Feladó:
Eszter Szuromi Dátum: 2014. április 17. 10:01
Tárgy: Áldott húsvéti ünnepeket!
Címzett:
Kutasi József Antal
Áldott húsvéti ünnepeket kívánok!
Eszter
Nincs a sírban Ő!
Elmúlt a mély gyász, szívbe markoló,
új hajnal virradt, csodás, ragyogó.
Megváltónk sírján nincsen már a kő,
síri ágyán is csak egy keszkenő.
Ujjongj hát, szívem, nincs a sírban Ő!
Asszonyok látták, beszéltek Vele,
átjárta szívük, szíve melege.
Olyanok voltak, mint az álmodók,
a legcsodásabb örömhírt hozók.
Néktek, kesergők, könnyes gyászolók.
Halál völgyében nincs többé sötét,
Jézus nappalra váltotta az éjt.
Felhőtlen égen ragyog már napunk,
haláltól félni nincs többé okunk.
Nem tarthat fogva, Jézusé vagyunk!
Pecznyík Pál
1987.
Nincs a sírban Ő!
Elmúlt a mély gyász, szívbe markoló,
új hajnal virradt, csodás, ragyogó.
Megváltónk sírján nincsen már a kő,
síri ágyán is csak egy keszkenő.
Ujjongj hát, szívem, nincs a sírban Ő!
Asszonyok látták, beszéltek Vele,
átjárta szívük, szíve melege.
Olyanok voltak, mint az álmodók,
a legcsodásabb örömhírt hozók.
Néktek, kesergők, könnyes gyászolók.
Halál völgyében nincs többé sötét,
Jézus nappalra váltotta az éjt.
Felhőtlen égen ragyog már napunk,
haláltól félni nincs többé okunk.
Nem tarthat fogva, Jézusé vagyunk!
Pecznyík Pál
1987.
Legyen nagyon szép és meghitt ünneped!
Nincs a sírban Ő!
Elmúlt a mély gyász, szívbe markoló,
új hajnal virradt, csodás, ragyogó.
Megváltónk sírján nincsen már a kő,
síri ágyán is csak egy keszkenő.
Ujjongj hát, szívem, nincs a sírban Ő!
Asszonyok látták, beszéltek Vele,
átjárta szívük, szíve melege.
Olyanok voltak, mint az álmodók,
a legcsodásabb örömhírt hozók.
Néktek, kesergők, könnyes gyászolók.
Halál völgyében nincs többé sötét,
Jézus nappalra váltotta az éjt.
Felhőtlen égen ragyog már napunk,
haláltól félni nincs többé okunk.
Nem tarthat fogva, Jézusé vagyunk!
Pecznyík Pál
1987.
Elmúlt a mély gyász, szívbe markoló,
új hajnal virradt, csodás, ragyogó.
Megváltónk sírján nincsen már a kő,
síri ágyán is csak egy keszkenő.
Ujjongj hát, szívem, nincs a sírban Ő!
Asszonyok látták, beszéltek Vele,
átjárta szívük, szíve melege.
Olyanok voltak, mint az álmodók,
a legcsodásabb örömhírt hozók.
Néktek, kesergők, könnyes gyászolók.
Halál völgyében nincs többé sötét,
Jézus nappalra váltotta az éjt.
Felhőtlen égen ragyog már napunk,
haláltól félni nincs többé okunk.
Nem tarthat fogva, Jézusé vagyunk!
Pecznyík Pál
1987.
