Feladó: <lali5@
Dátum: 2013. június 28. 16:28
Tárgy: EU MÜKÖDÉSE
Címzett: Kutasi József Antal
Rajtunk kéri számon az Európai Unió a demokratikus működést???!!!
Elöljáróban csak arra szeretném emlékeztetni kedves magyar polgártársaimat, hogy a nemzetközi globáliskáknak az a legnagyobb baja Magyarországgal, hogy a gyurcsányi-bajnai kori sereghajtóból példává kezdünk válni, erősödünk, és az erős Magyarország igazán nem szerepelt a terveik között. Visszatekintve a történelmünkre: a legerősebbek, a leggyorsabban fejlődők és legemlékezetesebbek akkor voltunk, amikor rend, egység és közös akarat vezette az országot, nem széthúzás. A tűzzel-vassal államot alapító Szent István királyunkat ma is ünnepeljük, az erőskezű Szent László hódításait nyögték a szomszéd népek, gazdaságunk erősödött; Anjou Károly magas adókat szedett, növelte az állami bevételt – az ország fejlődött; az igazságos Mátyás hatalma szigorú, központosított királyság volt, amely feltartóztatta a hatalmas török sereget is, miközben a nyugati és a belső hatalmi törekvéseknek is gátat tudott szabni….
Az anarchia, a liberalizmus gyengévé tesz, a rend, az összefogás erőssé.
Az Európai Unió feladata – annak jogalkotói gyakorlatából következően - a demokrácia égisze alatt eltaposni a demokráciát a tagállamokban, és az állampolgárokat meghunyászkodó, feladó magatartásra bírni megfélemlítéssel, pénzzel, erővel …. kit hogyan lehet.
Vizsgáljuk csak meg közelebbről azt az uniós demokráciát, ami a tagállamoknak – így hazánknak is diktálni akar.
Kezdődik mindjárt ezzel:
Milyen uniós demokrácia az, amely a népszuverenitás elve szerinti tagállami szavazáson megválasztott nemzeti kormányunkat igyekszik összeesküvéssel Viviane Reding asszony vezetésével megbuktatni (ebben ő nagyon jó, nem szabad lebecsülni, amúgy aspirál az Európai Bizottság elnöki posztjára őkígyósága)!
De ássunk mélyebbre: milyen az Unió demokráciája? Ha ezt kutatjuk, akkor meg kell vizsgálnunk, hogy vajon demokratikusan zajlik-e a döntés- és törvényhozatal az Európai Unióban? Érvényesülnek-e az állampolgárok demokratikus és emberi alapjogai abban az Unióban, ami bennünket akar leckéztetni? Ezen a vizsgán az Európai Unió többszörösen is megbukik. Nézzük, hogyan!
1- Az Unióban érvényesül az uniós jog felsőbbrendűsége (szupremáciája) a tagállami joggal szemben, amely azt jelenti, hogy a tagállami jogot és jogalkotást az unióshoz kell hasonlatossá tenni, emellett ha bármi eltérés van, akkor az uniós jog a meghatározó és a döntő a tagállami joggal szemben. Vagyis: a nemzeti jogalkotó parlamentek alacsonyabb rendűnek számítanak, mint az Unió. Ez még csak vérforraló!
2. Az Európai Unióban a döntéshozatalnak és a jogalkotásnak három ága van: az Európai Bizottság kezdeményezi a jogalkotást, amelyet a Miniszterek Tanácsa és az Európai Parlament hagy jóvá és véglegesít. De kik is ülnek ebben a három jogalkotó intézményben, és hogyan kerülnek oda:
- Az Európai Bizottság – amely egyébiránt az Unió „kormánya” – tagjait a tagállamok kormányai nevezik ki posztjukra. Tehát figyeljünk: nem mi, állampolgárok választjuk őket (Redinget sem az állampolgárok választották), hanem kinevezést kapnak a kormányuktól, tehát a legnagyobb jóindulattal sem tekinthetjük a Bizottságot demokratikusan megválasztott testületnek.
- A Miniszterek Tanácsa a nemzeti parlamentek által kinevezett kormányfők által kijelölt miniszterekből áll, tehát a közvetetten választott kormányfőktől kapják a kinevezést, és nem demokratikus választásokon nyerik el megbízatásukat.
- Az Európai Parlament az egyetlen döntéshozó intézmény, ahová mi, állampolgárok általános titkos választójog birtokában, vagyis demokratikusan választjuk a képviselőket.
A HÁROM DÖNTÉSHOZÓBÓL csak EGY van, amely demokratikus úton kerül megválasztásra, tehát látható, hogy a nem-demokratikus intézmények vannak többségben a döntéshozásban. Mégis: a hármójuk által alkotott jogszabályok felsőbbrendűek azoknál a nemzeti törvényeknél, amelyeket a tagállamok demokratikusan megválasztott parlamentjei hoznak. Ez az uniós demokrácia teljes hiánya, más szóval a demokrácia deficitje - mert a nem demokratikus uniós intézmények joga felülírja a demokratikus nemzeti parlamentek által alkotott nemzeti jogokat. Ez a jogharmonizáció rendje az EU-ban, ezek oktatnak ki minket. Azt gondolom, hogy az a szervezet, ahol a demokrácia teljes hiánya ennyire nyilvánvaló ne próbáljon bennünket demokráciára tanítani csak azért, hogy megijesszen bennünket, és emiatt arra számítson, hogy önként feladjuk azt a nemzeti szuverenitásunkat, amit olyan nehezen sikerült visszavennünk, és amit ki akarnak énekelni a szánkból a szabadságot és demokráciát vonyító rókák. Ezt neveznénk mi, magyarok úgy, hogy: „Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű.”
Apropó: szabadság és jog! Az Európai Unió Alapjogi Chartája, amely a Lisszaboni Szerződésbe beépítésre került, de már 2006-ban is az Amszterdami Szerződés része volt hivatkozásként, kimondottan tiltotta azt a gyurcsányi manipulációt, hogy 2006-ban a választásokig nem tették közzé a Statisztikai Hivatal jelentését amiatt, mert idézem Gyurcsányt: „nem akartuk, hogy a közzétett adatok befolyásolják a választási eredményeket”. Akárhonnan nézem, ez annak nyilvános elismerése, hogy Gyurcsány Ferenc – akkori szocialista miniszterelnök, aki önként adta át a kormányrudat üzlettársának: Bajnai Gordonnak - akarattal eltitkolta azokat a közérdekű adatokat, amelyekre a választási döntésünkhöz szükségünk és alapvető jogunk lett volna.
Az őszödi böszmeség kirobbanása után hiába tettünk emiatt feljelentést bíróságon, ügyészségen a miniszterelnök ellen, mindenhonnan elutasítást kaptunk. Mára már kiderült az is, hogy böszme urat az Unióval való megállapodása miatt futni hagyták a hatalmasok „őszintesége” miatt, vagyis vállat rándítottak az Unió politikusai arra, hogy Magyarországon az Alapjogi Chartában biztosított jogainktól megfosztottak minket (11. cikk (1) bekezdés: „Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna, továbbá országhatárokra való tekintet nélkül.”)
Akkor nem volt olyan finnyás az Európai Unió, mert a globali-ölebet kellett védeni, most pedig van arcuk vádaskodni.
Van még egy ok arra, hogy semmiképpen sem szabad követnünk az Európai Unió által mutatott utat: eddig azok a stratégiák, amelyeket ők megálmodtak – nem tudtak megvalósulni; az Európa 2020 stratégia is olyan célokat tűzött ki, amelyek teljesíthetetlenek lesznek. Az Unió által szorgalmazott liberális és globális politika a nemzetállamok csődjét hozta, míg a szófogadatlan – lásd: Magyarország – még az elődei által felelőtlenül felvett IMF hitelt is képes törleszteni amellett, hogy mászunk ki a válságból. Az Unió tehát kész csődtömeg, és amikor ők, vagy az IMF már nem tudják ezt tovább elrejteni, akkor csak foghegyről odabiggyesztenek egy „Bocsi, tévedtünk”-et, és ezzel a részükről minden elintézve. Hogy mi marad utána a tönkrement nemzetállamokban, nem érdekli őket. Jó tehát, ha maradunk a magunk lábán, még akkor is, ha fújnak ránk a hatalmasok!
Ahhoz azonban, hogy meg tudjunk állni a saját lábunkon, hogy érvényesíthessük magyar érdekeinket, meg kell tartani a nemzeti kormányunkat, és süllyesztőbe kell küldenünk a levitézlett utódokat: az apjafia szocialistákat, a gyurcsányi és bajnai bajkeverőket, akik ájtatos pofával sunnyognak a megtéveszthető emberek körül. Legjobb, ha mi is mindenhol elmondjuk a bűneiket, mert a társadalmi emlékezet csupán három hónapos, és a választók többsége már nem emlékszik azokra a károkra, amiket ezek a barátaikkal együtt okoztak. Ne szűnjünk meg emlékeztetni rá minden magyart! Minden nap kerítsünk alkalmat arra, hogy - ha csak egy embernek is - elmondjuk újra és újra, hogy milyen kártékonyak! A szisztematikus hangyamunka meghozza a gyümölcsét.
Wirthné M. Zsuzsa
