Összeállításunk különlegessége: rákattintva, eredetiben olvashatóak az emlékezésre, emlékeztetésre avagy feledésre méltó elfogadott javaslatok.
Az egyes kárpótlással összefüggő törvények módosításáról.
Újra tárgyalta az Országgyűlés által egyszer már elfogadott törvényjavaslatot. Előterjesztői: Lázár János, Pócs János, dr. Völner Pál, (Fidesz). Szövege: PDF.Az Országgyűlés első ízben június 7-én fogadta el a jogszabályok megváltoztatását. Előterjesztők: Lázár János, Pócs János, dr. Völner Pál, (Fidesz). Szövege: PDF. A kárpótlás során hátramaradt termőföldek tulajdoni helyzetén változtattak volna, hogy lehetővé váljon a területek értékesítése a Földet a gazdáknak programban. A módosítással több törvényből is törölték azt a rendelkezést, hogy a kárpótlási jegyet termőföld megszerzésére is fel lehet használni, illetve hatályon kívül helyeztek számos, a szövetkezeti földek árverésére vonatkozó szabályt is.
A köztársasági elnök azonban megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a törvényjavaslatot. (Szövege: PDF ) Elsősorban azt tartotta aggályosnak, hogy az új rendelkezés nem határozta meg, hogy mire terjed ki az állam tulajdonszerzése, a törvény szövege alapján ugyanis a szövetkezetek által használt teljes területet felölelték volna. Az államfő azt is kifogásolta, hogy a módosítás alapján "előfordulhat, hogy természeti oltalom alatt álló földterületek állami tulajdonba és ezáltal a Nemzeti Földalapba kerülhetnek".
A Törvényalkotási bizottság a köztársasági elnök észrevételeinek figyelembevételével módosító javaslatot terjesztett elő. Szövege:PDF. Így azzal a változtatással fogadta el a Tisztelt Ház, hogy a szövetkezei törvény hatálybalépéséről és átmeneti szabályairól szóló jogszabályból kimarad az állami tulajdonszerzés kimondása.
***
Az Országgyűlés a módisító javaslatokat 114 igen szavazattal 56 ellenszavazattal tartózkodások nélkül elfogadta.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról.
Az adóalanyok választásuk szerint támogatást nyújthatnak általuk kiválasztott, jogszabályban meghatározott célokra, szervezetek részére. A támogatás kedvezményezettje, összege és időpontja is kizárólag az adóalany döntésén alapul, mint ahogy az is, hogy a támogatás kapcsán esetlegesen kötött szerződéseket milyen feltételekkel kötik.
Az adótörvények egyes támogatások kapcsán – tekintettel arra, hogy azokat olyan cél megsegítésére nyújtják, melynek társadalmi jelentősége kiemelt – lehetőséget adnak kedvezmény igénybevételére. A kedvezményekkel is ösztönzött támogatások lehetőségét az adótörvények szabályozási keretei adják meg. A támogató a kedvezményt az adótörvényben meghatározott keretekre figyelemmel, a döntése szerinti mértékig és ütemezéssel érvényesíti. A kedvezmény alkalmazása attól is nagymértékben függ, hogy az adóalany az adóévben nyereségesen végezte-e tevékenységét. Mindezekből következően a támogatások kapcsán az adózók rendelkezési joga – a kedvezmények jogszabályban meghatározott feltételei között – szabadon érvényesülhet, azok közvetlenül nem képezik az államháztartás részét, az állam újraelosztó funkciót azok kapcsán nem lát el. A támogatások kapcsán a kedvezmény igénybevétele – a jogszabály adta keretek között – az adózó döntésének függvénye, tehát az nem automatikusan „jár". A támogatásokat igénybe vehető kedvezményekkel kapcsolatban az adótörvények rögzítik azokat az anyagi jogi és eljárásjogi garanciákat is amelyek a kedvezmény igénybevételének jogszerűségét hivatottak biztosítani.
Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 138 igen szavazattal, 31 ellenszavazattal, tartózkodások nélkül elfogadta.
A Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló megállapodás és mellékletei 2015. és 2016. évi módosításaival egységes szerkezetben történő kihirdetéséről.
A megállapodás a közvetlen nemzetközi vasúti forgalomban és a közvetlen nemzetközi vasúti-komp forgalomban megkötött árufuvarozási szerződések egységes jogi normáit határozza meg.
Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 172 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodások nélkül elfogadta.
Magyarország kormánya és Ausztrália kormánya között az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló megállapodás kihirdetéséről.
A megállapodás megkötése dinamikus módon segítheti a két ország együttműködésének kiszélesítését A megállapodás alapján a két ország 18-30 év közötti állampolgára, - évente legfeljebb 200-200 fő - egy évet meg nem haladóan tartózkodhatnak a másik ország területén. Meghatározott feltételek teljesítése esetén ideiglenesen munkát is vállalhatnak. A megállapodás létrehozása gazdasági, turisztikai, kulturális és oktatási szempontból is kedvező hatást gyakorolhat a magyar-ausztrál kapcsolatok egészére.
Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 171 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodások nélkül elfogadta.
Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2015. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról.
A beszámoló - B/9278 - a törvényi rendelkezéseknek megfelelően mutatja be az alapvető jogok biztosának alapjogvédelmi tevékenységét, a gyermekek jogainak, a jövő nemzedékek érdekeinek, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak, valamint a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok – különös tekintettel a fogyatékossággal élő személyek – jogainak védelme érdekében kifejtett tevékenységét.
Előterjesztő: Igazságügyi bizottság. Szövege: PDF.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 145 igen szavazattal, 24 ellenszavazattal,2tartózkodás kíséretében elfogadta.
Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2015. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről című beszámoló elfogadásáról.
Az Országgyűlés feltehetően megállapítja, hogy az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségeit teljesítette, a gazdálkodását független könyvvizsgáló ellenőrizte, illetve erre vonatkozó pénzügyi beszámolóját hitelesnek minősítette, ezért a szervezet 2015. évi ellenőrzési tevékenységéről, működéséről, gazdálkodásáról készített beszámolót elfogadja.
Előterjesztő: Gazdasági bizottság. Szövege: PDF.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 115 igen szavazattal, 57 ellenszavazattal, 1tartózkodás kíséretében elfogadta.
Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada között az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (Comprehensive Economic and Trade Agreement - CETA) aláírásával kapcsolatos álláspontról.
Elfogadása esetén a CETA hatálya kiterjedne az áruk és szolgáltatások kereskedelmére, a kormányzati beszerzésekre, a beruházások terén a piacnyitásra és a befektetések védelmére, a versenyszabályokra, a szellemi tulajdonjogok oltalmára – beleértve a földrajzi árujelzők védelmét is – az állami vállalatokra, a fenntartható fejlődésre, a szabályozási együttműködésre és a megállapodásban foglaltakkal kapcsolatos, a szerződő felek közötti vitarendezésre. A lefedett területek és kialakított rendelkezések alapján az EU jövőbeli szabadkereskedelmi megállapodásai mintájául is szolgálnak. A megállapodás megkötésének, valamint az ideiglenes alkalmazhatóságának kérdését a kormány továbbra is kiemelt jelentőségű nemzeti ügynek tekinti, ezen megfontolásra figyelemmel nyújtotta be jelen határozati javaslatát.
Uniós napirendi pont! Előterjesztő: külgazdasági és külügyminiszter. Szövege: PDF.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 102 igen szavazattal, 33 ellenszavazattal, 33 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, valamint egyes büntetőjogi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról.
A törvénymódosítással Magyarország az európai uniós kötelezettségeinek tesz eleget azáltal, hogy a büntetőügyekben történő együttműködés területén a kapcsolódó uniós jogi aktusok alapján megalkotja, illetve pontosítja azokat a végrehajtási szabályokat, amelyek a kölcsönös elismerés elvére épülve a tagállamok közötti együttműködést megerősítik és gördülékenyebbé teszik.
Uniós napirendi pont! Előterjesztő: igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 116 igen szavazattal, 6 ellenszavazattal, 51tartózkodás kíséretében elfogadta.
A központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról.
A törvényjavaslat szervesen kapcsolódik a 2015 februárjában elfogadott Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020 címet viselő stratégiához, a stratégiában meghatározott, a központi irányító szervek átszervezését érintő irányokkal. Ennek kiemelkedő eleme a középirányító szervek szervezetrendszerének felülvizsgálata, amellyel kapcsolatban a stratégia megfogalmazza, hogy „a törvényesen és átláthatóan működő állam kialakítása érdekében szükséges a központi hivatalok, továbbá – a területi államigazgatási szervek és más területi feladatokat ellátó intézmények kivételével – a költségvetési szerv formában működő minisztériumi háttérintézmények feladatainak, szervezetének, működésének és költségvetésének a felülvizsgálata".
Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 114 igen szavazattal 34 ellenszavazattal, 23 tartózkodás kíséretében elfogadta.
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról.
Indoklása szerint a villamos energiáról szóló törvény módosítását a szélerőművek azon hálózatbiztonsági szempontú hátránya indokolja. Teljesítményük nagymértékben függ a pillanatnyi időjárástól és ez a teljesítmény-ingadozás csak a hálózaton működő egyéb szabályozható erőművek teljesítményének változtatásával egyenlíthető ki. Emiatt az országos hálózatra rákapcsolható szélerőművek kapacitását szabályozni kell.
A hazai megújuló energiapolitikai célkitűzéseknél lényeges szempontot képvisel Magyarország természeti adottságainak figyelembevétele. Az energiatermelés korszerűsítése, a természet és táj védelme olyan megoldást igényel, amely hosszútávon biztosítja a szükséges energiatermelést, miközben megőrzi a természeti és táji értékeket, területeket. Ezért a szélerőmű kapacitások tervezésénél figyelemmel kell lenni ezekre a szempontokra is.
Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 113 igen szavazattal, 58 ellenszavazattal, tartózkodások nélkül elfogadta.
A Habsburg Ottó Alapítványról.
Magyarország Alaptörvénye nemzeti hitvallásunk részeként vállalja, hogy örökségünket , egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét é s kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk ; továbbá hisszük, hogy a nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez. Az Országgyűlés méltatja Habsburg Ottó életművét, akinek emlékét – különösen Magyarországért és a magyarság ügyéért kifejtett kiemelkedő teljesítménye alapján – az egész nemzet megbecsüléssel őrzi. A törvényjavaslat célja a megbecsülés kifejezéseként, Habsburg Ottó örökségének megjelenítése, közéleti működésének szellemi és tárgyi emlékeinek feldolgozása, hagyatékának ápolása, megóvása, egységes gyűjteménnyé rendezése és kutathatóságának biztosítása.
Előterjesztők: Lázár János, (Fidesz), dr. Semjén Zsolt, dr. Vejkey Imre, dr. Rubovszky György, (KDNP). Szövege: PDF.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 115 igen szavazattal, 27 ellenszavazattal, 29 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosításáról.
A módosítás lehetőséget teremt a kormány számára, hogy külön törvény rendelkezése alapján alapítványt hozzon létre, a bejegyzésével kapcsolatos speciális eljárási szabályokat pedig meghatározza.
Előterjesztők: Lázár János, (Fidesz), dr. Semjén Zsolt, dr. Vejkey Imre, dr. Rubovszky György, (KDNP). Szövege: PDF.
***
Az Országgyűlés a módosító javaslatokat 115 igen szavazattal, 53 ellenszavazattal, tartózkodások nélkül elfogadta.
