Miért Jó a Magyarok Szövetsége?
...merjünk mindent, ami emberi. Nem bal-, vagy jobb-oldalon, ellenzékben vagy kormányon, valaki vagy valami ellen, hanem szemtől-szemben az Úton járásért, az örök Igazság tisztességéért és az élet szentségéért...
Elöljáró beszéd:
"...Akik a jövendőt dolgozzák, azoknak nem ad pecsétes írást a világ. Megadja azt is az Úr, mihelyt eljutunk oda, hogy nem csak egy néhányan, de jó sokan, kik Magyarok vagyunk, kiérdemeljük azt, hogy ne csak múltunk, de jövendőnk is legyen.
Jövendőt pedig, azt meg kell szolgálni. Nem terem magától, mint a mezőn a virág.
Először is tudni kell az igazat. Aztán meg gyakorolni az igazat, mert az Úr csak azokon segít, aki az ő útját járja, aki az ő erejének irányába halad.
Az Úr törvénye kimondja:
Szeresd Te Magyar testvéredet, mint Tenmagad, s fegyvert ellene ne emelj, rosszat ellene ne cselekedj, se tettben, se szóban.
Amikor visszatértek az ő törvényéhez, egymás szeretetében, egymás támogatásában nemzetté váltok újra, lélekben tiszta, jellemben erős, szeretetben háboríthatatlan, s az Úr törvényének tudásában bölcs és engedelmes nemzetté, kikben önmagára ismerhet újra a Teremtő Atya." Wass Albert
Mint ahogy az Öreg székely mondja: "Kipróbáltuk, Jó volt, s mehet, Kipróbáltuk, nem volt jó, s nem mehet." No, hát így vagyunk valahogy mi is evvel a világgal, amiben élünk. Ami most van, kegyelemteljes alázattal adtunk néki egy esélyt. Kipróbáltuk s bebizonyosodott, hogy nem jó. Nem jó, tehát nem mehet. Nem mehet, mert nem életszerű, nem az életért van, hanem ellene. Vágd ki a jószágot, a gyümölcsöst, ne szülj gyermeket s akkor és csak is akkor, kapsz támogatást, elismerést, hírnevet. Nem mehet, mert nem az igazságért van, "...hazudtunk reggel, délben, este..." Nem mehet, mert nem az úton járásért, a cselekvő munka által való felismerés öröméért, az elöljárók követéséért, hanem a kiválasztott vezetők akaratának végrehajtásáért, a munka helyett való alamizsnáért, segélyért van.
Őseink azt tanították a "járt utat járatlanért sosem hagyd el". Ők kipróbálták a több ezer éves Ősi Alkotmányt, s jó volt. Jó volt, mert annak áttestált hitében, mindig meg tudtak maradni. Tisztességben, békében, szeretetben. Még akkor is, ha ezt a hitet az úton járás során különféle démoni ábrándok felcsillantásával megtévesztve, önös érdekek erővel feldarabolták, szétosztották és rák módjára visszahúzták. Az áttestált ősi hitben, tudásban való közösség megélése, mindig visszavezette, összefogta nemzetünket, mint ahogy Attila nyílvesszőkkel arra tanította gyermekeit, hogy külön-külön el lehet törni, de egy irányba, egymás mellett összefogva, legfeljebb csak elhajlítani, de eltörni nem lehet őket. Ezt hívták őseink az egymás melletti test-véri szövetség erejének.
Természetesen a múltban elkövetett minden akár jó, akár rossz tettünkért vállalni kell a következményeket. De az ítélet nem ránk tartozik, mert akkor nem leszünk különbek a "béke császárnál", aki azért ölet, hogy béke legyen, szemben Avval, aki először kegyelmet gyakorol s majd ha ezután is az ősiség egyetemes törvénye ellen vét a tettes, akkor az ÚT az IGAZSÁG, és az ÉLET hármas ÖRÖK TÖRVÉNYE szerint, ennek védelmében csak végrehajtja az ítéletet "Flagnum Dei" azaz Isten Ostoraként. De nem ő ítél. Hanem maga a tettes, mivel ekkor már teljes tudatában vét a köz-ősség ellen. Így, itt mindenkinek helye van, aki elfogadja az ősiség alapján álló "Error invicibilis" azaz a legyőzhetetlen tévedés egyszeri és megismételhetetlen törvényét.
A múltunk szép volt, s jövőnk még szebb lesz, ha megcselekedjük és bízunk az ősi erényben. Ha elhisszük, hogy miénk az ország. Ha elhisszük, hogy az állam mi vagyunk. Ha elhisszük, hogy se béke, se háború nincs nélkülünk. Ha elhisszük, hogy csak az lehet, amit Mi akarunk és amit Mi megteszünk. Ha elhisszük, hogy nem vezetőkre van szükségünk, akiket kiválasztanak nekünk, hanem elöl járókra, akiket önként követünk, akik előttünk járva ÚT-AT mutatnak, akár szellemi, akár lelki, akár fizikai síkon, Ha elhisszük, hogy a cselekvő munka érték és csak az az érték, így ezért tisztesség és tisztességes bér jár. Ezt pedig, itthon kell befektetni, és aki nem akar dolgozni, az menjen oda, ahol ez másként van. Nem kell nekünk a másé, a segély, a kölcsön és így tovább. Csak az kell, ami volt, van s lesz. Erről pedig csak az szavazzon, aki hozzáadott értéket tesz az asztalra, aki pedig önhibájából csak "élvezi", az ne akarjon gondoskodni másról, mikor saját magáról sem tud. Valóban szebb lesz, ha elhisszük, hogy nyeresé gre nincs szükségünk, csak tartalékra, mert a nyereség másnak veszteséget okoz, hogy a pénz az nem érték, mert hiányzik belőle minden, ami emberi, ami személyhez köt s amihez a cselekvő munkához járó verejték tapad, az élet útjának igazságán. Tegyünk érte, hogy így legyen. Tegyünk érte, hogy megszűnjön az anti-keresztény, hazug, életellenes, kiúttalan, megkülönböztető hátrányos helyzetünk.
Lássunk világot és halljunk csendet, úgy bent, mint kint, úgy a földön, mint a menyben. S akinek ez nem kell, annak el lehet menni oda, ahol szerinte ez másként van, ha talál ilyen helyet. Ha kérik, segítsünk nekik csomagolni, adjunk búcsúcsókot s kísérjük őket a kapukig, nehogy eltévedjenek. S végül higgyük el, hogy szép az élet, hiszen azért születtünk, merjünk örülni, nevetni, szeretni, s merjünk mindent, ami emberi. Nem bal-, vagy jobb-oldalon, ellenzékben vagy kormányon, valaki vagy valami ellen, hanem szemtől-szemben az Úton járásért, az örök Igazság tisztességéért és az élet szentségéért.
És végül útravalónak álljon itt egy testámentum, amit tanítóink reánk hagytak, azért, hogy világítson azoknak is, akik az sötétségben vannak..... "Az embernek az úton járása során, az Ős-Vén(y)en, mindig arra kell törekednie, hogy kezét kiürítve, az előtte járóktól rábízott és számba vett jószágokat, számba adva, az utána jövőknek hagyatékólja azért, hogyha elérkezik a Mindenható Teremtő Őr-eG Ős-te-en elé, akkor igére kulcsolhassa a kezét"..... Hát Ezért jó, a Magyarok Szövetsége. Mert Mi, Magyarok, hiszünk a Szövetség Teremtő Ősi erejében. Köszönöm hogy meghallgattak, Áldás békességgel Dícsértessék a Mindenható Úr-Jézus-Krisztus.
Miskolc, 2009.
Rostás László
------------------------------------------------------------------------------------------------------------