Kattintani > FELADAT ÉS CÉL - AUFGABE UND ZIEL - MISSION AND GOAL
Kattintani > Az összes bejegyzés tartalomjegyzéke 2007. szeptember 10.-től

2016. október 25., kedd

21.539 - A Hadigondozottak Hódmezővásárhelyi Egyesülete: 1956. október 23-i forradalom és szabadságharc 60 évfordulója!



Feladó: Lajtos Jánosné, az Egyesület vezetője
Hadigondozottak Hódmezővásárhelyi Egyesülete Hódmezővásárhely. Hódi Pál u 3. Levelezési cím: Hódmezővásárhely Eke u 14.
Elküldve: 2016. október 24. 17:38
Tárgy : Bevezető az 56-os ünnepség programjához


"A Hadigondozottak Hódmezővásárhelyi Egyesülete ünnepélyes közgyűlésen megemlékezést tartott a Hódmezővásárhelyi Tiszti Klubban (Hódmezővásárhely Hódi Pál utca 3. sz)
Az ünnepségen Lajtos Jánosné a megnyitója után felolvasta Dr Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úr üdvözlő sorait amelyet az emlékünnep alkalmából eljuttatott az egyesület tagságához.
Szántó Mária a Bethlen Gábor Gimnázium tanulója szavalt egy verset, majd Dr. Kószó Péter alpolgármester úr mondott ünnepi beszédet és az Emlékpont Múzeum történésze Nagy Gyöngyi tartott ismertető előadást az 1956-os Forradalom és Szabadságharc Hódmezővásárhelyi vonatkozású eseményeit.
Az utóbbi évek kutatásai és a még élő szemtanúk elbeszélései alapján ma már részletesebben ismerik a forradalom helyi történelmét.
Az összejövetelt a Bessenyei Művelődési Központ Szépkorúak Tánccsoportjának Kalocsai táncok összeállításával fejezték be."

Ünnepi közgyűlés 1956. október 23-i forradalom és szabadságharc 60 évfordulója alkalmából.
Lajtos Jánosné, az Egyesület vezetője:
Tisztelt vendégeink, bajtársaink és kísérőik.
Szeretettel köszöntöm az ünnepi közgyűlésünk résztvevőit. Köszöntöm a Hódmezővásárhelyi Önkormányzat részéről : Dr Kószó Péter Alpolgármester urat. Köszöntöm a sajtó képviselőit: a VTV, a Rádió7 és Promenad.hu munkatársait. Köszönjük, hogy összejöveteleinkről és ünnepségeinkről tudósítanak. 1956. emlékére, másodszor tartunk emlékező ünnepséget, illetve az idei 60. évforduló alkalmából ünnepélyes közgyűlést.
1956-ban mi már azért nem voltunk olyan kicsik, azt hiszem már mindannyiunknak vannak emlékeink abból az időből. Emlékszünk a felnőttek reménykedésére, a lelkesedésre amivel a híreket várták, illetve egymásnak tovább adták (akkor még a rádió sem szólt minden háznál, a hírözönök mai formáját el sem tudtuk képzelni.) Énnekem még a legélesebb emlékem amikor a tankok napokon át vonultak, mi pedig az iskolába, árokban mentünk, mert folyamatosan jöttek a tankok. Így utólag azt hiszem, hogy csak az út iskola felőli oldalán lakók tudtak iskolába menni, utána rendkívüli szünet volt.
Bár a csoporttörténetünkhöz hozzátartozik, amikor engem 2004-ben megválasztottatok (a HONSZ akkori tagjai még emlékezhetnek rá), nem nagyon voltunk Hódmezővásárhelyen a köztudatban. 2005-ben az első bekapcsolódásunk a városi ünnepségekhez az október 23- i koszorúzáson kezdődött. Tót Lajos bajtársunkkal képviseltük az ünnepségen a HONSZ-t és ahogy a szervezők rendezgették a koszorúkat az ünnepség előtt, az egyikük amikor olvasta, Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége a koszorú szalagján, megszólalt „Kik ezek?" Be kell valljam, hogy nem világosítottam fel az urat, hogy kik is vagyunk ? De a harci kedvemet egy kicsit feltüzelte a jelenet és elhatároztam, hogy fognak még rólunk hallani. És hála az azóta eltelt időben kedves bajtársaim segítségével (akik közül sajnos már nagyon sokan nem lehetnek itt köztünk), sikerült magunkat egy kicsit szélesebb körben megismertetni.
Az idevezetői úton titkár asszonyunk Bánfiné Margitka kiemelkedően sokat tett a csoport életben maradásáért és a rendezvényeink szervezéséért és lebonyolításáért! Ahogy mondani szoktuk „ez a mai nap sem jöhetett volna létre az Ő közreműködése nélkül." Engedjék meg, hogy munkáját a mai ünnepség bevezetőjeként egy csokor virággal köszönjem meg, mindannyiunk nevében!
Október 1-e az Idősek Világnapja. A mai napon a csoportunk, erről is megemlékezik, az ünnepség második felében és a műsorban.

Programok:
Dr. Lázár János Miniszter úr üzenete. Felolvassa: Lajtos Jánosné
Vers: Bethlen Gimnázium tanulója.
Dr Kószó Péter Alpolgármester Úr köszöntője.
Nagy Gyöngyi az Emlékpont Múzeum történésze: 1956-os megemlékezés.
Bessenyei Művelődési Központ Szépkorúak Tánccsoportjának Kalocsai táncok 


Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Kedves Egyesületi Tagok!

Sok szeretettel köszöntöm Önöket az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésük alkalmából.
1956-ban Magyarország szabadságszerető népe hitet tett hazánk függetlensége, nemzeti szuverenitása és az egyetemes szabadságjogok mellett.
Magyarország az államalapítás óta, Szent István örökségét szem előtt tartva megkérdőjelezhetetlenül védte ezeréves örökségét.
A magyarok éppen ezért soha nem tűrték az elnyomást, a jogtalanságot, a magyarságra telepedő zsarnokságot.
Történelmünk tele volt a küzdeni akarás, az idegen hódítók elleni szabadságharcok sokaságával.
A számunkra oly fontos szabadság, a nemzeti függetlenség és az önrendelkezés vezérlő elvként irányította a történelem során a magyarságot.
Köszönettel és hálával tartozunk '56 hőseinek hazaszeretetükért, tiszta, áldozatos küzdelmükért. Az 56-os magyarok a mi hőseink, akik a hazát minden elé helyezték, a személyes áldozatvállalás árán is. Az ő helytállásuk példát mutatott, amelyet át kell adnunk a következő generációknak, gyermekeinknek és unokáinknak is.

A forradalom leverése után az abban szerepet vállalóknak a kegyetlen megtorlás jutott osztályrészül. 1956-ról nem volt szabad beszélni, az emlékét még a fejekből is ki akarták törölni.
Az '56-os hősök megbélyegezettek és kitaszítottak lettek. A hadigondozottak, hadiárvák és hadiözvegyek jól ismerik, hogy mit jelent ez az érzés, mit jelent a „másodrendű állampolgári" léttel járó hátrány. A kommunista diktatúra, legyen az Rákosi, vagy Kádár idejében, egy dologban azonos volt.
A társadalom bizonyos csoportjait üldözték, semmibe vették, megbélyegezték. A kegyetlen diktatúra valamivel több, mint négy évtizedig becstelenül, sok esetben a legelesettebbeket sújtotta a legjobban.
Magyarország nagy lépéseket tett az elmúlt időszakban annak érdekében, hogy az évtizedekig velünk élő igazságtalanságokkal őszintén szembe nézzen.
Nagy László költő így fogalmazott: „A reményt nem szabad feladnunk, hiszen a legnagyobb tragédiából, katasztrófából csak a remény segít kilépnünk." Úgy gondolom, hogy '56 után sokaknak csak a remény maradt. Amiért küzdöttek, az viszont végül győzedelmeskedett.
Emlékezzünk büszkén a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményére. Emlékezzünk '56 hőseire, akik közül sokan az életüket áldozták a szabadságért.

Tisztelettel: Lázár János