12.287 - Nem hisznek Orbánéknak

* www.nemzetihirhalo.hu *************

Nem hisznek Orbánéknak 
2012.03.22. 05:03 B.I.M. / Népszava 

Továbbra is megvezeti a hazai közvéleményt, zárt ajtók mögött azonban - úgy tűnik - mindent megígért a nemzetközi döntéshozóknak az Orbán-kormány. Ezt erősítette az Európa Tanács főtitkárának tegnapi látogatása is, pontosabban Thorbjorn Jagland és Navracsics Tibor közös sajtótájékoztatója. 

Míg a miniszterelnök-helyettes "értelmezésbeli nézeteltérésekről" és az Alkotmánybíróság késlekedéséről, az ET főtitkára a magyar kormánytól elvárt további intézkedésekről, és az ígéreteiknek megfelelő törvénymódosításokról beszélt. 

További lépéseket vár a magyar kormánytól az Európa Tanács (ET) főtitkára. Thorbjorn Jagland az Orbán Viktor miniszterelnökkel, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterrel és Martonyi János külügyminiszterrel folytatott tárgyalása után kijelentette: azért érkezett Budapestre, mert az ET szakértelmével segíti Magyarországot abban, hogy megfeleljen "a normáknak, sztenderdeknek, fontos kötelezettségeknek, az európai emberi jogi egyezményben foglaltaknak". Miután a megbeszélés fő témája a Velencei Bizottság (VB) magyar igazságügyi reformmal és az egyházügyi törvénnyel kapcsolatos véleménye volt, Jagland a bírósági törvényekkel kapcsolatban azt mondta: elismeri és értékeli azokat a módosításokat, amelyeket a kormány bejelentett ebben a kérdésben, de a VB úgy ítéli meg, hogy mindez nem lesz elegendő, ezért további lépéseket várnak. 
Mintha Jagland ott sem lenne, Navracsics Tibor azt közölte ezzel kapcsolatban: a kormány a napokban benyújtotta a parlamentnek a bíróságokról, valamint a bírákról szóló törvény módosítására tett javaslatát, amely túlnyomó részben választ ad a VB észrevételeire. Egyébként Navracsics szerint "inkább csak értelmezésbeli nézeteltérések vannak az ET és a kormány között, koncepcionális különbségek nincsenek, ezért gyorsan lehet rendezni a kérdést". 

Csakhogy az Orbán-kormány, jelen esetben Navracsics, megint "csúsztatott", a közigazgatási és igazságügyi miniszter által múlt pénteken beterjesztett módosító javaslat ugyanis a VB által kért 16 konkrét jogszabály-változtatásból összesen kettőt orvosol, ráadásul a szakértői testület 122 pontos jelentésének nincs "értelmezésbeli nézeteltérésre" utaló része, hacsak Navracsics nem a demokráciaértelmezésre gondolt. A Fidesz-kabinet egyébként a törvénymódosító alapján belement, hogy a jövőben az OBH-elnök Handó Tünde (Szájer József fideszes EP-képviselő felesége) ne kezdeményezhessen jogegységi eljárást, és a bírói, bírósági vezetői kinevezésekben ne tehessen meg bármit. Minden másban azonban meghagynák az OBH-elnök hatalmát, és nem változtatnának a diszkriminatív nyugdíjszabályozáson sem. Persze a hazai közvéleménynek szánt módosító javaslattal ellentétben egy, a VB-nek küldött angol nyelvű kormányzati tájékoztató még azt is megígéri, hogy "az Európai Bizottsággal egyeztetve módosítja az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit". Jagland azt mondta: nagyon konstruktív tárgyalást folytattak és magyar partnereitől ígéretet kapott arra, hogy az Orbán-kormány figyelembe fogja venni a tanács és a Velencei Bizottság jelentéseit. 

A tegnapi találkozó másik fő témája a magyar médiaszabályozás volt. Az ET-főtitkár ezzel kapcsolatban kiemelte: örülnek, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) több részét is megsemmisítette a jogszabálynak, és várják a kormány változtatási javaslatait. Navracsics erre reagálva kijelentette: azt kérték az Ab-től, hogy a megsemmisítő határozatban foglaltaknál részletesebben fejtsék ki jogi aggályaikat, az Ab válaszát pedig még várják ezügyben, de már most elkezdtek dolgozni a törvény módosításán, mivel május 31-én jár le az erre szabott határidő. Érdekes figyelemelterelésként hathatnak Navracsics szavai, hiszen az Ab még tavaly december közepén döntött a médiatörvény több rendelkezésének alkotmányellenességéről és megsemmisítéséről, így a kabinetnek lett volna ideje a jogszabály-módosításra. Arról ugyanakkor nem esett szó, hogy éppen tegnap került nyilvánosságra az ET előzetes jelentése a médiatörvényről, melyben kimondják: a magyar médiaszabályozás jelenlegi keretei nem garantálják a politikai befolyásolástól való függetlenséget, a médiatanács tartalomszabályozását nem eléggé világos fogalmakkal írják le, és ez félreértelmezésekre adhat okot, valamint nem biztosított eléggé az újságírói források védelme. 

Az ET szakértői felhívták a figyelmet: azért előzetes jellegű az állásfoglalás, mert azt csak akkor fogják véglegesíteni, amikor az alkotmánybírósági döntés nyomán kötelező törvénymódosítási javaslatok is a strasbourgi testület elé kerülnek. Álláspontjuk szerint azonban az európai emberi jogi egyezmény 10. cikkének - vagyis a véleménynyilvánítás szabadságának - érvényesítése szempontjából több ponton is kifogásolható a magyar médiaszabályozás. Megállapították: hiányzik a politikai befolyásolástól való függetlenség garanciája, hiszen a médiatanács tagjainak és elnökének kinevezési eljárásában bizonyos aspektusok nem eléggé átláthatóak, nem biztosítják kellőképpen a testület függetlenségének megőrzését. Másfelől szerintük a médiatanács aránytalanul súlyos szankciókat rendelhet el, míg nem eléggé világosak, sőt, kifejezetten szubjektív módon is értelmezhetők a jogszabályban szereplő definíciók. Az ET arra is felhívta a figyelmet, hogy a médiaszabályozásnak a lehető legkisebb mértékű beavatkozással kell járnia, ám a magyar szabályozás túlságosan beavatkozó jellegű. 

Kommentár nélkül 

A Hír Tv jelenlévő riportere a Wikipediára hivatkozva azt kérdezte az ET főtitkárától, hogy igaz-e hogy KGB-ügynök volt "Jurij" fedőnéven. Jagland azt válaszolta, hogy ezeket az állításokat a norvég sajtóban már régen, és tételesen meg is cáfolta őket. (...)