6.699 - Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi Zrt. > Tízmillióért privatizálták az 1,7 milliárdot érő timföldgyárat - még a kártérítést is megúszhatják

** www.nemzetihirhalo.hu *************
Tízmillióért privatizálták az 1,7 milliárdot érő timföldgyárat - még a kártérítést is megúszhatják
2010-10-08. 07:04 Kuruc.info

Akár hatalmas magánvagyonukból is fedezhetnék a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi Zrt. tulajdonosai, Tolnay Lajos, Petrusz Béla, Bakonyi Árpád és fia, Bakonyi Zoltán az iszapömlés okozta károkat - írja a Magyar Hírlap.

Ha a cég nyolcmilliárd forintos tőkéje nem fedezné ezt, akkor is lesz mit lefoglalniuk a hatóságoknak. A három tulajdonos ugyanis a magyar milliárdosok top 100-as listájának helyezettje. A Napi Gazdaság Tolnay Lajost 23 milliárd forintos vagyonnal a 21. helyen, míg Bakonyi Árpádot és Petrusz Bélát egyaránt 16,5 milliárd forintos vagyonnal a 28. helyen tartja nyilván.

A Hírlap beszámol arról is: arcpirítóan olcsón, tízmillió forintért privatizálták a hétfői vörösiszap-tragédiát okozó ajkai timföldgyárat Horn Gyula kormányzásának idején.

Csiha Judit volt szocialista miniszter a lap birtokába jutott belső jelentése szerint a gyár értékét 1997-ben 1,7 milliárd forintra becsülték, s azért engedték el a pénz nagy részét, mert az azóta lényegében változatlan tulajdonosi kör hárommilliárd forintos környezetvédelmi korszerűsítést ígért a gyárban.

A Csiha-jelentésből való az a táblázat is, amelyen jól látható, hogy a magyar alumíniumipar szinte teljes egészét bagóért adták magánkézbe - olvasható a lapban.

Minden azon múlik, polgárjogi értelemben veszélyes üzemnek minősül-e az ajkai timföldgyár a végtermék, a vörösiszap okán - mondta a Blikknek Dr. Kolláth György alkotmányjogász.

Ha a vörösiszap-kibocsátás és -tárolás miatt veszélyes üzemnek mondható a timföldgyár, pontosabban annak zagytározója, akkor a MAL Zrt.-nek objektív felelőssége áll fenn. Vagyis függetlenül attól, hogy a cég vétkes-e vagy sem, kártérítési felelőssége van - magyarázta Kolláth.

Ha azonban nem tekinthető veszélyes üzemnek, akkor megúszhatja a cég a kártérítést, amennyiben nem bizonyítható, hogy valamilyen szabályt szegett, vagy bármilyen mulasztást elkövetett az iszaptárolásban - tette hozzá az alkotmányjogász.
(Híradó nyomán)