Kattintani > FELADAT ÉS CÉL - AUFGABE UND ZIEL - MISSION AND GOAL
Kattintani > Az összes bejegyzés tartalomjegyzéke 2007. szeptember 10.-től

2016. október 26., szerda

21.544 - Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. > 2016. október 26. 10:23


Feladó: mandinka.bt
Dátum: 2016. október 26. 12:42
Tárgy: Zengett a T. Ház: miniszterelnök a ringben
Címzett: jozsef@kutasi.eu


Tényleg kézivezérli a Kehit, miniszterelnök úr? 98 százalék a letelepedési bizniszre is nemet mondott, tényleg fontosabb a pénz, mint az ország biztonsága? 
Ismer-e a kormány nagyobb számot 3,3 milliónál? Lát-e nemzetbiztonsági kockázatot abban, hogy egy terrorizmus finanszírozásával kapcsolatba hozott személy cége az ön családjával üzletel, a külügyminisztériumnak közös cége van vele, és már az önével szembeni házat is megvette? Blabla vagy az igazság?

2016. október 26. 10:23

Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze". /Patriae fumus igni alieno luculentior./

 Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás" okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni.  Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. Kivéve, amikor a miniszterelnököt szólítják. Időről időre, személyesen kell választ adnia a hozzá címzett azonnali  kérdésekre.A mentelmi jog birtokában szabad keserűen igazat mondani, valóságot leleplezni, és szabad hazudni, sértegetni, vádaskodni.  Garantált a telt ház.  A siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.


Tényleg kézivezérli a Kehit, miniszterelnök úr?

KUNHALMI ÁGNES,  (MSZP): - Miniszterelnök Úr! A Társaság a Szabadságjogokért két év pereskedés után érte el, hogy a Miniszterelnökség elárulja, ki volt annak a soron kívüli kormányzati ellenőrzésnek a megrendelője, ami két évvel ezelőtt zajlott a Norvég Civil Támogatási Alapból támogatott civil szervezetekkel szemben. A bíróság 2015 februárjában úgy döntött, hogy ki kell adnia a kormányzati ellenőrzési szerveknek az információt, de másfél évnek kellett eltelnie, mire ez megtörtént. A TASZ nyilvánosságra hozta a birtokukba került levelet, ebből látni, hogy személyesen ön volt, miniszterelnök úr, aki elrendelte ezt az intézkedést.

- Ön viszont, februárjában nem mondott igazat, Amikor ugyanis a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában arra a kérdésre, hogy csak a véletlen műve volt-e, hogy a civil szervezetek szerepét taglaló beszéde után hatósági eljárások kezdődtek az egyik érintett szervezetnél, azt felelte, szó szerint idézem:"most hallom először". Pedig ön rendelte el a vizsgálatot, miniszterelnök úr! Miért hazudott?

***

ORBÁN VIKTOR, (miniszterelnök): - Kérem, olvassa el újra! A "most hallom először"azt jelentette, hogy akkor hallom először ezt az összefüggést.

***

 KUNHALMI ÁGNES: - Miniszterelnök Úr! Ne azt figyeljék, amit mondok, hanem amit teszek. Emlékszik még ön arra a Kádár-rendszerben, hogy hogyan zaklatták a demokratikus ellenzéket a rendőrök? Pont ugyanezt teszi ön. Pont ugyanezt teszi ön a civilekkel, ugyanezt teszi a médiával. Ez a puha diktatúrák eszköze. Azt kell hogy mondjam: nagyobb szovjetté vált, mint az egykori kommunisták!

***

ORBÁN VIKTOR: - Képviselőtársam! Csak hogy a dolog lényegéről is essék szó: a dolog úgy fest, hogy a Kehinek az a neve, hogy Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. Ez azt jelenti, hogy a kormány ellenőrző szerve. Tájékoztatom önt, hogy ez a szerv úgy végzi a munkáját, hogy van egy, a kormány által jóváhagyott éves ellenőrzési terv. Ezenkívül lehetőség van soron kívüli ellenőrzés lefolytatására, méghozzá úgy, hogy a kormány, a miniszterelnök vagy a hivatal irányítását ellátó Miniszterelnökséget vezető miniszter jár el. Minden ügyben, ahol vizsgálat van, ezt az eljárási rendet követjük, és arra kérem önt, hogy se a kormánytól, se tőlem ezt a jogot ne vitassa el!

Üzenjük a Fidesznek: 98 százalék a letelepedési bizniszre is nemet mondott, tényleg fontosabb a pénz, mint az ország biztonsága?

MIRKÓCZKI ÁDÁM: (Jobbik): - Miniszterelnök Úr! A garancia és a biztonság minden szempontból előbbre való, mint a pénz. Egyértelmű, hogy a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő terrorista vagy terroristasejteket, vagy bármilyen rossz szándékú csoportot finanszírozó személyek nem Röszkén a rendőröket dobálva próbálnak bejutni Magyarországra, még csak nem is a déli határszakasz valamely pontján szeretnék átvágni a kerítést és úgy érkezni Magyarországra, hanem sokkal inkább business classon, a Liszt Ferenc Repülőtéren fognak landolni, adott esetben letelepedési kötvénnyel a zsebükben. Én azt gondolom, hogyha ebből kiindulunk, akkor nem véletlen, hogy a sajtó milyen személyeket kutatott már fel, milyen kétes és kockázatot jelentő üzletemberek jelenlétét mutatták már ki Magyarországon, és többek között a Külügyminisztériummal közösen üzletelő cégeket tártak a nyilvánosság elé.

- Miniszterelnök Úr! Mért nem tudnak elengedni egy nyilvánvalóan a korrupció melegágyául szolgáló intézményt csak azért, hogy a jogos ellenzéki és civil követelésnek eleget tegyenek? Miért fontosabb a pénz, mint az ország biztonsága?

***

ORBÁN VIKTOR, (miniszterelnök): - Az első kérdés, hogy a letelepedési kötvény jelent-e bármilyen kockázatot? A válaszunk az, hogy nem. A letelepedési államkötvény öt évre szóló engedély, és bármikor visszavonható. Ha tehát olyan információt tudunk begyűjteni akár a terrorelhárítás, akár bármilyen más szervezetünk révén, akkor ez bármikor visszavonható.

A második kérdés az, hogy mi célt szolgál a letelepedési kötvény? Ez egy olyan konstrukció, amit még 2012-ben hoztunk létre. Azért hoztuk létre 2012-ben, mert Magyarország a nemzetközi piacokon le volt értékelve, és nem jutott külföldi forrásokhoz. Ezért minden lehetőséget megragadtunk, minden nemzetközi példát megvizsgáltunk, és amit lehetett, átültettünk Magyarországra, amely abban a szorult helyzetben, bizonyára emlékeznek még rá, Magyarországot hozzásegítette a kötvényértékesítés lehetőségeihez. Miután ez egy nemzetközileg is bevett gyakorlat volt, bevezettük.

- A helyzet az, hogy az országot azóta felértékelték. Ezért az összes kötvénykibocsátás, tehát nemcsak a letelepedési kötvényé, hanem minden kötvénykibocsátásnak a gyakorlata felülvizsgálatra kerül. Ez most zajlik, a pénzügyminiszter, illetve a gazdasági miniszter végzi ezt a munkát. Van egy ütemterv, jelentést fog tenni a kormánynak, és akkor el fogjuk dönteni, hogy ez a konstrukció maradjon, lépjen a helyébe más, vagy egyáltalán nincs szükség ilyen típusú konstrukcióra. Ezt a döntést mi fogjuk meghozni, mert a mi felelősségünk, és semmilyen politikai zsarolásnak nem fogunk engedni!

***

MIRKÓCZKI ÁDÁM: - A feltételeket nem mi szabjuk, hanem önök.  Viszont szeretnénk egy olyan kiskaput, egy jelentős kockázatot jelentő kiskaput bezárni, amit önök nyitottak, egyébként nem 2012-ben, hanem '13-ban. Szeretném arra is felhívni a figyelmét, hogy nem velem, nemcsak velünk vitatkozik, hanem az ön minisztertársával, Rogán Antallal is, aki saját maga ismerte el a kockázatnak a meglétét ebben a konstrukcióban.

- Miniszterelnök Úr! Az ön szavaiból az derül ki, hogy a biztonságot is nyugodtan kockára lehet tenni, mert van az a pénz, amiért ez megéri. Szeretném emlékeztetni: ön is tudja, hogy a Karib-szigeteki országokban, akinek egy kicsi pénze van, hozzájut olyan dokumentumokhoz mindenfajta gond nélkül, amelyet a világ egyetlen titkosszolgálata sem fog tud leellenőrizni, hogy az a dokumentum vajon eredeti-e, vagy csak egy kamu. Éppen ezért mondjuk továbbra is: zsarolással nem mi élünk! Mi szeretnénk azt a rendszert megszüntetni és lezárni, amely az ország számára biztonsági kockázatot jelent.

***

ORBÁN VIKTOR:  - Megértem az igyekezetüket, hogy le akarják zárni mindazt, ami kockázatot jelent, de akkor egy másik tárgyat találjanak, tekintettel arra, hogy ez nem jelent kockázatot. Öt évre adjuk, és bármikor, amikor úgy érezzük, hogy kockázat merül föl, a megállapodást egyoldalúan fel tudjuk bontani. Következésképpen ez a kötvénykonstrukció semmivel nem kockázatosabb, mint bármilyen nemzetközileg ismert pénzügyi konstrukció.

Ismer-e a kormány nagyobb számot 3,3 milliónál?

Dr. SZÉL BERNADETT, (LMP): - Miniszterelnök Úr! Ön a tegnapi beszédében azt mondta, hogy Európa az olcsóbbat, a kényelmesebbet választja, saját gyerekek helyett a bevándorlókat, munkahelyet, spekulációt. Azt gondolom, ennél pontosabban nem is írhatta volna le azt a politikát, amelyet saját kormánya éppen a magyar munkavállalókkal szemben folytat. Bizonyára tudja, hogy a sajtóban pár napja megjelent az a hír, hogy egy észak-alföldi településen megkezdődött a vendégmunkások szervezett és tömeges betelepítése. A jászfényszarui Samsung gyárban szeptembertől 120-150 ukrajnai vendégmunkás dolgozik, a számuk folyamatosan nő, nettó 125 ezer forintot keresnek, felújított laktanyákban, tömegszállásokon laknak, de már épülnek az új munkásszállók.

- Miniszterelnök Úr! Emlékeztetni szeretném önöket arra, hogy a külföldi vendégmunkások betelepítését pontosan az önök által folytatott népszavazás során július 1-jén hatályba lépő törvényes rendelet könnyítette meg. Miközben az ország a népszavazással volt elfoglalva, ezek a multik már azon dolgozhattak, hogy szervezetten és tömegesen külföldi vendégmunkásokat hozzanak be azon magyar polgárok helyére, akik a rossz bérek miatt elhagyták ezt az országot és külföldön kerestek boldogulást.

- Miniszterelnök Úr! A magyar kormány ezzel a húzással megint azoknak a multinacionális cégeknek az oldalára állt, akik semmi másban nem érdekeltek, mint abban a dologban, hogy minél olcsóbb munkaerőhöz jussanak. Teszik ezt ahelyett, hogy tisztességes feltételeket és tisztességes béreket teremtenének az itthon élő magyar polgároknak, mielőtt az ország teljesen kiürülne.

- Miniszterelnök Úr! Ebben az országban jelenleg 4 millió polgártársunk szegénységben él. Mikor áll végre a magyar kormány a multinacionális vállalatok helyett a magyar emberek oldalára? Mikor kezdődik meg végre a bérrendezés ebben az országban? Mikor tudunk végre olyan béreket ajánlani a magyar embereknek, hogy ne kelljen tömegesen külföldre menniük? És egyáltalán: miért gondolta a kormány azt, hogy lemond a több százezer külföldre ment magyar emberről, s szervezetten, és tömegesen külföldi munkavállalókat hoz a helyükre?

Biztos, hogy egy nemzeti kormánynak ez a feladata?

***

ORBÁN VIKTOR, (miniszterelnök): - Magyarországon a vendégmunkások tartózkodásának rendjét jogszabályok szabályozzák. Kérem, ha ezek iránt érdeklődik, tanulmányozza őket.

- A másik kérdés: milyen lehetősége és felelőssége van a kormánynak a piaci bérek szabályozását illetően? Mi azt a filozófiát követjük, hogy béremelés ügyében a munkavállalókkal kell mindig megállapodni. Nem akarunk olyan béremelést, amelynek az a következménye átgondolatlansága okán, hogy munkahelyeket szüntetnek meg a munkaadók. Ezért Magyarországon csak olyan béremelésekre kerülhet sor, amelyeket a munkaadók, a magyar vállalkozók támogatnak, el tudnak fogadni, és a kimunkálásukban részt vesznek, mint amilyen például a minimálbér emelésének a kérdése.

- Szerintem ez a kormány feladata és nem több. Ezt a munkánkat minden évben elvégezzük.

***

Dr. SZÉL BERNADETT: - Miniszterelnök Úr! Ne sértődjön meg, de elég kurtán-furcsán elintézte azt, hogy miközben önök a migráció ellen küzdöttek, salátatörvényben átvittek a magyar parlamenten egy olyan jogszabályt, amely szervezetten és tömegesen teszi lehetővé azt, hogy külföldi polgárok Magyarországra betelepülhessenek. Látjuk, hogy egyes multinacionális vállalatok már élnek is ezzel a lehetőséggel, és azon magyar polgárok helyére, akik a megélhetés miatt mentek el ebből az országból, a vendégmunkások megérkeztek. Jöttek Mexikóból, jönni fognak Nepálból, Ukrajnából, tőlünk alacsonyabb bérszínvonalú országokból érkeznek ezek az emberek.

- Miniszterelnök Úr!  Itt már szóba került a közszféra leépítése is. Mondták, hogy több százezer ember kerülhet lapátra, majd Lázár János miniszter úr  helyesbített: ennél kevesebb, de még mindig annyi ember hogy azzal az ellenzéki pártok kampányolhatnának. Én most hadd kérdezzem meg kampány helyett: egyetért-e ön azzal, hogy a munkaerőhiányt leépítésekkel és kirúgásokkal kell orvosolni a közszférában?

***

ORBÁN VIKTOR: - Szívesen állok a képviselő asszony rendelkezésére egy olyan kérdés megvitatására is, ami arról szól, hogy mi az optimális, ideális, elfogadható bürokrácia-létszám Magyarországon, de most nem erről beszélünk, hanem a vendégmunkások kérdéséről meg a betelepedés összefüggéséről. Szeretném világossá tenni: a vendégmunkások és a betelepítés között semmifajta összefüggés nincs. Ellenben örülök annak, amit ön itt mond, és méltányolom a krokodilkönnyeket, amiket hullajt, de el kell mondanom: az önök európai parlamenti képviselője a következőket mondta az Európai Parlamentben: az LMP - ez az ön pártja, ha nem tévedek - nem tudja máshogy elképzelni a válság megoldását, mint a kötelező kvótarendszer bevezetésével.

Találkozott-e személyesen a nemzetközi körözés alatt álló Ghaith Pharaonnal? Lát-e nemzetbiztonsági kockázatot abban, hogy egy terrorizmus finanszírozásával kapcsolatba hozott személy cége a hírek szerint az ön családjával üzletel, a külügyminisztériumnak közös cége van vele, és már az önével szembeni házat is megvette?

 Dr. HARANGOZÓ TAMÁS, (MSZP): - Miniszterelnök Úr! Az ön vezetésével állítólag Magyarország elkötelezett a terrorizmus elleni harcban, az ön vezetésével Magyarország állítólag elkötelezett a korrupció elleni harcban. Magyarországon az ön utcájában a magyar választópolgárok nem tüntethetnek biztonsági kockázatok miatt, erről a Terrorelhárítási Központ maga gondoskodik. Ehhez képest kiderült, hogy Ghaith Pharaon szaúdi üzletember, akit az FBI és az Europol is köröz, fegyverkereskedelem finanszírozásában érdekelt, pénzintézetek bedöntése miatt és a hírek szerint terrorizmus finanszírozásával is összefügg a tevékenysége, simán bevásárolta magát az ön szomszédjának cégein keresztül. Az már tény, hogy az ön szűkebb családjával, vején, Tiborcz Istvánon révén cége üzleti kapcsolatban áll. És ha ez még nem lenne elég, az ön kormányával, a Külügyminisztérium Kereskedőház-programján keresztül még közös céget is működtet Pharaon érdekeltségével.

- Miniszterelnök Úr! Nemcsak egy átlagemberben merül fel a kérdés, ezek után, hogy a seftelésen kívül van-e még bármi, ami számít önöknek,  mert ezzel az üggyel a Nemzetbiztonsági bizottság is kiemelten foglalkozik. Nagyon súlyos kérdés, mert ha igaz, az alapjaiban kérdőjelezi meg azt, hogy ön a jövőben betöltheti-e a miniszterelnöki posztot!  Ezért is kérem, hogy a helyzet súlyosságának figyelembevételével konkrétan és komolyan válaszolja meg az alábbi kérdést.

- Egy: találkozott-e személyesen a nemzetközi körözés alatt álló Ghaith Pharaonnal? Kettő: lát-e ön nemzetbiztonsági kockázatot abban, hogy egy, a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatba hozott személy cége a hírek szerint az ön családjával üzletel, a Külügyminisztériumnak közös cége van ezzel a cégcsoporttal, és már az önével szembeni házat is megvette? Kérem, konkrétan és a helyzet súlyának megfelelően válaszoljon!

***

ORBÁN VIKTOR: - Amire tudok, és ami rám tartozik, arra természetesen válaszolok. Jordánia egyik budapesti képviseletének díszvacsoráján, ahol a Magyarországra akkreditált összes arab ország nagykövete és nagykövetsége képviseltette magát, én is részt vettem, és ott díszvendég volt Pharaon professzor. A dolog lényegét illető kérdésre adandó válasz pedig úgy hangzik, ezt még májusban mondtam a Jobbiknak, csak most önöknek is címezem, mert úgy látom, hogy ez egyre inkább működőképes, hogy a Jobbik kérdéseit önök ismétlik meg.

- Miután az önök indítványára ez a kérdés napvilágra került, a magyar kormány természetesen megvizsgálta a szóban forgó személy magyarországi tevékenységét, és azt találtuk, hogy az a magyar törvényeknek megfelel, nemzetbiztonsági kockázatot nem rejt magában Magyarországra nézve. Ez volt az akkori válaszom, és azóta is ez a válasz érvényes.

***

Dr. HARANGOZÓ TAMÁS: Tudja, miniszterelnök úr, valóban napvilágra került az a levél, ahol a belügyminiszter az ottani nagykövethez fordult, és tisztázta, hogy ez az az ember, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van nagyon súlyos vádakkal. Ha az ön kormánya megvizsgálta és ön szerint a magyarországi tevékenysége ennek az embernek rendben van, akkor az a nagy helyzet, miniszterelnök úr, hogy ön és az ön kormánya jelent nemzetbiztonsági kockázatot ebben az országban.

- Ha ön szerint egy terrorizmus vádjával kapcsolatba hozható, fegyverkereskedelem vádjával kapcsolatba hozható szaúdi üzletember Magyarország polgáraira, a magyar kormányra és Magyarország tevékenységére nincs hatással, és nincs nemzetbiztonsági kockázata, akkor, még egyszer mondom: önök jelentik a nemzetbiztonsági kockázatot, és méltatlanok arra, hogy vezessék ezt az országot!

***

ORBÁN VIKTOR:  - Képviselő Úr! Szeretném előrebocsátani, hogy nálam hízelgéssel nem megy semmire. Viszont az ügy maga, amiről beszélünk, figyelmet érdemlő. Meggyőződésem, hogy a szóban forgó személy körüli ügy egy amerikai titkosszolgálati játszma. Ezt onnan lehet tudni, hogy a beutazásával kapcsolatban egyetlen schengeni ország sem emelt kifogást, senki sem kérte az elfogását, pedig a kiadott vízum minden tagállam számára látható és ismert volt. Valamint az is elgondolkodtató, hogy ha valakit állítólag keres az FBI, akkor hogy maradhat 24 éven keresztül szabadlábon  miközben többször megfordul Európában. Azt mondom önnek: legyen óvatos, nehogy ön is része legyen egy amerikai titkosszolgálati játszmának. 

Blabla vagy az igazság?

Dr. HADHÁZY ÁKOS, (LMP): - Miniszterelnök Úr! A múltkor egy picit nehezen értette a kérdést, most egy másik példát hoztam. Van egy falu Dél-Békésben, Pusztaottlakának hívják. Onnan 220 kilométerre van Cece és onnan nem messze Lajoskomárom. Ebben a három faluban három projektet nyertek, 16-16 millió forintot egészségügyi szűrésekre, vérnyomásmérésre. Mind a három faluban ugyanazt a három céget kérték fel ajánlatkérésre. Három nem egészségügyi budapesti céget a több ezer cégből. Ez nem lehet véletlen.

- Simonka úr meg a cecei polgármester, Varga Gábor úr egymás mellett ülnek itt a parlamentben. Én azt mondom, hogy ez sem lehet véletlen. Az, hogy a két fideszes képviselő egymás mellett ül a kormánypárti padsorokbancsak úgy magyarázhatja a dolgot, hogy ők megbeszélték, hogy ki fogja megnyerni és kit kell meghívni. Az a kérdésem tehát, hogy értse miniszterelnök úr: ön tud-e arra magyarázatot, hogy egymástól több száz kilométerre független meghívásos közbeszerzésre ugyanazt a három céget hívják meg? Tud-e erre más magyarázatot mint hogy a két úriember megbeszélte itt, hogy kit kell meghívni? Ha nem tud magyarázatot, akkor viszont fenntartja-e azt, hogy az ellenzék beszél csak korrupcióról, vagy ahogy ön mondta egyszer: csak az ellenzék blablál a korrupcióról?

***

ORBÁN VIKTOR, (miniszterelnök): - Képviselőt Úr! Ami a dolog lényegét illeti: a kormány zéró toleranciát hirdet a korrupcióval szemben, és mindent meg is fogok tenni annak érdekében, hogy ennek érvényt szerezzünk. A kérdése kapcsán viszont nem világos, hogy mit vár tőlem, de azt szeretném előrebocsátani, hogy a T. Házban az ülésrendet nem én szabom meg, hanem a házelnök úr, ezért nem tudom a képviselőket szétültetni. Köszönöm megtisztelő figyelmét.

***

Dr. HADHÁZY ÁKOS: - Miniszterelnök Úr! Nagyon sokat beszélnek az ön kollegái, lehet, hogy ezért nem érti. Elmondom még egyszer. Tehát tud-e más magyarázatot arra, hogy egymástól több száz kilométerre levő falvakban ugyanazt a három céget hívják meg elvileg egymástól teljesen független közbeszerzésen? Tehát nem nyílt, hanem  meghívásos közbeszerzésről volt szó. Vérnyomásmérésre, cukormérésre olyan céget hívtak meg, amelyiknek semmi köze nem volt az egészségügyhöz. Mi lehet a magyarázat?

Ráadásul, nem véletlenül, itt ül  egymás mellett Simonka meg Varga úr. Én nem azt kérem, hogy ültesse szét őket, hanem azt, hogy  mi lehet a magyarázata ennek? Én ugyanis csak azt a magyarázatot értem, hogy ők megbeszélték. Ha viszont megbeszélték, akkor a közbeszerzési törvénynek ellenálltak, és gyakorlatilag ez a kőkemény korrupció.Perszetudom, hogy ön egyetlenegy idegen szót ismer, az a migráció, de van egy korrupció nevű szó is.

***

ORBÁN VIKTOR: - Képviselőtársam! Fogadja el tőlem, hogy én egy ilyen társasjátékban nem tudok részt venni. Én egy dolgot tudok önnek mondani: Magyarországon vannak jogszabályok. Ha bármilyen tudomása van arról, hogy azokat akár nyíltan, akár összejátszva megkerülték vagy kijátszották, kérem, tegye meg a szükséges bejelentéseket, és a hatóságok azokat ki is fogják vizsgálni. 

Bartha Szabó József