| Királyságról és kereszténységről Vallom, hogy kitörésünkkel az egyetemes magyarság jelenlegi tragikus helyzetéből „az emberiségnek adunk mintát az emberi életre”, ahogyan Németh László mondta, ezért felelősségünk mérhetetlen.
Ugyanakkor, ez a mintaadás az egyetemes magyarság önérdeke is, hiszen egyértelműen látszik, hogy most ismét kiadták a parancsot - csak most nem Gyermek Lajos, hanem az új gyarmatbirodalom hódítói -: „Decretum, Ugros eliminandos esse / rendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak” (Annalium Boiarum).
Ezért csak az a megoldás elfogadható, amellyel nemcsak meggátoljuk kiirtásunkat, hanem – azért, hogy a kiirtás veszélye ne fenyegesse a magyar jövőt - visszavesszük szabadságunkat, amelyet 907-ben Árpád megvédett, Géza viszont 973-ban eladott. Mögöttünk van több ezer év (benne a „történeti” ezeregyszáz év) történelme, amely tanúságait nem figyelembe venni bűn.
Mindenekelőtt arról kell dönteni, hogy alapjaink (alkotmányunk) jogfolytonosságát kronológiai, vagy tartalmi kategóriának tartjuk-e. Az erre a kérdésre adott válasz azt is eldönti, hogy a nyugati civilizáció értékrendje szerint akarunk-e élni (ez a kronologikus szemlélet), vagy az ősi civilizáció értékrendjéhez akarunk-e visszatérni, vagyis tartalmilag határozzuk meg a jogfolytonosságot.
Ha nem gondolkodunk el a két értékrend közötti különbségen, hanem csupán a szavakhoz fűződő sztereotip fogalomértelmezés vezet bennünket (mint Lóránt Károlyt a Hatos csatorna csütörtöki műsorában), akkor a kronológiai jogfolytonosságra adjuk a voksunkat. Most a körültekintő gondolkodás hiányának luxusát nem engedhetjük meg magunknak, ha érezzük a nemzet iránti felelősséget.
Ezért össze kell hasonlítani a két jogfolytonosság-értelmezés hatását. Ezt tettem az alapokat tartalmazó sorozatban:
a./ Alapvetés - A mátrix (tábla) elmélet a liberális-kapitalista és a Szent Korona Értékrend gondolkodási módjában (paradigmájában)
b./ Eszmei gondolkodási mód - Miért Szent Korona Értékrend és miért nem Szent Korona Tan?
c./ Jogi gondolkodási mód - Az EU-alapelvek és a szakrális alapú alkotmány alapelvei
d./ Gazdasági gondolkodási mód - Miért konföderativitást megengedő szabadság és miért nem föderatív függőség?
Véleményem szerint nem elég (sőt: kifejezetten káros) a gondolkodási mód egy részét kiemelni, hanem a felelősségteljes vélemény-kialakításának alapja a rendszerösszefüggések hatásának elemzése kell, hogy legyen. (Aquinói Szent Tamás gnoszticizmusának is ez az alapja, ami a halála miatt töredékké vált „Summae theologiae”-ben is tükröződik) Ugyanilyen fontos Arisztotelész hármas kérdésének (miért-mit-hogyan) megválaszolása, amellyel úgy jutunk el az igazsághoz, hogy egy döntési folyamatot járunk végig, ahol a döntési helyzetet a „miért” jelenti. A két gondolkodási mód (paradigma) - a hármas kérdés, mint rendező elv felhasználásával végzett - összehasonlítása egy olyan premisszarendszert ad, aminek két konklúziója van (ahogyan azt Arisztotelész szillogizmus-elméletében megállapította), de a két következmény közül van egy, amit a „transzcendentális premissza” (Aquinoi Szent Tamás) ki tud jelölni. Vallom (mert nemcsak a formális logika, hanem a gyakorlat is bizonyítja), hogy a kijelölt konklúzió a Szent Koronával közvetített ősi civilizáció értékrendje, amely a címben szereplő fogalmak vonatkozásában a következőt jelenti: 1. Királyság Tekintsünk el attól a formai ténytől, hogy a szó Nagy Károly nevéből ered, aki – mintegy előre vetítve a kilencszázas évek történéseit – a megosztás diktatórikus eszközét használva igázta le a Kárpát-medencében élő őslakosokat, akik történetesen őseink voltak. Nem végzett teljes munkát, mert megelégedett szabadságunk politikai és gazdasági értelemben vett elvételével, nem törekedett kiirtásunkra. Annak a tartalmi ténynek a kifogásolását viszont nem szabad elmulasztani, hogy Atilla fejedelmünket királynak nevezik, visszahatóan értelmezve a számunkra elfogadhatatlant. Viszont meg kell jegyezni azt, hogy Árpád apánkat nem juttatta senki erre a méltatlan sorsra, őt mindig és mindenki az ősi megnevezés szerint „fejedelem”-nek nevezi.
Árpádról szólva viszont senki ne mulassza azt tudni, hogy a Szeri Pusztán az ő kündüsége alatt alakult meg az első magyar állam, vagyis az egy földrajzi területen élő emberek azonos értékrend szerinti érdekvédelmi közössége. (Akkor még élt – a 904-ben, a Pozsonyi Csata előkészítéseként meggyilkolt - gyula tisztséget viselő Kurszán, akivel Árpád a „kettős fejedelemséget” alkotta).
Árpád állama azt bizonyította, hogy a közszabadság – amely az ősi civilizáció alapja - olyan társadalomszervezési rendszert határoz meg, amely egységalkotási erejével nemcsak éli a szabadságot, hanem biztosítja annak feltételeit is – és ha szükséges, mint a Pozsonyi vagy a Lech mezei csata bizonyította – meg is tudja védeni azt. Ezért az államalapítás tettét Istvánnak adni egyszerűen történelemhamisítás. Visszatérve a királyságra:
Az egyeduralmi rendszer még akkor sem fogadható el, ha a nemzet magának tartja fenn az egyetlen fejedelem kiválasztásának jogát.
László (akit a magyar tudat – Imrével együtt – „táltosként” őrzött meg) István szentté avatásával azt akarta elérni, hogy Róma fogadja el: Magyarország Apostoli fejedelemség (királyság), vagyis fejedelmét a magyarok önmaguk választják ki. Ezzel azt a természetes tényt érvényesítette, hogy Boldogasszony anyánk oltalma erősebb Péter hatalmánál.
László akarata nem érvényesült. Ugyanis – a szentté avatás előkészületeinek bizonysága szerint – szándéka az volt, hogy a fejedelemválasztás ősi civilizációnk szerint történjék, vagyis az előd által biztosított előny csak akkor váljon a választás alapjává, ha az utód bizonyította személye alkalmasságát, és alázatát a nemzethez.
Az előd által meghatározott kiváltság megmaradt III. András haláláig, de addig sem párosult azzal a követelménnyel, hogy az utód személyének alkalmassága is bizonyított legyen.
Nem lényegtelen dolog – de itt nem tartom szükségesnek részletezni -, hogy „vérfertőzés” történt az idegen uralkodói érdekek beházasodásával. Mondhatja erre bárki, hogy akárhogyan is, de megmaradt a magyarság, a királyok és a nyugati civilizáció alatt is. Ez igaz, az ezeregyszáz éves lélek- és agymosás „csak” lelkünket károsította, az Isteni Tudás és a szabadság kettős egységében élő magyarokat tudatlanná és gyávává téve.
Szóval, miért is maradtunk fenn, miért nem tudott kiirtani bennünket sem Nagy Károly, sem Gyermek Lajos, sem a magyar trónt bitorló idegen érdek? Erre a kérdésre a választ atyai barátom, Bálint Sándor adta meg, két meghatározásával. (Bálint Sándor boldoggá avatása folyamatban van.)
Az egyik meghatározása beszélgetés közben hangzott el: „Tudod fiam, a Szent Korona végigkísérte a magyarságot történelme során, és amikor szükség volt rá, felemelkedett, hogy tiszta forrásában megmártózhassunk.”
Most tekintsünk el ennek a meghatározásnak a részletes elemzésétől, és csak a másik meghatározáshoz, a „népi katolicizmushoz” való kapcsolatát figyeljük meg, ami így szól: „A magyar ember a dogmát átengedi a Szent Korona szűrőjén. Ami átmegy, azt elfogadja, ami nem, azt elveti.” Mi ez, ha nem a „józan paraszti ész” működési elve?
Sándor bácsi megnevezett két „tiszta forrást”: Lászlót és Mátyást. Én ide veszem Bocskait, Rákóczit, a 48-as és az ötvenhatos hősöket, valamint Horthy Miklóst is. Szóval, a tiszta forrás tartott életben bennünket, Ő akadályozta meg, hogy kiirthassa a nyugati civilizáció a magyar nemzetet! Tehát a királyság, mint intézmény, egyeduralmat jelent, ezért idegen tőlünk, az Apostoli Királyság pedig nem teljesítette azt a küldetést, amiért László létrehozta. A királyság két megjelenési formájáról, a Szakrális Királyságról és a király nélküli királyságról még nem beszéltem.
Mi a helyzet a „Szakrális Királysággal”?
Ha a királyságot a Szent Korona képletes viseléséhez kötjük, akkor értelme van a kifejezésnek, de szerintem kerülni kell, mert az intézményesült királyság szinonimájává válhat, arról nem is beszélve, hogy Nagy Károlyra utal.
Magyarán, a királysághoz (bármilyen jelzővel is van ellátva), mint kifejezéshez olyan képzet társul, ami a megosztottsággal, az egyeduralommal, vagyis a diktatúrával teszi azonossá. Miért mondtam, hogy mégis van értelme a kifejezésnek? Azért mert a Szent Korona a Teremtő értékrendjének szakrális megfogalmazását adja. Viszont, ha ezt a gondolatot fogadjuk el, akkor azt kell mondani, hogy minden ember király, hiszen „a Teremtő a Szent Koronát az embar fejére tette, hogy azon keresztül a Lélek Fénye uralja és formálja az anyagot” (ld. a később említendő „Paralel - Első Sumér vagy Magyar – Bibliát”.) A király nélküli királyság a Szakrális Királyság egyszemélyi vezetéssé torzítása.
Ennek az intézménynek a sérülékenységét mutatja Horthy Miklós kormányzó példája. Előre kell bocsátanom, hogy meggyőződésem szerint Horthy Miklós gátolta meg a magyarság kivérzését Trianon után (tehát ő is „tiszta forrás” volt).
Az általa összehívott Nemzetgyűlés azzal kezdte munkáját, hogy közfelkiáltással kimondta: „A Magyar Királyság alkotmánya a Szent Korona.” A „Magyar Királyság” kifejezés használata nyilvánvalóan az egyszemélyes vezetéssel gyakorolt Szakrális Királyságra utal.
A Nemzetgyűlés magyar értékrendet ismerő és elfogadó tagjai úgy gondolták, hogy nem kell ezt leírni, hiszen ez minden magyar emberben genetikailag kódolva van.
Sajnos, nem volt igazuk!
Az 1920-as év törvényhozása még döntően a magyar értékrend iránymutatása jegyeit mutatta (a hatalom, a tulajdon- és birtoklás jogának gyakorlása a Szent Korona Tagjaié, a pénz értékközvetítő, amely alapja a magyar ember által megteremtett értéknövekedés, a magyar érték védendő az idegen érdekektől).
Ezt követően viszont érvényesült az egyszemélyi vezetés hátránya, fokozatosan „lazítottak” az iránymutatás által meghatározott követelményeken. Ennek legszemléletesebb példája az 1926. évi XXII. törvénycikk1, amely a felsőháznak - föld és ember kapcsolata által meghatározott feladatát, a - hatalomgyakorlásban betöltött meghatározó szerepét gyakorlatilag kivette a Szent Korona Tagok kezéből. Összefoglalva: a király vagy a királyság szó használata minden formájában ellentétes a magyarság ősi civilizáció szerinti értékrendjével. 2. A kereszténység Hamvas Béla fogalom-meghatározását támasztja alá az elmúlt hatezer év: „A kereszténység nem vallás. A vallás történeti és társadalmi és szellemi eredetű, dogmatikával és papi szervezettel és szertartásokkal. A kereszténység a normális létben való magatartásról szóló tanítás.”2 A normális létben való magatartást az az ősi civilizáció fogalmazza meg irányelvként, aminek nemcsak léte, hanem iránymutatásának forrása, továbbá a magyar hagyományokat meghatározó jellege is bizonyított. Nézzük sorjában! A Mezopotámiai Sumér civilizáció létét az Urban, Urukban és Kisben talált agyagtáblákra arámi nyelven vésve bizonyították. A táblák keletkezési idejét Kr.e. 4000-re teszik.
Megjegyzendő: az arámi nyelv Jézus anyanyelve és a magyar nyelv gyökere. A Kramer által 1954-ben Kisben talált és 1956-ban angol fordításban közölt „Paralel Biblia” (Badiny Jós Ferenc magyarításában: Magyar Biblia3) keletkezési idejét ugyancsak Kr.e. 4000-re teszik. Mivel a sumér civilizáció jellemzői a „Paralel Bibliában” szereplő iránymutatást tartalmazzák, természetszerűen kapcsolódik össze a sumér civilizáció és a Paralel Biblia, ahogyan azt XXIII. János II. Vatikáni zsinaton elmondott beszéde is mutatja. És itt megállok egy rövid időre. Végre tudomásul kell vennie mindenkinek, hogy a történelemhamisítás legfőbb eszköze, a bizonyítékok megsemmisítése – amellett, hogy végtelenül aljas dolog – annak a veszélyét rejti magában, hogy egyszer csak előkerül az, amit meg akarnak semmisíteni, és ettől kezdve a megsemmisítő hiteltelenné válik. Ez a korsó kútra járásnak az esete.
Ez történt a rovásfákkal, amikor elégették őket István parancsára, hiszen nemcsak a jelek maradtak életben, hanem egyre több üzenetet is felfedeznek, a rovás-jeleknek hála.
És ez történt XXIII. János II. Vatikáni zsinaton elmondott beszédével is. Hiába törölték a Penitentiam agere kezdetű enciklikából, hiába vonták be és égették el a beszédet tartalmazó Rómában megjelent füzet – szándékuk szerint - minden példányát, hiába akarták megkérdőjelezni szavahihetőségét a rá hivatkozó személyeknek, közöttük Badiny Jós Ferencnek4, de leginkább annak a Zakar Andrásnak5, aki Serédi Jusztinián és Mindszenty József személyi titkára volt. Pesti atya megtalált egy példányt a Vatikáni levéltárban, így minden kétséget kizáró hitelességgel állítható: a beszéd elhangzott6. Ennek az a jelentősége a mi számunkra, hogy ebben a beszédben a következő szerepel:
„Vagyis hamis és ókori nívón mozgunk ma is, amikor a pozitív tudományok és az archeológia és geológia, nem különben a megtalált Sumír Első-Biblia (Ur, 1954. Dr. N. Kramer: Parallel Biblia, 1956) is mindent világosan feltártak és megmagyaráztak. Senki nem érti ezt a maradi és már kimúlt ószövetségi fontosságot, ami nagyrészt egy összelopkodott és átírt ókori hagyománynak és letűnt nép(ek)nek (sumír, akkád, kéld, babyloni) megmásított történelme.
Szóval, kötve vagyunk, valami ósdi judaizmussal és nekünk nem elég Krisztus, az Isten Fia!...” Ha ezt összevetjük azzal, hogy a Sumér Első-Bibliát (Magyar Bibliát) arámi nyelven írták, ami Jézus anyanyelve, csak arra a következtetésre lehet jutni, hogy Jézus tanításának alapja az ősi civilizáció. Ha elolvassuk Kézai Simon Mester Magyar Krónikáját7, akkor a „Gyeics (Géza) vezér idejéig” bevezető szöveg után megtaláljuk azokat a leírásokat, amelyek ugyanennek az ősi civilizációnak a szabályait tartalmazzák.
___________________________ Az vitathatatlan, hogy a magyarok jelentős része a zsidó-keresztény vallás szerint keresztelkedett meg. Kérdés azonban, hogy elfogadjuk-e, hogy Istennek nem édes, hanem fogadott gyermekei vagyunk?
Pál a Rómaiaknak írt levelében (11:13-24) minket, nem zsidókat, egyetemesen pogányoknak (gojoknak) tart, akiket a vad olajfa gyökerei táplálnak, és úgy válunk a szelíd olajfa (a zsidóság) gyökerétől tápláltakká, ha levágnak bennünket nevelő olajfánkról és beoltanak a szelíd, zsidó olajfába. Más szóval (amint II. János Pál pápa 2002-ben Argentínában mondta): „Mi – keresztények – Istennek csak fogadott (adoptivo) gyermekei vagyunk.4” Kérdés azonban, hogy tudjuk-e, mi, másodrendű zsidó-keresztény magyarok, hogy az ószövetségi Isten a gyűlöletre biztat, míg az Újszövetségé a szeretetre? Melyiket választjuk?
Tudjuk-e, hogy az Ószövetség a Tórára épül? Ismerjük-e ennek „végrehajtási utasítása”, a Talmud utasításait8? Kérdés azonban, hogy tudjuk-e, mi másodrendű zsidó-keresztény magyarok, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2003. március 14-én kiadott körlevelében9 arra szólította fel a magyar választókat, hogy szavazzanak az EU-csatlakozásra, vagyis arra, hogy annak a birodalomnak a gyarmatai legyünk, amely nemzeti értékeinket elrabolta, nemzeti érdekeinket pedig semmibe veszi, mindannyiunkat tudatlanságban tart, gyávává alázva? A legnagyobb kérdés pedig az, hogy ha ezeket ismernénk és tudnánk, elfogadnánk-e ezt a kiszolgáltatott, megalázó, másodrendűnek minősülő helyzetet? Végtelenül szomorú, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia semmibe veszi a II. Vatikáni zsinat vallási toleranciára és a kinyilatkoztatás kizárólagosságának feloldására vonatkozó jegyzőkönyveit, és változatlanul „pogánynak” nevezi az ősi (zsidómentes) kereszténység követőit, sőt kirekesztésükre szólítja fel a híveket10. Ugyanakkor nem végzi el a zsidó hit szerint kinyilatkoztatás visszavonásával azt a természetes tisztulást, amit XXIII. János a II. Vatikáni zsinattal elindított.
________________________________ Annak a felelősségnek a súlya, ami most mindannyiunkat terhel, elengedhetetlenné teszi, hogy az „Egyház élő hitével összhangban”10 kezdetű MKPK körlevélben a zsidókereszténységet veszélyeztetőnek minősítő „ősmagyar szinkretizmussal“ (vagyis eltérő vagy ellentmondó nézetek ősi civilizáció értékrendje szerinti összeegyeztetésével) teremtsük meg azt az egységet, amely megakadályozza, hogy az új gyarmatbirodalom hódítói Gyermek Lajos parancsát – a magyarok kiirtását – valóra válthassa. Kelt Szegeden, 2012. Ígéret havának 21. napján.
A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:
Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája
| 1 Az általam elvégzett kündü-feladat összegzése A Teremtő a Szent Koronával az ősi civilizáció Értékrendjét kegyelmezte ránk, Magyar Küldetésként. Ennek az Értékrendnek a közvetítését az alábbiak szerint teljesítettem: 1. A nyugati civilizáció és az ősi civilizáció közötti különbség rendszerezése 1.1 A nyugati civilizáció diktatórikus föderációjának összehasonlítása az ősi civilizáció közszabadságot adó konföderációjával - Az önigazgatás (szubszidiaritás) Pajzsa a Magyar Modell 1.2 A Lisszaboni Szerződés összehasonlítása a Gondoskodó Magyarországgal 1.3 A nyugati civilizáció és az ősi civilizáció gondolkodási mód mintája (paradigmája) közötti különbség rendszerezése a./ Alapvetés - A mátrix (tábla) elmélet a liberális-kapitalista és a Szent Korona Értékrend gondolkodási módjában (paradigmájában) b./ Eszmei gondolkodási mód - Miért Szent Korona Értékrend és miért nem Szent Korona Tan? c./ Jogi - Az EU-alapelvek és a szakrális alapú alkotmány alapelvei d./ Gazdasági - Miért konföderativitást megengedő szabadság és miért nem föderatív függőség? 2. Az ősi civilizáció iránymutatásának és irányelveinek jogszabályként megfogalmazása Magyarországra és Európára - „Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona” – Püski 2009. Részei: 2.1 Magyarországra vonatkozó jogszabály-tervezetek: - Rövid indoklás a magyarországi jogszabály-tervezetekhez, - A Szabadság Alkotmánya, - Alaptörvény, - Alaptörvény szinű főtörvények:
= Hatalomgyakorlási főtörvény,
= Választási főtörvény,
= Jelkép és ünnep főtörvény. 2.2 Az Európai Konföderációt előkészítő jogszabály-tervezetek: - Rövid indoklás az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezethez, - Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet
- Vertragsentwurf des Europäischen Staatenbundes,
- Treaty Project of the European Confederation. 3. A gyakorlati alkalmazás előkészítése a Szent Korona Értékrend Akadémia létrehozásával - Első fokozat, hangoskönyv - Második fokozat - , hangoskönyv 2 „Paradigmaváltás kell, vagy elég a paradigmaváltoztatás” - Bogár László és Halász József beszélgetése 2012.01.12. Budapest, Magyarok Háza 1. rész, 2. rész, 3. rész és „IMF nélkül az élet” - Bogár László és Halász József beszélgetése 2012.05.11. Algyő, Faluház 1. rész, 2. rész, 3. rész
3 „Európai álom, európai valóság” - Hatos csatorna "Hír-érték" c, műsora 2012.05.17.
dr. Kőrösi Mária beszélget Lóránt Károllyal és dr. Halász Józseffel
|
