2013. június 21., péntek
17.218 - A rendszerváltás óta most a legszegényebb a magyar 2013-06-20 07:28:41 fovarosi-hirhatar.hu
A rendszerváltás óta most a legszegényebb a magyar
2013-06-20 07:28:41 fovarosi-hirhatar.hu
A második világháború óta nem volt ennyi szegény ember, 2009 és 2012 között jelentősen nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek. Az egy főre jutó jövedelmek legfelső és legalsó jövedelmi decilisei közötti ráta 7,2-ről 9,0-ra emelkedett. A magyar népesség 46,6 %-a él szegénységben és társadalmi kirekesztettségben az EU által definiált mutatószám szerint!
Tavaly a teljes népességen belül 17 % volt azok aránya, akiknek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladta meg a havi 66 ezer forintot. Ez a legnagyobb mértékben a jövedelem eloszlás alját érintette: a legalsó tized részesedése az összes jövedelemből 3,1%-ról 2,5%-ra csökkent. A legfelső decilis aránya viszont növekedett.
A jövedelemelosztást jellemző valamennyi mutató (beleértve az ún. Gini-együtthatót) statisztikai értelemben szignifikáns növekedést mutat. Az alsó és felső jövedelmi tizedben élők jövedelme közötti különbség több, mint kilencszeres. A felső három jövedelmi tizedben élők összes jövedelme négyszer akkora, mint az alsó három jövedelmi tizedben élők összes jövedelme. A felső jövedelmi tizedben élő egymillió ember jövedelme több, mint az alsó négy jövedelmi tizedben élő négymillió ember teljes jövedelme. Az alsó jövedelmi tizedben élők jövedelme a 2007-es válság előtti utolsó év 24205 Ft/fő/hó-ról, 21820 Ft/fő/hó-ra csökkent (az infláció 5 év távlatában kb. 24%)! A felső jövedelmi tizedben élők jövedelme a 2007-es 163.955 Ft/fő/hó-ról, 2012-ben 196.625 Ft/fő/hó-ra növekedett!
Erősödtek a rendszerváltást követő időszak nagyobb részében is megfigyelt tendenciák:
- a társadalom szegmentálódása,
- a szegénységben és kirekesztettségben élők társadalmi demográfiai profiljának élesebbé válása
- a szegénység és társadalmi kirekesztettség generációk közötti újratermelődése.
A jóléti ellátásokban bekövetkezett változások erősítették ezeket a folyamatokat. Az intézkedések a sérülékeny társadalmi csoportokat érintették negatívan. Ez látszik a készpénzes transzferek szegénységcsökkentő potenciáljának visszaesésében. Valamint az érintett társadalmi csoportok relatív szegénységi kockázatának átlagosnál jelentősebb mértékű növekedésében.
Igazán jómódúnak csak 752 ezer fő tekinthető (9%-a társadalomnak), akik a mediánjövedelem kétszeresénél több jövedelemmel rendelkeznek havonta, fejenként.
A fiatalok különösen veszélyeztettek: a 17 éven alattiak körében a szegénység 26%, a 18-24 évesek közt 23 %. A szegények 28 %-a gyerek, és 42%-uk 25 év alatti. Az idősek valamivel jobban élnek: a 65 év felettiek szegénységi kockázata mindössze 8 százalékos.
Azon magyarok közül, akik az általános iskolát vagy azt sem végezték el, 40 % él szegénységben, ugyanez a diplomások közt csupán 2 %-os. Azokban a háztartásokban, ahol a háztartásfő roma, jóval magasabb a szegénységi kockázat, körükben a 2009-ben mért 70 %-os szegénységi ráta maradt 2012-re is. 2012-ben a szegénységben élők 34 % roma. Ebből következik, hogy a szegények 2/3-a nem roma.
A három- és többgyerekes családok is, 41 %-a él szegénységben. A gyereküket egyedül nevelők 30 %-a szegény. A magyar háztartások 2012-ben havonta átlagosan 152 096 forintot költöttek, mely 75 141 forintnyi egy főre jutó fogyasztást jelentett.
A vizsgálat 2010-2012 időszakra becsült árindex 115,9%-os és az 4 százalékos reálcsökkenést jelent. Csakúgy, mint a korábbi években a háztartás létszáma és fogyasztása között negatív az összefüggés, azaz minél kisebb a háztartás, annál magasabb a fogyasztás szintje. A legmagasabb fogyasztási szintet a legmagasabb jövedelmi ötödébe tartozó, diplomás és szellemi munkát végző illetve vállalkozóként dolgozó háztartásfővel rendelkező háztartások érik el. Ezzel szemben a legalacsonyabb fogyasztási szintet az alacsonyan képzett (érettségi alatti végzettségű) illetve inaktív háztartásfővel rendelkező, legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozó, legalább négyfős háztartások körében találtunk.
Az élelmiszerfogyasztás összes fogyasztáson belüli aránya szoros összefüggésben áll a háztartás gazdasági-társadalmihelyzetével: A magasabb életszínvonalon élő háztartások saját büdzséjükön belül kisebb arányban költenek élelmiszerre, mint az alacsonyabb státuszúak.
Az elmúlt szűk évtizedben folyamatosan nőtt a lakásfenntartással kapcsolatos kiadások aránya: - 2005-ben ez a tétel a háztartások kiadásainak 23%-át tették ki, - 2012-ben ez az arány már a kiadások 34%-át.
Valamennyi társadalmi-demográfiai tényező összefüggést mutat e kiadási aránnyal:
- a fiatalabbak,
- a magasabb iskolai végzettségűek,
- a szellemi, önálló illetve vezetői munkát végzők,
- a városokban illetve községekben élők és a
- három főnél nagyobb háztartások az átlagosnál kevesebbet költenek lakásfenntartásra.
A rendszerváltás óta most a legszegényebb a magyar!
Korózs Lajos, MSZP
