Kattintani > FELADAT ÉS CÉL - AUFGABE UND ZIEL - MISSION AND GOAL
Kattintani > Az összes bejegyzés tartalomjegyzéke 2007. szeptember 10.-től

2015. november 7., szombat

20.666 - ​ Angela Merkel német kancellár nem hajlandó lezárni a német-osztrák határt, mert szerinte ez katonai konfliktusokhoz és “más negatív következményekhez” vezethet Európában.


Feladó: Hídfő 
Dátum: 2015. november 7. 11:47
Tárgy: A NATO egzisztenciális válsága miatt nem lehet lezárni Európa határait
Címzett: Kutasi József Antal <jozsef@kutasi.eu>


A "civilek" és a NATO miatt küszöbön áll egy újabb nagy háború Európában Angela Merkel német kancellár nem hajlandó lezárni a német-osztrák határt,

headerhidforu
Merkel-Stoltenberg-hidfo.ru
​​

Angela Merkel német kancellár nem hajlandó lezárni a német-osztrák határt, mert szerinte ez katonai konfliktusokhoz és "más negatív következményekhez" vezethet Európában.

A Deutsche Wirtschafts Nachrichten német napilap beszámolója szerint Merkel komolyan számol azzal, hogy amennyiben Németország a migránsok miatt lezárja az osztrák határt, ez háborúkat idézhet elő Európában. A kancellár kijelentette, hogy a határ lezárása egyik hónapról a másikra is a feszültség robbanásához vezetne, különösen a Balkánon. Erre példaként a magyar határzárat említette, ami "Európa-szerte feszültségeket idézett elő", ezért szerinte az események nem vehetnek olyan irányt, hogy Németország is hasonló kerítést építsen.

Merkel a Kereszténydemokrata Unió darmstadti találkozóján kijelentette, hogy a balkáni útvonalon folyamatban lévő tömeges migráció miatt a Balkán országai közt nőhet a feszültség, ha Németország lezárja határait. A kancellár szerint, amennyiben Németország határzárat építene, ezt a példát "más országok is megtennék", önmagában a kerítés azonban nem tudná megakadályozni, hogy a migránsok más útvonalon elérjenek Németországba.

A német kormánykoalíció a felbomlás szélére jutott a migrációs válság miatt, és a vezető politikai erők mostanáig ellentétes álláspontot képviselnek. Merkel javaslata szerint Németország határain befogadó-központokként funkcionáló tranzitzónák kell működjenek, ahol a hatóságok el tudják dönteni, hogy a bevándorlók közül kik érkeztek háború sújtotta övezetből, de eközben elkülönítenék és visszafordítanák azokat, akik gazdasági bevándorlóként érkeznek Európába. A Sigmar Gabriel féle Szociáldemokrata Párt alapjaiban ellenzi ezt a javaslatot, miközben a Bajor Keresztényszociális Unió azzal fenyeget, hogy maga hoz radikális intézkedéseket, ha Merkel nem hajlandó a határok lezárására.

A migrációs válság közepette a kancellár személye mindinkább marginalizálódik, mert úgy a bevándorlók beengedését, mint a határok lezárását képviselő politikai erők egyaránt stabilan fenntartják saját álláspontjukat, ami többé nem teszi lehetővé a középutas politikát.

Merkel hangsúlyozta, hogy amiatt nem támogatja a német-osztrák határ lezárását, mert nem akarja, hogy Európa újra a nemzetek közti háborúk káoszába süllyedjen. Elmondása szerint az Európai Unió létezése óta soha nem látott konfliktusok alakultak ki a tagállamok közt, és bár látszólag sikerült megakadályozni az európai országok közti háborút, az most "újra küszöbön áll".

Miközben Merkel a balkáni helyzet robbanásáról értekezik, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a német határ lezárása esetén a balkáni országok közt kizárólag amiatt nőne a feszültség, mert az Európai Unió máig képtelen volt lezárni a görög határt, ahol bevándorlók százezrei korlátlanul özönlenek Európába. A görög határzár nélkül – a német határ lezárását követően – a balkáni útvonal országaiban torlódhat fel több százezer – szélsőséges esetben több millió – bevándorló. Mindez azonban nem lenne lehetséges, ha a schengeni övezet külső határain valóban működne a határellenőrzés. Amennyiben az Európai Unió képes lenne független döntéseket hozni, és sor kerülne a görög határ tényleges lezárására, Merkel elmélete az európai országok közti háborúról alaptalanná válik.

Az Európai Unió azonban alkalmatlannak bizonyult arra, hogy önálló politikai erőként hozzon döntéseket; vezetői civil szervezetek részéről és a NATO részéről egyaránt nyomás alatt állnak, ami uniós szinten teljes cselekvésképtelenséget eredményezett. A civil szervezetek ideológiai okokból, a NATO pedig egzisztenciális válsága okán nem engedi a görög határ lezárását. A szovjet veszély ellen létrehozott katonai szövetség létezése értelmét vesztette a Szovjetunió széthullását követően, emiatt a hidegháború után újabb biztonsági kockázatok kialakításában vált érdekeltté, hogy saját létezését megindokolhassa. A migrációs válság fokozódása az észak-atlanti szövetségnek is érdeke, mert ezzel Európába importálja a terroristaveszélyt, ami lehetővé tenné a NATO számára, hogy rendfenntartó erőként újradefiniálja magát.

Milos-Zeman-hidfo.ru

Milos Zeman cseh államfő nem vesz részt a NATO közép- és kelet-európai regionális csúcstalálkozóján, ahol a tagállamok az állandó amerikai katonai jelenlétről "hoznak döntést".

A Hospodarske Noviny cseh napilap szerint a Romániában kezdődő csúcstalálkozóról való távolmaradást Zeman már korábban bejelentette, és az elnöki szóvivő most emlékeztetett, hogy Zeman októberben személyesen elnézést kért a visegrádi csoport államfőitől. Ugyanezt azonban nem tette meg az Egyesült Államok és más NATO-tagországok vonatkozásában, amivel kifejezésre juttatta, hogy a katonai szövetségben főként a V4 vezetőinek véleményét tartja mérvadónak.

A Románia és Lengyelország által kezdeményezett találkozón a balti országok, Románia, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Bulgária vezetői vesznek részt. A lap szerint a Cseh Köztársaság az egyetlen ország, amely a bukaresti NATO-találkozón nem képviselteti magát államfői szinten – ehelyett a képviselőház elnöke, Jan Hamacek jelenik meg rendezvényen.

Zeman szeptember elején személyesen fogadta Prágában Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt, a találkozón azonban a NATO-zászló helyett az ENSZ zászlaját vonták fel. A szimbolikus lépéssel a cseh államfő kifejezésre juttatta, hogy továbbra is az ENSZ Biztonsági Tanácsa dönt a katonai beavatkozásokról, és Csehország nem fog támogatni egy újabb illegális NATO-beavatkozást.

Robert Fico szlovák miniszterelnök október elején szintén olyan véleményt fogalmazott meg, amely ellentétben áll a NATO-fősodor által alkalmazott retorikával. Fico szerint Szíriában az orosz beavatkozás elfogadható, Európa pedig elsősorban azzal a problémával kell szembenézzen, hogy Brüsszel diktátumokat szab meg és semmibe veszi a tagállamok szuverenitását. Fico korábban azt is kijelentette; nem fogja engedélyezni, hogy az amerikai csapatok állandó jelleggel az országban állomásozzanak. Szlovákia és Csehország különutassága pedig azt mutatja, hogy a visegrádi csoport és a NATO közt törésvonal jön létre.

Az Egyesült Államok szintén látja ezt a folyamatot, emiatt katonai erőt összpontosít Magyarország területén, és Lengyelországban, Romániában fokozza a csapásmérő erőt, hogy katonai nyomásgyakorlással hátráltassa a visegrádi országok függetlenedését az amerikai befolyás alól.

Gorog-partiorseg-menekultmentes-hidfo.ru

A NATO százezresével hordja a bevándorlókat Európába

A görög parti őrség honlapján megjelenő információk szerint csak szeptemberben 142 ezer illegális bevándorlót tartóztattak le. A NATO Európába szállítja a bevándorlókat, hogy rendfenntartó erőként tüntethesse fel magát.

Tovább ->

Milos-Zeman-Stoltenberg-hidfo.ru

A cseh államfő nemet mondott az Ukrajnában zajló illegális NATO-beavatkozásra

Milos Zeman emlékeztette a NATO főtitkárát, hogy a nemzetközi jog szerint ki dönt a katonai beavatkozásokról. A cseh elnöki hivatal "összetévesztette" a NATO zászlaját az ENSZ lobogóval, és a NATO-főtitkár érkezésekor utóbbi lett felvonva.

Tovább ->

Robert-Fico-hidfo.ru

Törésvonal jön létre a NATO és a visegrádi országok közt

A szíriai háború és a migrációs válság megosztottsághoz vezetett a NATO szervezetében és az Európai Unióban. Szlovákia támogatja a szíriai orosz beavatkozást, és a kvótarendszer miatt azon gondolkozik, szüksége van-e még az Európai Uniós tagságra.

Tovább ->