| "Washington a francia és német külpolitika kelet felé fordulása miatt terroristákkal áraszthatja el Európát, és abban a pillanatban, ahogy megkezdődne 
| | Összehangolt terrortámadások sorozata történt péntek éjjel a francia fővárosban; öngyilkos merénylők, Kalasnyikov gépkarabéllyal civilekre tüzet nyitó fegyveresek összesen hat különböző helyen hajtottak végre merényleteket. A Bataclan színháznál több mint 110 halálos áldozatról tudni, de a La Belle Equipe bár és a Le Petit Cambodge étterem környékén is több mint harmincan vesztették életüket. Az éjszaka folyamán két öngyilkos merénylet történt, egy másik helyszínen pedig nagy erejű robbanószerkezet okozott pusztítást. A támadás célpontja lehetett a francia elnök is, aki épp a francia-német labdarúgó mérkőzést tekintette meg, és az első robbantás után kimenekítették a Stade de France stadionból. Az öngyilkos merényletekkel és robbantással összekötve Párizsban több helyszínen is civilekre lőttek, az AFP információi szerint összesen 280-an sérültek meg. Több szemtanú arról számolt be, hogy a támadás kezdetekor "Allah Akbar" felkiáltásokat lehetett hallani. A támadás során nyolc terrorista haláláról is tudni, ebből három a Bataclan színházban gyújtotta fel magát, miután több mint száz ártatlan embert gyilkoltak meg. A fegyveres összecsapások során négy rendőr is életét vesztette. Az elnök kimenekítését követően kihirdette a rendkívüli állapotot és elrendelte a határok lezárását. Francois Hollande a merényletsorozat idején bejelentette, hogy minden mozgósítható erőt az utcákra küldenek, és reggel 9-kor találkozik a védelmi tanács tagjaival. |
A francia államfő szerint ez a klímacsúcs is eredménytelen lesz, mint az összes többi, ha nem születik semmilyen, jogilag kötelező érvényű megállapodás. Laurent Fabius külügyminiszter szerint is légvárat építenek a klímacsúcson. John Kerry amerikai külügyminiszter a Financial Times-nak nyilatkozva arról értekezett, hogy várakozásai szerint nem lesz semmilyen, a kiotói egyezményhez hasonló, jogilag kötelező érvényű döntés a Franciaországban a klímaváltozást tárgyaló csúcstalálkozón, és az egy hónap múlva aláírandó megállapodás figyelmen kívül hagyható lesz, mert annak megszegése semmilyen jogi következményt nem von maga után. Francois Hollande szerint azonban ők nem is egyeznek bele egy újabb megállapodásba, ami jogilag nem kötelező az azt aláíró országokra nézve – ehelyett csak olyan egyezményt hajlandók elfogadni, aminek a végrehajtása ellenőrizhető és számon kérhető. Hollande szerint; "ha a megállapodás nem jogilag kötelező érvényű, nem lesz megállapodás, mert az esetben lehetetlen lenne ellenőrizni, hogy az egyes országok milyen feltételeket tartanak be vagy szegnek meg." Az Egyesült Államok korábban nem írta alá a kiotói egyezményt; Bush elnöksége idején kijelentette, hogy annak negatív következményei lennének az amerikai gazdaságra. John Kerry szerint pedig bármilyen megállapodás is születik, annak nem lesz gyakorlati eredménye, mert a tárgyalássorozaton várhatóan nem születik olyan megállapodás, ami jogi úton bármire is kötelezné az Egyesült Államokat. Az Egyesült Államok egyike a legnagyobb mennyiségű üvegházhatású gázt kibocsátó országoknak, emiatt a találkozó eredményességét önmagában az is megkérdőjelezi, hogy az amerikai kormány nem ír alá olyan egyezményt, aminek negatív hatása lenne az amerikai gazdaságra. Hollande rendkívüli gyors válaszában arra világított rá, hogy mostanra két évtizede zajlanak ezek a klímacsúcsok, és az idein Franciaország már nem hajlandó olyan egyezményt aláírni, ami utána semmilyen konkrét lépésre nem kötelezi a résztvevő országokat. Hollande szavait pedig Laurent Fabius francia külügyminiszter bejelentése követte, miszerint John Kerry vélhetően zavarodottságában hagyja figyelmen kívül az egyezmény jogi vonatkozásait, és természetesen az idei klímacsúcson olyan megállapodás kell szülessen, ami az Egyesült Államokra és minden vezető gazdaságra egyaránt érvényes, emiatt vélhetően "forró lesz a levegő" a tárgyalássorozaton. Párizsban november 30. és december 11. közt kerül megrendezésre az ENSZ klímaváltozással kapcsolatos konferenciája. A találkozó célja, hogy elfogadjanak egy új egyezményt, ami a nyilvánvalóan eredménytelen kiotói egyezmény helyébe lépne. Az Egyesült Államok úgy akarná Indiát és Kínát egy kötelező érvényű megállapodás betartására kötelezni, hogy aközben nem hajlandó olyan lépéseket tenni, ami az amerikai gazdaság számára bevételkiesést jelenthet – vagyis a klímaváltozás elleni harc nevében elsősorban a rivális nagyhatalmak gazdaságának akar kiesést okozni, miközben a saját veszteségek elkerülésére törekszik. Franciaország eközben egy olyan, új egyezmény tető alá hozására törekszik, ami valamennyi legnagyobb kibocsátó országot – beleértve az Egyesült Államokat is – jogi eszközökkel kényszerítene arra, hogy az egyezmény feltételeit később betartsák. |
Philippe Verdier 1992 óta működik meteorológusként, több évtizedes tapasztalatait egy idén októberben megjelent könyvben (Climat Investigation) foglalta össze, ami a tudomány, a környezetvédő csoportok és politikai, gazdasági érdekközösségek lobbitevékenysége közti összefonódást vizsgálta. A könyv megjelenését megelőzően több országgyűlési képviselő egy petíciót indított, amiben arra kérték a France Télévisions – állami hírszolgáltató – elnökét, hogy ne engedélyezze a kiadást. A szerzőt a könyv megjelenését követően menesztették állásából. Verdier könyvében megkérdőjelezte a globális felmelegedésről kialakult elméleteket, valamint azzal vádolja a kormányt és a médiát, hogy szándékosan félrevezeti a közvéleményt, és egy egész "klímaváltozás-ipart" tart működésben, amit arra terveztek, hogy az embereket rettegésben tartsa. Verdier szerint a klímaváltozás dogmája egy háborús gépezet, aminek feladata nem csak az, hogy általános fenyegetettség érzetet alakítson ki az emberekben, de egész népeket és országokat tart rabláncban. A szerző a szakmában szerzett több mint húsz évi tapasztalat után azt állítja, hogy a tudósok szándékosan manipulálják a közvéleményt, mert ezzel nem csak egész országok lakosságát lehet stresszben tartani, de az országok gazdasági életét is manipulálják, a francia kormány pedig mindehhez hozzájárulását adja. Verdier emellett nyílt levelet fogalmazott meg a francia államfőnek, amiben kijelenti; nyilván ő már most értesült arról, hogy a COP21 klímakonferenciának nem lesz semmilyen eredménye, mint az előző húsznak sem. Úgy tesznek, mintha "meg akarnák menteni a világot", de eközben a klímaváltozás kapcsán kialakult dogma visszavezethető egyszerű gazdasági és politikai érdekekre. A meteorológus szombaton jelentette be, hogy menesztették a TV-csatornától, és hangsúlyozta, hogy az ő menesztése is élő bizonyítéka annak; a klímaváltozás esetében egy dogmával állunk szemben, annak megkérdőjelezőire pedig se a vélemény szabadságát, se az információ szabadságát kimondó elvek nem érvényesek. |
Európai politikusok részéről hajlandóság mutatkozik arra, hogy megkezdődjenek a tárgyalások az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió egyesítéséről. Többek között az illegális bevándorlás és embercsempészet felszámolása terén kezdődhet együttműködés. Vlagyimir Csizov, Oroszország EU-nagykövete szerint az utóbbi hónapok során számos európai politikus eljutott arra a következtetésre, hogy Washington és a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény helyett az Európai Unió térségi szomszédja felé kell forduljon. Mindez lehetőséget teremt arra, hogy az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió egyaránt kontaktcsoportokat hozzon létre, melyek a két unió együttműködésében rejlő lehetőségeket vizsgálnák. Oroszország állandó EU-nagykövete szerint számos olyan terület van, melyeken a két unió a jelenben is együttműködhetne, mert határokon átívelő problémák. Moszkva segítséget nyújtana az Európai Uniónak a terrorizmus elleni harcban, az illegális bevándorlás kezelésében, a kábítószer-kereskedelem és embercsempészet felszámolásában. Csizov elmondása szerint ezen problémák kezelése terén az Európai Unió és Oroszország is tett lépéseket, de hatékonyabbá tenné a problémamegoldást a tapasztalatok megosztása. Oroszország titkosszolgálatai és terrorelhárító szervei – többek között a Kaukázusban – olyan tapasztalatokra tettek szert a terrorizmus elleni harcban, ami a közeljövőben kulcsfontosságúvá válhat az Európai Unió számára, különösen a Charlie Hebdo esetét követően, az illegális bevándorlással egyre fokozódó terrorfenyegetés miatt. Csizov emlékeztetett, hogy bár az Európai Unió és Oroszország beszüntethet minden együttműködést, a terroristák nem fognak, és ez a veszély egyre inkább az Európai Unió számára válik terhelővé. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Európai Unióban a nyugati országok külpolitikájának változása miatt egyre fokozódhat a terrorfenyegetés. Iraki politikusok beszámolói szerint a korábban ISIS néven működő terrorszervezet az Amerikai Egyesült Államok irányítása alatt áll, és a nyugati koalíció gépei gyakran a terrorszervezet által ellenőrzött területeken dobják le a fegyverszállítmányokat. Az afrikai és közel-keleti bevándorlókat eközben amerikai szervezetek juttatják pénzhez, fedezik Európába utazásuk költségeit. Washington a francia és német külpolitika kelet felé fordulása miatt terroristákkal áraszthatja el Európát, és abban a pillanatban, ahogy megkezdődnek a tárgyalások az Eurázsiai Gazdasági Unióval folytatott együttműködésről, az amerikaiak terroristái sorozatos merényleteket kezdhetnek Párizsban, Berlinben. Európának a közeljövőben nagy szüksége lesz arra a tapasztalatra, amire Oroszország az elmúlt évek során az Egyesült Államok ellen vívott "proxy-háborúkban" szert tett. Moszkva a világ számos régiójában segített már az amerikai szervezésű "szabadcsapatok" elleni harcban. Ez elsősorban olyan szervezetek elleni harcot jelent, melyek nagy valószínűséggel éppen most szivárognak be az Európai Unió területére, az illegális bevándorlás látszólag feltartóztathatatlan áradatával. |
Az Európai Parlament elfogadott egy határozatot, ami felszólítja a tagállamokat, hogy ejtsenek minden, Edward Snowden ellen felhozott vádat, és gondoskodjanak védelméről. Az Európai Parlament 285 "igen", 281 "nem" szavazattal fogadta el a határozatot, amely nem csak a vádak eltörlését írja elő, de arra is felszólítja a tagállamokat, hogy semmilyen körülmények közt ne adják ki Edward Snowdent "harmadik félnek", vagyis az Egyesült Államoknak. Snowden személyét Európa ezentúl nem az amerikai elvárásoknak megfelelően "bűnözőként", hanem kiszivárogtatóként és az emberi jogok védelmezőjeként ismeri el. Snowden – az amerikai National Security Agency volt programozója – 2013-ban temérdek mennyiségű titkosított adatot szivárogtatott ki az Egyesült Államok általános megfigyelési programjáról, és ezzel bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy az NSA nem csak az amerikai lakosság személyes kommunikációját tartja teljes megfigyelés alatt, de kiterjedt megfigyelési programot folytat Európában és a világ számos más országában. Snowden 2013 augusztusában ideiglenes menedékjogot kapott Oroszországban, majd 2014-ben három éves tartózkodási jogot kapott. Az Egyesült Államokban 30 évi börtönbüntetésre ítélték kémkedés vádjával, amiért lerántotta a leplet az amerikai titkosszolgálatok kiterjedt megfigyelési programjáról. Senki nem tudja pontosan, hogy az NSA volt programozója mennyi információt tudott kijuttatni. Az első kiszivárogtatások óta folyamatos az újabb információk nyilvánosságra hozatala, ami mostanra Németországban is tovább tüzelte az amerikai kormánnyal szembeni ellenérzéseket. Az amerikai kémbotrányok kezdetével Európa azzal kellett szembesüljön, hogy egy szövetségesként nyilvántartott ország az európai társadalmak feletti teljes kontroll fenntartására törekszik, miközben nyíltan beavatkozik az európai országok üzleti életébe és belpolitikájába. Ilyen méretű nagyhatalmi nyomásgyakorlással szemben a kisebb országok önmagukban tehetetlenek. A változással számoló politikai elitek figyelme Németországra irányul, mert a német külpolitika az Európai Unió külpolitikájának egészét meghatározza. Magyar viszonylatban Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde utalt arra, hogy nemsokára megkezdődik Európa szabadságharca az Európai Unió amerikai kontroll alatt tartása ellen, és ennek a kis, térségi országok politikai elitjei is tudatában vannak. |
|
|
|
|
|
