február 23, 2015
Írta pcblog
A Fidesz veszprémi vereségének öt oka
A veszprémi 1. számú egyéni választókerületben vasárnap megtartott időközi országgyűlési választáson a szavazatok 42,7 százalékával a függetlenként induló Kész Zoltán győzött. Második helyen végzett a Fidesz-KDNP jelöltje, Némedi Lajos, aki a voksok 33,6 százalékát kapta. Gyorselemzésünkben bemutatjuk, hogy mely okok vezettek a kormánypártok vereségéhez.
1. Relatíve magas részvétel. Veszprémben és környékén kiemelkedő érdeklődés mellett zajlott az időközi választás. A sajtó egy részében elterjedt értékeléssel szemben ugyanis kifejezetten magasnak számít a 44,8%-os részvételi arány, ami legfeljebb az általános országgyűlési választás (Veszprém 1-esben 64,3%-os) adataihoz képest tűnhet alacsonynak. A Fidesz 2010-es kétharmados győzelme óta minden egyes időközi országgyűlési választáson kisebb arányban járultak az urnákhoz. Sőt, a tavaly októberi általános önkormányzati választáson Veszprémben (a környező települések nélkül) a részvételi arány a 36%-ot sem érte el. A választók tehát nem nevezhetők apatikusnak, nem érezték tét nélkülinek az időközi választást.
2. Proteszt-hangulat. Az eredmény a Fidesz közvélemény-kutatásokban is megmutatkozó, egyre erősödő elutasítottságát jelzi. Tavaly október óta mind a négy kormánypárti jelölt, aki elindult időközi választáson, veszített. Az ötödik vereség a sorban a veszprémi, igaz, ugyanezen a napon Szatymazon győzni tudott a kormánypárti polgármesterjelölt. A veszprémi mandátumnak azonban mindegyiknél nagyobb jelentősége van, és nem csak a kétharmad elveszítése miatt: a Fidesz olyan választókerületben maradt alul, amely az elmúlt választások során a párt szilárd bástyáját képezte. A veszprémi vereséggel megszűnt az a percepció, hogy a Fidesz bárhol az országban verhetetlen volna.
3. Gyengülő centrális erőtér. A Fidesz politikai stratégiája arról szól, hogy domináns kormányzó pártként leválthatatlan maradjon a Jobbik, illetve a felaprózott baloldali tábor között állva. Ez a centrális erőtér azonban most a Fidesz támogatottságának látványos csökkenése miatt meggyengült. A kormánypárt könnyebben tudná magyarázni vereségét, ha a Jobbik és az LMP jelöltje lényegesen gyengébben szerepelt volna, mint tavaly áprilisban, de valójában csak 2-3 százalékpontos visszaesést könyvelhettek el. Az LMP esetében ez ugyan harmadával gyengébb teljesítményt jelent, a Fidesz mégsem foghatja vereségét a jobbikos vagy az LMP-s szavazók átvándorlására. Úgy tűnik, a választók lassan a centrális erőtérben és az annak szellemében megalkotott választási rendszerben is megtanulják kifejezni az akaratukat. A kormányellenes szavazók többsége nem rendelkezik erős politikai identitással és pártpreferenciával, hanem egyszerűen igyekszik felmérni az erőviszonyokat, és a sok induló jelölt közül a legesélyesebb ellenzékire szavaz. Aki tehát a legesélyesebb kihívó pozícióját el tudja foglalni, az nyerhet a gyengülő Fidesszel szemben.
4. Háttérbe vonuló ellenzéki pártok. Bár Kész Zoltán elfogadta a baloldali ellenzéki pártok támogatását, független imázsát, valamint erős helyi kötődését a kampányban mindvégig hangoztatta, a szavazólapon pedig egyetlen párt logója sem szerepelt a neve mellett. A támogató pártok az utolsó egy-két naptól eltekintve nem jelentek meg hangsúlyosan a jelölt mellett, de saját törzstáborukat igyekeztek mozgósítani. Másoldalról viszont Kész Zoltán a pártoktól való teljes elhatárolódás hibájába sem esett. A függetlenség hangsúlyozása így nem idegenítette el az ellenzéki pártokat és szavazóikat; ezzel tudott a kihívó pozíciójába kerülni. Mindebből azonban az is következik, hogy a Készt támogató pártok hibát követnének el, ha az országos erőviszonyokra fordítanák le a veszprémi választás eredményét, hiszen a sikert nem saját jelölttel érték el, hanem épp a háttérbe húzódásukkal.
5. Hatástalan kormányzati kommunikáció. Végül meg kell említeni, hogy a Fidesz hiába állította csatasorba a közmédiát és a helyi sajtó jelentős részét, a kommunikáció hatástalan maradt. Nem mozgósította a korábbi kormánypárti szavazókat sem a veszprémi fejlesztésékről szóló ígéretkampány, sem a Kész Zoltán lejáratását célzó negatív kampány. Sőt, utóbbi vélhetően kontraproduktívvá vált, és a szavazóköri adatok inkább arra utalnak, hogy a kormányellenes szavazókat tüzelte fel.
