Csütörtökön 10 óra után végül Vlagyimir Putyin bejelentette: megállapodtak a tűzszünetről és a nehézfegyverek visszavonásáról. Az ukrán válság rendezésére létrehozott összekötő csoport tagjai - a kijevi kormány, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői - aláírták a szakadárok vezetőivel az ukrán válság rendezéséről született minszki megállapodás végrehajtásáról szóló intézkedéscsomagot.
Az orosz államfő közölte, hogy a tárgyalási folyamat nehézségei ellenére a "normandiai négyeknek" mégis sikerült megállapodást elérniük az ukrán válság rendezését célzó legfőbb kérdésekben. A politikus közölte a sajtóval, hogy a vasárnap nulla órától lép életbe a tűzszüneti megállapodás. A négy államfő abban egyezett meg, hogy az ukrán kormányzati erők a jelenlegi frontvonaltól, a délkelet-ukrajnai "felkelők" pedig a tavaly szeptember 19-én Minszkben született megállapodásban rögzített vonaltól vonják vissza a nehézfegyvereket.
Szavai szerint a fő nehézséget az jelentette, hogy az ukrán kormány nem volt hajlandó közvetlenül tárgyalni a donyecki és luganszki felkelők vezetőivel.
"Az összekötő csoport és a szeparatisták által aláírt szöveg minden kérdést kezel" - jelentette ki Francois Hollande Angela Merkellel közösen adott nyilatkozatában. Hollande az újságíróknak "komoly reményekre" okot adó megállapodásról beszélt, még ha - mint mondta - "nem is sikerült még mindent elérni" a tárgyalásokon.
Merkel hangsúlyozta, Porosenko „minden tőle telhetőt megtett", hogy véget vessen a vérontásnak. A német kancellár szerint "most van egy halvány reményünk", de még komoly akadályok állnak előttünk". "Nincsenek illúzióink. Még nagyon-nagyon sok munka szükséges. Mindazonáltal reális esély van arra, hogy a dolgok jobbra forduljanak" - mondta Angela Merkel.
Mindenkit mindenkire
A dokumentum értelmében az ukrán kormányzati erők a jelenlegi frontvonaltól, a délkelet-ukrajnai "felkelők" pedig a tavaly szeptember 19-én Minszkben született megállapodásban rögzített vonaltól vonják vissza a nehézfegyvereket. A megállapodás szerint a felek "mindenkit mindenkire" alapon biztosítják a kelet-ukrajnai konfliktusban túszul ejtett és törvénytelenül fogva tartott foglyaik kicserélését. A fogolycsere folyamatának legkésőbb a nehézfegyverek visszavonását követő ötödik nap be kell fejeződnie.
Vlagyimir Putyin azt mondta, Moszkva és Kijev szakértőkre bízza a tényleges hadi helyzet felmérését. "Megállapodtunk Porosenko elnökkel arról, hogy megbízzuk (...) katonai szakértőinket, állapítsák meg mi is folyik valójában (...), és igyekezzenek kidolgozni valamiféle lépéseket az elfogadott intézkedések betartásának ellenőrzésére" - mondta Putyin újságíróknak. Példaként az orosz elnök az úgynevezett "debalcevei katlanban" kialakult helyzet eltérő értékelését hozta fel, miután a Donyeck és Luhanszk között félúton, egy ukrán beszögelésben védett Debalcevénél Kijev szerint valójában nem zárták körbe az ukrán erőket. A minszki megállapodások aláírása előtt nem sokkal a szakadárok egyik követelése az volt, hogy Kijev vonja ki katonáit a hetek óta ostromlott debalcevei katlanból.
Petro Porosenko bejelentette, hogy az orosz féllel megállapodtak Nagyija Szavcsenko ukrán pilótanő rövid időn belül történő szabadon engedéséről. Szavcsenko tavaly nyáron esett az oroszbarát donyec-medencei szakadárok fogságába, akik átadták őt az orosz hatóságoknak. Moszkva orosz újságírók halálában való közreműködéssel vádolta Szavcsenkót.
Segítünk megváltozni
Olekszandr Zaharcsenko, a Luhanszki Népköztársaság elnöke reményét fejezte ki, hogy a négy államvezető által biztosított garanciák révén olyan megállapodást született, amely remélhetőnek véget vett a harcoknak, és lehetővé teszi a donyecki és a luhanszki köztársaságoknak a "békés építkezést a nép érdekében".
"Ezzel a lépéssel magának Ukrajnának is segítünk megváltozni" - mondta Zaharcsenko, és leszögezte, hogy a kontaktcsoport által aláírt dokumentum minden egyes pontja további egyeztetéseket kíván, és "megsértése esetén semmilyen új találkozók és memorandumok nem lesznek".
Ennyi jött össze
A német külügyminiszter szerint a Minszkben elért megállapodás nem jelent áttörést az ukrajnai békéért folytatott erőfeszítésekben, hanem olyan előrelépést, amely a katonai erőszak spiráljától a politikai megoldás irányában vezethet. Frank-Walter Steinmeier, aki részt vett a minszki tárgyalásokon, úgy nyilatkozott, hogy az elért megállapodás "egyesek számára nem lesz elegendő, és mi is többet szerettünk volna"
"De ez az, amiben ma éjjel az orosz és ukrán elnök meg tudott állapodni" - mondta. Steinmeier szerint a megállapodásban a legfontosabb a fegyverszünet. De a tárgyaló felek megegyeztek a tavaly szeptemberi minszki megállapodást szabályozó feltételekben is. "Először vannak egyértelmű időbeli előírások a minszki kötelezettségek megvalósítására - a választásokra, a határőrizetre, a fogolycserére, hogy néhányat említsek" - mondta Steinmeier.
A minszki tárgyalások miatt a tervezettnél két órával később kezdődik az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek csütörtöki csúcstalálkozója - közölte az egyik internetes közösségi oldalon Preben Aamann, az Európai Tanács elnökének szóvivője.
Ezen akadhattak ki a felkelők
A hírek szerint a luhanszki és a donyecki elnök csak nehezen írta alá a megállapodást.
Porpsenko ukrán elnök nyilatkozata után azonban világosnak tűnik, mire feszülhettek be Zaharcsenkóék. Minszkbe meglehetősen visszafogott feltélekkel érkeztek. Bár a két keleti megye már hónapokkal ezelőtt kikáltotta függetlenségét, most mégis pusztán autonómiát követeltek, és még azt sem az egész régiónak, csak "bizonyos részeinek". Úgy tűnik azonban, hogy Kijevnek ez is sok.
Az ukrán elnök a tárgyalások után leszögezte: az aláírt megállapodások nem biztosítanak autonómiát az oroszbarát szakadárok kezén lévő kelet-ukrajnai területeknek. Az egyezmények előirányozzák azt is, hogy Ukrajna helyreállítja az ellenőrzést a teljes orosz-ukrán határszakasz felett. Ez a folyamat a helyhatósági választások megtartása után veszi kezdetét, és a jövő év végéig tart.
A Ria Novosztyi szerint azonban Kijev még így is elégedetlen a feltételekkel: vitatja a szakadárok és az ukrán erők közötti demarkációs vonalat – elsősorban Debalcevénél. A várost lényegében körbevették a szakadárok, de az ukrán elnök szerint hadserege őrzi a területet, így abból kiindulva kell a kölcsönös visszavonulást megkezdeni. Kijevnek kifogása van a szakadárok ellenőrzése alatt lévő területek különleges státuszát jelentő feltételekkel, bár ennek részleteiről pontosabbat nem tudni.
Kemény menet volt
A minszki csúcstalálkozó résztvevői csütörtök reggel az orosz elnök kivételével visszatértek a tárgyalóterembe, Petro Porosenko ukrán államfő pedig újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy "nem tud jó hírekkel szolgálni", és az orosz fél által támasztott feltételek egy része elfogadhatatlan, de van még remény a megállapodásra.
Hírügynökségek néhány perccel korábban jelentették, hogy a minszki tárgyalások már véget értek, majd az immár háromoldalú (ukrán-német-francia) megbeszélések folytatásáról adtak hírt. Később kiderült, hogy Putyinnal is kell még futni egy kört, úgyhogy most megint mind a négyen tárgyalnak.
Orosz és nyugati hírügynökségek szerint a "normandiai négyek" - az orosz, az ukrán és a francia elnök, illetve a német kancellár - tárgyalásaival párhuzamosnak folytak a megbeszélések az úgynevezett kontaktcsoportban is, amelyben Moszkva és Kijev képviselői kívül a kelet-ukrajnai szakadár köztársaságok vezetői is részt vesznek.
Közben a TASZSZ orosz hírügynökség már azt jelenti, hogy a felkelők (akik egyébként meglepően visszafogott követeléslistával érkeztek) nem hajlandóan aláírni a megállapodást. A beszámoló szerint a "normandiai négyek "előkészítették és összehangolták" a maratoni tárgyalásokon tető alá hozott "dokumentumot", és a kontaktcsoport elé tárták, de Olekszandr Zaharcsenko, a donyecki, illetve Ihor Plotnickij, a luhanszki népköztársaság vezetője elutasította a dokumentum aláírását.
Az idegek harca
Csütörtök reggel már több mint 14 órája tárgyalt Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök.
Ekkor a megbeszélések befejeződtek. Részleteket nem tudni, de a sajtóhírek szerint magyar idő szerint tíz órakor aláírják a felek a kialkudott megállapodást. Közös sajtótájékoztató viszont várhatóan nem lesz. (A minszki tárgyalás helyszínéről az orosz RT hírtelevízió közvetít élőben.)
Korábban az ukrán küldöttség kijelentette, hogy nem hagyja el a tárgyalóasztalt addig, amíg a tűzszünetről megállapodás nem születik. Petro Porosenko elnök egyik segítője, Valerij Csalij azt mondta, a tárgyalóasztalnál „az idegek harca zajlik". Más delegációk a hajnali órákban arról számoltak be, hogy a tárgyalások elakadtak. Ennek egyik oka a kiszivárogtatások szerint az, hogy Putyin mereven kitart álláspontja mellett.
Az este folyamán Porosenko, miután a források szerint indulatos beszélgetésbe keveredett Putyinnal, elhagyta a tárgyalótermet, de néhány perc múlva visszatért.
Éjfél előtt azonban még éppen az orosz fél képviselői derűlátóan nyilatkoztak a tárgyalások haladásáról. „A tárgyalások folynak, szuper módon, még annál is jobban" – mondta akkor Szergej Lavrov külügyminiszter.
Minszkben tartózkodik Alekszandr Zaharcsenko donyecki és Igor Plotnyickij luganszki elnök is, hogy ha a csúcstalálkozón fegyverszüneti megállapodás születik, akkor nyomban alá is tudják írni azt.
A csúcstalálkozóval párhuzamosan a szakadárok és Kijev képviselői is tárgyaltak az Európai Biztonsági és Együtműködési Szervezet (EBESZ) közreműködésével, de Luganszk és Donyeck szeparatistái közvetlenül nem vettek részt Hollande, Merkel, Porosenko és Putyin tárgyalásán.
Elég lenne az autonómia
Korábban a kelet-ukrajnai felkelők meglepően visszafogott feltételekkel álltak elő. Kedden adták át követeléslistájukat a kijevi megbízottnak, Leonyid Kucsmának.
A Zerkalo Nyegyeli ukrán lapban szerdán megjelent a dokumentum, amely meglepően visszafogott feltételeket tartalmaz.
A dokumentumban a szakadárok nem nevezték magukat LNR-nek és DNR-nek, csupán "Donyeck és Luganszk megye egyes területeinek harcoló erőinek", ami fontos gesztus Kijev felé, hiszen így nem kell az ukrán vezetésnek attól tartania, hogy a dokumentum elfogadásával közvetve elismeri a két terület önállóságát.
A fegyverek visszavonásának vonalát a szeptember 5-én megkötött, de érvénybe nem lépett minszki megállapodás alapján húzták meg, noha a szakadárok január végén már előnyősebb helyzetben is voltak és utaltak rá, hogy ezután azt tekintenék a tárgyalások kiindulópontjának.
A nehézfegyverzetet hatótávolságától függően 50-140 kilométerre vonnák vissza. Igaz, utóbbi táv csak az ukrán erőkre vonatkozna, noha Uragan rakétarendszerük a szakadároknak is van.
A szakadárok elfogadják, hogy a fegyverek visszavonását az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői ellenőrizzék. Nemzetközi békefenntartókról azonban nincsen szó, Moszkva azt ellenezné, ahogyan a szeparatisták is.
A tűzszünet csütörtöki életbelépésének másnapján elég lenne megkezdenie Ukrajnának nehézfegyverzete visszavonását a megadott vonalakra.
Az ukrán kormánynak Február 20-ig kellene kijelölnie azt a Donyeck és Luganszk megyei területet, amelyre vonatkozna az ideiglenes különleges státusz.
Február 23-ig Kijev hivatalosan is számolja fel a terrorelhárítási akciónak nevezett művelettel kapcsolatos politikai és katonai döntéseket, és adjon teljes amnesztiát a harcokban részt vevőknek, valamint engedje szabadon a foglyokat is.
Juttassák el Donyeck és Luganszk megyébe az elmúlt hónapokban elmaradt nyugdíjakat, fizetéseket.
A felkelők alkotmányos reformot is sürgetnek, amely révén biztosítják Ukrajna decentralizációját, autonómiát biztosítva a Doni-medence egyes részeire. Ez a pont különösen visszafogott követelésnek tűnik, hiszen még Donyeck és Luganszk megye teljes területéről sincs szó.
