19.134 - ​Nekem van férjem és a gyerekeim is ebben a városban élnek, még sincs senkim, mert mindenki a maga életével van elfoglalva és mindig ki kell találnom valamit

Feladó: Andrea Javorska
Dátum: 2014. július 22. 13:13
Tárgy: Re: 19.065 - Kutasi József Antal írja: Igen! Szomorú, bánatos és egyedül hagyott vagyok.
Címzett: Kutasi Jozsef Antal <jozsef@kutasi.eu>

Kedves Józsikám, én egy Lengyelországban élő magyar asszony vagyok, 67 éves. Rég óta olvasom, nézem a híreket hazulról a Te jósoltadból. Nagyon sokszor gondoltam hogy írnék Neked, de arra gondoltam, hogy talán nem szívesen vennéd, annyian írnak, leveleznek Veled. De most hogy azt írtad szomorú vagy és nincs kivel barátkoznod, hát írtam, hogy ne légy szomorú. Ez az élet rendje. A gyerekek felnőnek és elrepülnek, mi meg itt maradunk a magunk világában, amit csak mi tehetünk teljessé. Tudom, hogy el vagy foglalva napközben, de ha eljön az este, marad a számítógép vagy egy jó lemez.

​​

Nekem van férjem és a gyerekeim is ebben a városban élnek, még sincs senkim, mert mindenki a maga életével van elfoglalva és mindig ki kell találnom valamit ( egy jó vacsora - hogy lássam őket egy - két óráig). Egy biztos a sasok nem csoportosan repülnek! Te pedig egy sas vagy!. Sok szeretettel: Andrea