Mihaly Csordas > Kutasi József Antal
A régi 7 NAP-osok: dr. Csordás Mihály igazgató főszerkesztő, Dankó László vezető riporter és Veréb Simon fotóriporter. Gondolatban és lélekben velük még Csorba István boldog emlékezetű főmunkatárs.
„Fiúk, újrakezdjük! Elég volt a hallgatásból és a példányszám jelentéktelenné válásából!” (2013. január 27-én, valahol a Kárpát-medencében.)
Életrajz
CSORDÁS MIHÁLY (1950) kishegyesi születésű tanár, író, esszéista, színikritikus, tudományos kutató és publicista, aki a szerkesztőség jelöltjeként került 1991-ben fő- és felelős szerkesztőként, majd 1993-ban igazgatóként is szabadkai 7 NAP Lapkiadó Közvállalat élére, hogy egy évtizeden át irányítsa e kiadóház munkáját, és írja a lapba háborúellenes vezércikkeit.
Korábban fél évtizeden át jegyezte főszerkesztőként az ugyancsak szabadkai Üzenet irodalmi folyóiratot is.
A bácstopolyai gimnáziumban érettségizett, majd 1974-ben magyartanári oklevelet szerzett a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Doktori disszertációját ugyanebben a tanintézetben védte meg 1977-ben. Czine Mihály legkedvesebb tanítványai közé tartozott.
Neve az elmúlt negyed század során lírai hangvételű prózai szövegek, irodalomtörténeti tanulmányok, színikritikák, interjúk, riportok és cikkek alatt szerepelt a vajdaságiak mellett a pesti (Élet és Irodalom, Heti Magyarország, Magyarország, Magyar Nemzet, Kapu, Szabad Föld, Vigília) és vidéki (szegedi Dél-Magyarország, bajai Független Délvidék, békészentandrási Szentandrási Híradó, soproni VÁRhely) lapokban, folyóiratokban, de a Bécsi Napló, az erdélyi Helikon, a clevelandi Katolikus Magyarok Vasárnapja, a kassai Kelet Népe, a kanadai Nyugati Magyarság hasábjain is. Hangjátékait a budapesti Kossuth Rádió és az Újvidéki Rádió sugározták.
Hét évig volt elnöke Szabadkán a Bodrogvári-díj bíráló bizottságának, több éven át a kanizsai Tiszai Játékok zsűrijének; fél évtizeden át állt a kishegyesi Csépe Imre Emlékbizottság élén, amelynek ma is elnöke; tiszteletbeli elnöke Békésszentandrás Baráti Szövetségének; Bácstopolyán egy éven át film- és színművészetre tanította az ottani gimnázium kulturológusait, akikből sokan választották a magyartanári pályát… A Magyarország újraalapítását megünneplő muhi Történelmi Nemzeti Zarándoknap mentora és a konferencia koordinátora. Ópusztaszeren megválasztották a "II. Civil Honfoglalás - Civil Szerződés" kárpát-medencei nemzetközi civil találkozón a jelen levő vajdasági civil szervezetek vezérének. A svédországi HUNSOR (www.hunsor.se) magyar internetes újság délvidéki munkatársa.
Eddig négy önálló kötete jelent meg: A Csépe-emléknapok egy évtizede (művelődéstörténeti monográfia, sajtó alá rendezte a Csépe Imre Emlékbizottság, Kishegyes, 1982.), a Követni az időt (tanulmányok, esszék, kritikák, Életjel Könyvek, Szabadka, 1984.) és a Csépe Imre emlékezete (szerk., bev., Forum Könyvkiadó, Újvidék, 1985.), Felénk hajolnak a keresztek ( alc.: Egy háborús évtized kiskalendáriuma, lírai esszék, karcolatok, tárcák,"vezércikkek", "másfélflekkesek", Timp Kiadó, Budapest, 2009.). Számos kiadványt gondozott, lektorált, vagy írt hozzá elő- vagy utószót: Tóth Ferenc: Önvédelem (válogatott versek, a verseket válogatta dr. Csordás Mihály és Vass Borbála, Logos Grafikai Műhely, Tóthfalu, 2000.), Lydia Scheuermann Hodak: Kígyóbőrnyakék I-II. (A cselekvés súlya című előszót írta és a kötetet lektorálta dr. Csordás Mihály. HunCro Sajtó és nyomdaipari Kft., Eszék, 2004.), József Attila Kishegyesen (Kishegyesi írók József Attiláról, három lírai esszé, Szó-Beszéd, Kishegyes, 2006.) stb.
Színikritikáiért Üzenet-díjat (1984), Mayer Ottmár-plakettet (1985), irodalomszervezői tevékenységéért pedig Csépe-emlékplakettet (1995) kapott. Irodalmi munkásságával kiérdemelte szülőfaluja, Kishegyes Októberi-díját (1985).
Tagja a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének, a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaságnak (újabb nevén: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaságnak), a Vajdasági Magyar Tudományos Társaságnak, a Magyar Írószövetségnek, a Vajdasági Írók Egyesületének és a vajdasági Független Újságíró Egyesületnek.
MTA Oklevél
Róla szócikket tartalmaz az Új Magyar Irodalmi Lexikon (Akadémiai Kiadó, Bp., 1994.), a Magyar Színházművészeti Lexikon (Akadémiai Kiadó, Bp., 1994.), Révai Új Lexikona (V. kötet, Babits Kiadó, Szekszárd, 2000.), G. L. Jugoszláviai Magyar Irodalmi Lexikona (Forum Kiadó, Újvidék, 2001.) és a Ki kicsoda?, 2004 (a Széchenyi István Stratégiakutató Intézet kiadása, Logos Nyomda, Tóthfalu, 2005.).
