Tárgy: a határok sérthetetlenek, legfeljebb nem tudjuk hol vannak...
Címzett:
A Budapesti diplomáciai látogatások, margójára.
(
Miközben a napi politika szinte hisztérikusan emlegeti, hogy a határok sérthetetlenek, valahogyan elfelejtenek bizonyos doktrinákat, amelyeket ugyancsak ezeknek az elődei hangoztattak.
Lengyelország feldarabolása 1939 szeptemberében a németek és a szovjetek között lényegében a Curzon vonalat követte. A Jaltai szerződés 1945 februárjában ugyancsak a Curzon vonalat követte, kis módositásokkal Lengyelország javára. Ezt a határt Lengyelország, Litvánia és az oroszok között eredetileg a Párizsi békekonferencia bizottsága javasolta az 1.v.h. után, amelyet lord Curzon vezetett. Lengyelország azonban elvetette ezt a határt, mert Vilnát Litvániának adta volna, jelentős területeket pedig az oroszoknak. Igy a lengyel határok jelentősen keletebbre ker& uuml;ltek, elzárva Kárpátalját a szovjet területektől.
1944 január 15.-én a szovjetek kijelentették, hogy nem hozhatnak létre kapcsolatot a Londonban székelő lengyel kormánnyal, mert azok nem fogadják el a Curzon vonalat. Január 26.-án pedig a szovjetek bizottsága bejelentette, hogy Katyinban a felelősség a németeké volt. Március 7.-én a lengyelek kormány jegyzéket adtak ki, amiben kijelentették, hogy a határ kérdését később oldják meg, mikor a harci cselekmények véget érnek, és hogy addig is a Curzon vonalat ideiglenes demarkációs vonalnak kell tekinteni. Erre Sztálin kijelentette, hogy a Curzon vonalat határnak kell tekinteni szemben Casimir Susnkowski lengyel t& aacute;bornok február 25.-i kijelentésével, hogy a Lengyel Köztársaságnak elvitathatatlan joga van a területhez. Ezért Sztálin március 11.-én közölte a brit nagykövettel, hogy a lengyel javaslatok elfogadhatatlanok és ezen az alapon semmi alapja nincs a további megbeszéléseknek. A londoni lengyel kormány miniszterelnöke november 20.-án kérte, hogy a határokat a megkapott német területekkel együtt a 3 nagyhatalom garantálja, amennyiben az a szovjet-lengyel szerződés része és amit kapcsolnak az 1943-as szovjet csehszlovák szerződéshez. Erre azonban nem került sor és ezért a londoni lengyel kormány miniszterelnöke Stanislaw Mikolajczyk 1944. November 24.-én lemondott. Egy napra rá a z amerikai külügyminisztérium a következő nyilatkozatot adta ki: „The specific question of the guarantee of Polish frontiers by this Government was not and could not have been an issue since this Government's traditional policy of not guaranteeing specific frontiers in Europe is well known". „A lengyel határok garantálása ezen Kormány által nem volt és nem is lehetett kérdés, mivel ezen Kormány hagyományos politikája, hogy nem garantál specifikusan határokat Európában, jól ismert. (Page 435, Collier's Year Book covering the events of the year 1944, New York, 1945).
A németekkel 1939-ben egyeztetett és a lengyelektől, valamint a magyaroktól elvett területeket, Kárpátalját Sztálin az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz csatolta, majd ehhez a szovjet Ukrajnához a szovjet vezetők további területeket kapcsoltak. Pl. Krim félszigetet, mert a szovjet államnak szüksége volt arra, hogy az ENSZ-ben plusz egy szavazata legyen és rá kellett mutatnia arra, hogy Ukrajna „milyen Nagy terület, jár neki egy szavazat az ENSZ-ben". Putyin szovjet miniszterelnök, majd elnök tehát nem véletlenül próbált a mártir lengyel Kasczinsky kormán nyal egyeztetni, amikor kimondta, hogy az Ukrajnához csatolt lengyel területeket Lengyelország vissza kell kapja, valamint azt, hogy Magyarországnak pedig vissza kell kapnia, Kárpátalját. Ezzel Putyin elnök bejelentette, hogy a szovjet állam politikája és párttitkárainak intézkedései, úgymint a nagy vezér, Sztálin doktrinái halottak. Mivel a minszki egyeztetések alapja az a német-orosz közeledés, aminek értelmében Európában a németek és az oroszok között a területet két befolyás szférára osszák a magyar álláspont csak az lehet, hogy természetesen a lengyel határokat vissza kell rendezni, ami egy orosz-lengyel békesség kezdete lehetne, és M agyarország vissza kell kapja Kárpátalját. Mindez már csak azért is logikus, mivel Európa békéjének alapja a három császár ligája volt, (a német császár, az osztrák-magyar uralkodó, és az orosz cár), ahol kijelentik, hogy amennyiben egyikük bárhol konfliktusba keveredik a másik kettő nem avatkozik bele, majd az abból következő Berlini Kongresszus, amivel Anglia is egyetértett 1878 után.
A képhez tartozik Walt Nicholes 2. Világháborús veterán, Ohio állam északkeleti részének Veteránok a Békéért 39. szervezete elnökének ma megjelent cikkének több kijelentése a The Plain Dealer napilap szerkesztőségi oldalának cikke az E7. oldalon: „A polgároknak, akik tisztességen élnek, keményen kell fellépniük a béke alapú politika érdekében" cimmel: Már 12 évvel ezelőtt 2003. február 15.-én, 14 millió ember tüntetett a háború ellen Irakban, amit 2003 március 19.-én mégis meginditottak. Lehetetlen sz avakban leirni az azóta okozott, fölmérhetetlenül sok emberi tragédiát, anyagi veszteséget, és a világ terrorizmusának felélesztését, amit ez az ügyetlen, illegális, és korrumpáló döntés eredményezett. – Amit nem egy demokratikus nemzet hozott meg törvényes eljárást követően, hanem egy kis, ellenőrző csoport, amely politikai, katonai és az ipart képviselő kalandorokból állt… Az átlag polgárnak nincs ráhatása az amerikai politikára, vagyis az Egyesült Államok ma, hivatalosan egy oligarchia. Michael Gordon a Szenátus Külügyi Bizottságának jogásza könyvében: National Security and Double Government – Nemzetbiztonság és Kettős Kormányzat, igy ir: „Az USA védelmi és nemzetbiztonsági apparátusa gyakorlatilag önkormányzat, semmi elszámoltatás, átvilágithatóság nincs, és nincsenek fékek és ellensúlyok". És nincs esély arra, hogy szavazásokkal ezen változtatni lehetne az amerikai emberek tudatlansága következtében azt illetően, ami veszélyt ezek a rejtett intézmények jelentenek. Hittel kell cselekedni, mert más lehetőség nincs, idézi Nicholes, Mark D. Morrison lelkészt. Lelkiismeretünk ösztönöz bennünket egy jobb, megálmodott jövő érdekében. Merünk, ezért cselekszünk. Ez az, amit a mély, teljes, becsületes élet megkövetel. A béke érdekében a veteránok ezt teszik…fejezi be cikkét Micholes…
Namármost ne legyen független magyar politika. Már elnézést.
2015. február 15.
