Patrubány Miklós: Vége a szemérmes hallgatásnak
A külhoni magyar állampolgárságról szóló törvénytervezet elkészítése miatt vonták meg
az MVSZ költségvetési támogatását
Tegnapi sajtótájékoztatóján Patrubány Miklós elmondta: Magyarország olyan mély válságban van, hogy csakis a kendőzetlen igazság kimondása segíthet rajta. A Magyarok Világszövetségének elnöke elismerte: hét éven keresztül "szemérmetesen hallgatott" arról, hogy 2000-ben miért fosztották meg máig tartóan az MVSZ-t szerzett jogától, a költségvetési támogatástól. A magyar nemzetnek tudnia kell: akik ma, 2007-ben, azt ígérik, hogy törvényt hoznának a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaadásáról, 2000-ben a legdrasztikusabb eszközökkel léptek fel azok ellen, akiknek "volt mersze" egy kompromisszumos törvénytervezetet a törvényhozók asztalára tenni - mondta az MVSZ elnöke.
A Magyarok Világszövetsége már két hónappal az első állampolgársági népszavazás után, 2005 februárjában, nyilvánosan bejelentette, hogy amennyiben a türelmi időnek szánt egy éven belül az Országgyűlés nem hozná meg a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaadásáról szóló törvényt, a szervezet újabb népszavazást kezdeményez.
Amikor két év múltán, 2007. március 15-ét követően az MVSZ bejelentette, hogy eljött az ideje a második népszavazásnak, valóságos hangorkán utasította el a kezdeményezést. Szembefordultak az MVSZ kezdeményezésével a népszavazási IGEN-eket három évvel ezelőtt támogató pártok - a FIDESZ és az MDF. Nyomukban haladtak a református püspökök és a külhoni magyar politikusok. A felszólalók azzal érveltek, hogy nem népszavazással, hanem az Országgyűlésben hozott törvénnyel kell rendezni a kérdést.
A Magyarok Világszövetsége egyetért azzal, hogy a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaadásáról az Országgyűlésnek kell - törvényhozás útján - rendelkeznie. Ám azt álságosnak tartja, hogy azok fogják ki a népfelség vitorlájából a szelet, akiket e téren bűnös mulasztás terhel a "rendszerváltás" óta - fejtette ki Patrubány Miklós, majd emlékeztetett a rendszerváltó pártok 18 évvel ezelőtti, máig beváltatlan választási ígéretére:
• Az SZDSZ 1989-es rendszerváltó programjában a következőt vállalta: "Minden magát magyarnak valló személy - és az ő jogán családja - legyen jogosult a magyar állampolgárságra."
• A Fidesz, az MDF, az SZDSZ és más szervezetek 1989. augusztus 3-án, az Ellenzéki Kerekasztal résztvevőiként a következőt vállalták: "Alkotmányba kell foglalni a magyarok kettős állampolgársága lehetőségét, annak jogait és biztosítékait."
Az MVSZ elnöke elmondta, hogy az MDF kivételével, amelyik 5%-os törpe-párt volta idején kezdeményezte a külhoni magyarok letelepedés nélkül megszerezhető magyar állampolgárságát, valamennyi párt bűnös mulasztásban van 1989 óta.
Patrubány Miklós emlékeztetett arra is, hogy alig fél évvel a tragikus kicsengésű, december 5-i népszavazás után, 2005. május 30-án az Országgyűlés szavazott arról a törvénymódosító indítványról, amelyet az MVSZ akkori tisztségviselője, Körömi Attila független országgyűlési képviselő nyújtott be, és amely a népszavazási IGEN-ek jegyében orvosolta volna ezt a nemzetstratégiai fontosságú kérdést. Az eredmény döbbenetes volt: a 386 országgyűlési képviselő közül mindössze 21 támogatta az indítványt. És ráadásul, közöttük több volt az MSZP-s, mint a FIDESZ-es.
A 18 év alatt "megtett út" ismeretében azt ígérni, hogy majd az Országgyűlés dönt a kérdésről, több mint álságos ígéret, valóságos hazugság - összegezte mostani döntésének kiváltó előzményeit az elnök.
Ezek után az MVSZ elnöke ismertette az MVSZ költségvetése 2000-ben történt megvonásának körülményeit.
2000 májusában, az MVSZ elnökévé történt megválasztása után, Patrubány Miklós beváltotta választási ígéretét: törvénytervezetet kezdeményezett a külhoni magyar állampolgárság jogintézményének megteremtéséről. Amikor ezt tette, nem csak saját választási ígéretét teljesítette, hanem végrehajtotta az MVSZ alapszabályának 1998 óta első számú feladatát /Befolyást gyakorolni annak érdekében, hogy a magyar állampolgárság az azt igénylő minden magyart alanyi jogon illessen meg./ Továbbá végrehajtotta a legnagyobb legitimitású magyar köztestület, a Magyarok Világkongresszusa határozatát, amely ugyancsak 2000 májusában mondta ki: "A jelen geopolitikai adottságok közepette, a magyar nemzet határmódosítások nélküli újraegyesítésének legfőbb eszköze a külhoni magyar állampolgárság jogintézményének megteremtése."
A külhoni magyar állampolgárság fogalmát az MVSZ 1999-ben dolgozta ki, és fogadta el, Borbély Imre, az MVSZ Stratégiai Bizottságának akkori koordinátora, mai elnöke, javaslata alapján. A külhoni magyar állampolgárság az MVSZ kompromisszumos javaslata volt a magyar politikum számára, hiszen önként lemondott a szavazati jogról, és az automatikus letelepedési jogról. A koncepció kidolgozói a brit állampolgársági modellből indultak ki. Patrubány Miklós maga ismertette a külhoni állampolgárság fogalmát az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet /EBESZ/ bécsi Felülvizsgálati Konferenciáján, 1999 szeptemberében. A külhoni magyar állampolgárság foglalata volt annak, amit a külhoni magyarok kértek: magyar útlevelet, ami szimbolikus elismerése annak, hogy az ő felmenőik vére, verejtéke és adóforintjai legalább olyan mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy ma létezik Magyarország, mint azon szerencsések felmenői, akik Trianon után a megcsonkított országrészen születhettek.
A külhoni magyar állampolgárság jogintézményének életre hívásáról szóló törvény tervezete három hónap alatt készült el, Borbély Imre koordinációja mellett. A szövegezést az MVSZ felkérésére három ismert jogász végezte: Dr. Zétényi Zsolt, Dr. Gehér Vilmos, Dr. Váradi Pál.
Az elkészült tervezetet az MVSZ elnöke, a keresztény magyar állam millenniumának előestéjén, az MVSZ alapításának 62. évfordulóján, 2000. augusztus 18-án ünnepélyes gesztussal juttatta el az ország legfőbb közjogi méltóságainak: Mádl Ferenc köztársasági elnöknek, Orbán Viktor miniszterelnöknek és Áder János országgyűlési elnöknek.
A millenniumi állami ünnepségen, 2000. augusztus 20-án a külhoni magyar politikusok jelenlétében és a sajtó nyilvánossága előtt Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, hogy átadták a külhoni magyar vezetőknek a Magyarok Világszövetsége törvénytervezetét a külhoni magyar állampolgárságról és kérik, véleményezzék azt. Patrubány Miklós tegnap tájékoztatott, hogy legnagyobb meglepetésére, 2003. október 5-én Szabadkán, amikor Rácz Sándor tiszteletbeli elnökkel együtt tárgyalt Kasza Józseffel a népszavazási kezdeményezésről, a Vajdasági Magyar Szövetség /VMSZ/ elnökétől megtudták, hogy az Orbán Viktor által emlegetett tervezetet a VMSZ sohasem kapta meg, sőt a megfelelő kormányhivatal azt üzente, hogy eszük ágába se jusson ezzel foglalkozni, mert komoly problémájuk támadhat belőle.
Ezt követően tegnap Patrubány Miklós ismertette a döntő mozzanatot: szeptember 28-án megkereste őt az Orbán-kormány egyik államtitkára és négyszemközti megbeszélést kért. A megbeszélésre "házon kívül", egy budapesti vendéglőben 2000. szeptember 29-én került sor. A kormány képviselője kérte, hogy az MVSZ álljon el a külhoni magyar állampolgárságra vonatkozó követelésétől. Amennyiben ezt nem tenné meg, számoljon a következményekkel. Ez a kormány utolsó ajánlata. Innen tovább a történet ismert. Az MVSZ soha nem adhatta fel a külhoni magyarok magyar állampolgárságára vonatkozó álláspontját, hiszen az alapszabályának része. Később az elnök megtudta, hogy az államtitkár írásos jelentését, amit beszélgetésükről készített, harminc évre titkosították.
December 12-én, a kétéves költségvetés zárószavazásán, az Országgyűlés szabálysértő módon szavazott egy FIDESZ-es és egy MDF-es képviselő indítványáról, és tizenegy szavazattal két évre lenullázta az MVSZ akkor 237 millió forint előirányzatú költségvetését.
Az akkori kormánypártok közül a Fidesz és a Független Kisgazdapárt "szinte egy emberig" megszavazta a megvonást, a kormány tagjai azonban a módosító indítvány ellen szavaztak. Patrubány Miklós megjegyezte, az SZDSZ, az MSZP, az MDF és a MIÉP "egy oldalra állt", nem támogatták a javaslatot. "Cselesen úgy is volt álcázva, hogy a kormány maga nem szavazta meg, csupán a Fidesz és a kisgazdapárt egész frakciója" - tette hozzá. Mint mondta, Orbán Viktor akkori miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy a Magyarok Világszövetségét perek szabdalják részekre, és nem lehet a közpénzt olyan szervezetre bízni, ahol nincs meg a garanciája annak, hogy jól bánnak majd a támogatással.
Ezt, a politikailag mindenképpen elhibázott lépést perekkel próbálták igazolni. Az elnök szerint a perek azt szolgálták, hogy bebizonyítsák: a Magyarok Világszövetsége törvénytelenül működik, és súlyos gondok vannak ott - tehát, az Országgyűlés helyesen járt volna el, amikor megvonta az MVSZ költségvetési támogatását. Az MVSZ ellen több mint húsz pert folytattak, de a Világszövetség valamennyit megnyerte.
A Magyarok Világszövetsége költségvetését azért vonták meg 2000-ben máig tartóan, mert volt mersze törvénytervezetet készíteni a külhoni magyar állampolgárságról - összegzett a Magyarok Világszövetségének elnöke.
Patrubány Miklós hangsúlyozta: azért tárja mindezt a nyilvánosság elé, mert a társadalomnak tudnia kell, hogy egy nemzeti érdekeket hirdető kormány képes volt fellépni a világ legnagyobb és több mint hatvan éves civil szervezet ellen.
Ha mindez nem hangzik el, "az a képzet maradhat fenn a társadalomban, hogy netán a Fidesz valaha is orvosolná a külhoni magyarok magyar állampolgársági kérdését" - magyarázta. Holott, amikor tehette volna, "nemhogy orvosolta a helyzetet, hanem a legdrasztikusabban büntette azokat", akik az Országgyűlés - a jól fizetett képviselők és szakértők - helyett ingyen bátorkodtak, jeles jogászok segítségével, megszövegezni a tervezetet.
Patrubány Miklós átadta az újságíróknak a külhoni magyar állampolgárság jogintézményének bevezetéséről szóló törvénytervezetet, amelyet az MVSZ 2000-ben készített.
Budapest, 2007. május 15.
MVSZ Sajtószolgálat
---------------------------------------------------------------------------------------------------------
