From: MVSZ Sajtószolgálat <sajtoszolgalat@mvsz.hu>
Subject: Miért szavaztam a Magyar Koalíció Pártjára?
To: Kutasi József Antal
Azért, hogy megjutalmazzam barátaimat egy-egy karikával. Azért a munkáért és kitartásért, amellyel végigküzdötték a bizonytalan kimenetelű harcot.
A tábornokok és vezénylő tisztek is minden valószínűség szerint nyerni akartak. A sereg – a választásra jogosultak – készen állt és várta a lelkesítő szót, buzdítást, ami felemásra sikeredett.
Az altisztek – ebben az esetben: az egyszerű képviselőjelöltek – hiába vonják ki a kardot és vetik oda magukat az ellenségnek, már csodára ritkán képesek.
Pedig a képlet nagyon egyszerűnek látszott: a legutóbbi választásokon begyűjtött szavazatokhoz kell még pár ezer. Azt joggal feltételezhette az MKP, hogy az akkori szavazók nem hagyják cserben. De honnan lehetett volna várni a hiányzókat? Azt is sejteni lehetett, sőt bizonyságot szereztünk róla, hogy a felvidéki magyarok egy része már kiábrándult az elmúlt húsz év eredménytelen politizálásából: az új gondolatokat, a valós problémák néven nevezését, a bugári örökségen való túllépést várja. És ezt nem kapta meg!
Az MKP programjában nem szerepelt a szó: önrendelkezés. Az önigazgatás kifejezéssel volt álcázva. Mondhatná valaki, hogy ott van az már, majdnem ugyanazt jelenti. Pedig micsoda különbség! Az önrendelkezés: létünk, jövőnk alfája és omegája, belőle eredeztethető minden és vele teljesedhet ki nemzeti létünk. Ennek a szónak van politikai jelentése, ezt értik – értették volna – külföldön és itthon. Erre odafigyeltek volna az érintettek. Az önigazgatás szó: alibi. A program írói képzett emberek, ez azt is jelenti, hogy csakis szándékosan maradhatott ki a legfontosabb fogalom. Hogy kinek, minek akartak megfelelni: legyen az ő titkuk…
Az autonómia sem célként, hanem jó példaként van feltüntetve, európai tapasztalatokra hivatkozva. Hogy mit fog tenni az egyedüli magyar párt annak megvalósításáért, milyen eszközökkel, és mi lesz ennek hatása életünkre: erről nem olvashattunk és nem hallhattunk a szép számú kampánygyűléseken.
És továbbra is kissebség vagyunk! Nemzet, nemzetrész, társnemzet – hiányoznak a programból ezek a fogalmak.
Hát, ennek ellenére szavaztam mégis a Magyar Koalíció Pártjára.
Jövőnk csak az egyenjogúság elvére alapozható. Merjünk, akarjunk egyenlőek lenni a szlovákokkal Szlovákiában! Higyjük el, hogy értenek ők is a szóból. Tisztelni is fogják, ha az őszinte.
Talán nem is baj, hogy nem voltunk elegen. Csak Golgotát követ Feltámadás.
Fuksz Sándor
Nagytárkány, 2012. március 12.
A szerző a Magyarok Világszövetsége Felvidéki Országos Tanácsának az elnöke,
az MVSZ Kárpát-medencei Térségének alelnöke
MVSZ Sajtószolgálat
7445/120312
