti három képviselőnő a demokrácia, az egyenlő jogok és az esélyegyenlőség vívmányainak korában igencsak a „másság” kép-viselője. Mert a magyar parlamentben nőnek lenni, elüt az átlagtól. A „nőiség” a magyar parlamentben nem szokványos, az más.
Mi sem természetesebb szép hazánkban, hogy a Nyelvédesanyánk, édes anyanyelvünk a házasságban élő nőt feleségnek nevezi, tehát ki gondolkozik kvótában? Természetesen politikai értelemben is fele-ségben gondolkodik az egészséges lelkületű politikusnő.
Czakó Gábor Beavatás című könyvében nyelvünkben régészkedve kitűnően elemzi, hogy a magyar észjárás mindent az egyből, az egészből vezet le s valamikor a férfi is, a nő is feleségként említtetett. Hiszen a házasság szentségében a két test egy lett. Mint ahogy félszemű, félkarú, féllábú emberről szólunk, ha a párban lévő testrész egyik fele hiányzik.
Mélységesen deformálódott ősi világképünk. A Parlament a legfontosabb társadalmi szervezetünk. Ez a törvényalkotó, képünket viselő testület is érzékenyen megjeleníti a nemzetünk kórképét; a „félszeműségünket, félkarúságunkat, a féllábúságunkat”. Az elmúlt három generációban több nő végzett felsőoktatásban, mint férfi és végigdolgozva életüket óriási szakmai tudással bírnak. Nem lehet arra hivatkozni, hogy nincs kellő felkészült nő, aki a közéletben egyenrangú partnerként részt vehetne az ott szereplő férfiakkal. Egy olyan társadalomban élünk, ahol a Rákosi rendszer belekényszerítette a mai dédnagymamákat, hogy gyermekeiket ne ők, hanem a bölcsőde, óvoda, napközis iskola nevelje. 65 éve, azaz 3 generáció óta a magyar nők munkába kényszerülve, napi 16-18 órát dolgoznak, esti iskolákban tovább tanulva látják el a családot jól –rosszul.
Dr. Kopp Mária tudományos munkássága döbbenetesen rávilágít – akár a szomszédos volt szocialista országokkal is összehasonlítva – családképünk, társkapcsolati elvárásaink több évtizedes elmaradottságára és azok negatív társadalmi kihatásaira.
„…a Jobbik a legfiatalabb szavazótáborral rendelkező párt”- mondja a kimutatásokra hivatkozó politikusnő.
Pont egy ilyen fiatalokkal teli új erőtől várná el az ember, hogy szemlélet módjában közelítsen a jelenkor valóságához. A harcias megjelenés, a férfias erőmutogatás – segítő, védő szándékkal ugyan- inkább az egyetemista ifjakat tudta megszólítani, kevésbé a leányokat. Egyes nők internalizálják a férfitársadalom elvárásait és kivetítik azt a társadalomra, hogy megfeleljenek a hatalmi pozícióban lévő és azzal visszaélő hím soviniszta partnernek-parancsolónak, (férjem-uramnak, főnökömnek, stb.)
Az LMP a laptopos, kisbabát nevelő fiatal anyát mutató plakátjával sok ezer diáklányt, nem rég végzett főiskolás-egyetemista lányt magával ragadott! Van választás! Nem ellentétpár a tudás és a gyermek. A gyermek nem kizáró ok, sugallta a plakát, lehet a nő egyszerre anya és munkavállaló!
Nem véletlen a 12-17% eredmény!
A Jobbik a Ratkó-korosztály ca. 1 millió szavazójából csak keveset tudott megszólítani. Fél millió fiatalos nagymama szívét nem tudták az ifjú titánok, hogy hogyan is érintsék meg…. Vagy nem is pályáztak azokra a szavazatokra?
Az sem véletlen, hogy a tekintélyes számú értelmiségi, politikával négyévente csak a választásokkor foglalkozó nőt sem igen tudta a Jobbik megszólítani.
Bár sok nő szeretne a hagyományos, idilli családmintának megfelelő házasságban élni, ahol a férj minta apa, eltartja a családot és az édesanya teljes egészében a családnak, a háztartásnak szentelhetné magát…….. de ez a kép messze elmarad a realitástól, óriási elvárást és nyomást gyakorolva a férfiakra is, akik úgyszintén rosszul érzik magukat ezen minta szerint, mivel ők sem tudnak ennek a mintának megfelelni. A legtöbb esetben nem áll módjukban a családot a régi elvárások szerint eltartani.
Nyugat-Európára más, új és bevált modellek a jellemzők. A gyermek egy éves kora után részmunkaidőben, 4-5-6 órában dolgozhatnak a nők és sok esetben vállalhatnak távmunkát is.
Szembesüljünk egy halálos statisztikával:
A babafalva.hu honlapján írják: „A KSH adatai alapján a családok 35 százalékában nincsen gyermek, 34 százalékuknál egy gyermek van, míg a kétgyermekes családok aránya 23 százalék, a 3 vagy több gyermeket nevelőké pedig 8 százalék.”
Női döntéshozók hiányában, bölcs asszonyok, nagymamák élettapasztalatának hiányában – mint az elmúlt 20 év is példázza - honatyáink képtelenek voltak átütő eredményeket elérni demográfiai mélyrepülésünk terén.
Ne csodálkozzunk azon, hogy a jelenlegi macho hozzáállással, a női empátiás- és intuitív bölcsességének a döntéshozó hatalomból történő kirekesztésével, csak fogyunk és fogyunk.
Az adózási rendszerünkben a skandináv modellt mintázzuk. Vajon mikor fogjuk „átmagyarítani” a parlamenti modelljüket is, ahol a képviselők ca. fele nő és sikerült megoldaniuk a demográfiai fejlődést is?
Budapest, 2010.05.07.
Szent-Iványi Ágnes
Kutasi József: Forrás Internet!
Nem mindennapi halálos fenyegetést is kapott
Dúró Dóra Jobbik-szóvivő
