Von: Nemzeti Hirhalo
Gesendet: szerda, 2009. március 4. 21:17
An: Kutasi József (094223)
Betreff: "Tanítani kell, de jól tanítani- mindent" (Bolyai Farkas)
Posta Imre Zagyvaszántón
Kezdet: 2009/03/20 - 17:00
Posta Imre a Köztársasági Őrezred elbocsájtott pszichológusa előadást tart a Hatvantól néhány km-re lévő Zagyvaszántón.
Időpont: 2009. március 20-án 17.00 óra
Téma: Kik uralják Magyarországot?
Helyszín: Zagyvaszántó, Művelődési Ház és Könyvtár, Rákóczi út 44/A
A rendezvényen megvásárolhatók lesznek betiltott könyvei, melyeket kérésre dedikál.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------
Megalakult a Magyarok Szövetségének Oktatási Tagozata
2009, március 4 - 12:02 MSZ
"Tanítani kell, de jól tanítani- mindent" (Bolyai Farkas)
2009. február 28-án Budapesten közel három tucat pedagógus, nevelő, intézetigazgató, oktatás iránt érdeklődő, segíteni akaró személy gyűlt össze azért, hogy részt vállaljon a Magyarok Szövetsége célkitűzéseibe foglalt oktatási program kimunkálásában az oktatás minden szintjén.
Az ország legtávolabbi széleiről érkeztek a résztvevők: Mosonmagyaróvártól - Szegedig, Győrtől - Egerig, Sarródtól - Nagykátáig. A bemutatkozó "egypercesekből" fény derült a jelenlévők rendkívül széles határok közt mozgó szakmai képzettségre, felkészültségére, tapasztalatára. Óvónő, egyetemi tanár, a népművész szövőnő, egyetemista, a gordonkaművész, drog-, alkoholmegelőző szakember festőművész, kríziskezelő szakértő, informatikus, piarista atya, rendszerszervező -egy korszerű, modern oktatási tervezet kialakításához szükséges értelmiségi mag képviseltette itt magát.
Szívet melengető volt az a lelkesedés, ahogyan az egybegyűltek önzetlenül, ellenszolgáltatás nélkül felkínálták eddigi oktatói eredményeiket, tapasztalataikat, meglévő módszertani munkáikat, oktatási tervezeteiket, tankönyveiket stb. és nem utolsó sorban szabadidejüket.
Bolyai Farkas 150 évvel ezelőtt összeállított egy tan- és nevelésügyi elvrendszert, aminek tömör összegzése ez volt: "Tanítani kell, de jól tanítani - mindent."
Nos úgy tűnik, hogy ez a mag képes lesz megvalósítani ezt az igen egyszerűnek tűnő oktatási képletet. A következő diák-tanár-szülő-család generációikat lesz hivatott úgy szolgálni, hogy a jövő Magyarországa nemzetközi összehasonlításokban előbbre léphessen. A testi-lelki egészség, a szakmai hozzáértés, a nemzetközi versenyképesség és a nemzeti öntudat világranglistáján jó lenne végre előbbre jutni.
A bemutatkozást követően szakcsoportok alakultak. Hosszas, felelősségteljes mérlegelést követően abban egyeztek meg, hogy első megközelítésben a jövő oktatását korosztály mentén tagolják születéstől az idős korig. Egyhangú volt az a meggyőződés, hogy az oktatást az élethosszig tartó tanulásig kell tervezni, szervezni, irányítani, biztosítani.
Külön hangsúlyozták a tanár, nevelő, oktató kiemelkedő felelősségét az oktatás folyamatában, ezért felhívták a figyelmet a pedagógusképzés fontosságára. Idézzük ismét Bolyai Farkast, aki azt vallotta, hogy " a tanítók legyenek...alapos ismerettel bírók...igaz vallásos lékűek, kinyílt, szelíd, mást kímélő s alázatos szívűek...hiába mondja a tanító a jót, ha benne nincs...a durva tanító durva szívet formál." Csak remélni tudjuk, hogy ezeket a tanítói értékeket alapos szűréssel ki lehet választani, megfelelő oktatással, pedig alakítani.
Az egyhangú szavazással megalakult Oktatási Tagozat, amely hat szakcsoportot hozott létre: iskola előtti, elemi iskolai, középiskolai, szakképzési, felsőoktatási, felnőttképzési szakcsoportokat. Mindenik csoport választott egy-egy vezetőt, aki összefogja majd a csoport tagjainak munkáját. A csoportokon belül (egységes szempontrendszer szerint) a tagok oktatási stratégiákat, működési, szervezeti formákat, oktatási terveket, módszertani anyagokat, szemléltető eszközök, taneszközök terveit fogják kidolgozni, összecsiszolni. Lesznek néhányan, akik egy fokkal magasabbról tekintik át, majd összesítik a szakmai csoportok javaslatait, terveit. Az általuk összeállított dokumentáció képezi majd a Magyarok Szövetsége Oktatási Tagozatának ajánlását.
Bolyai János valaha úgy látta, hogy "azon körülmény, miszerint nem oly rég kezdettünk felébredni s a tudományt komolyabban mívelni, nyújt is reményt arra, hogy a derék tehetségekkel s oly sok eredetiséggel bíró magyar nemzet keze között az ép, jó mag nem vész el, hanem gyökeret ver s egy minden évben egy-egy karikával vastagodó élőfa válik belőle. Bár úgy lenne!!"
Reménykedjünk benne és dolgozzunk azért, hogy úgy legyen.
Oláh Anna
Oktatási Tagozat
Felnőttoktatási szakcsoport vezetője
Kövér László és a Reformszövetség
Heti Válasz 9. évfolyam 9. szám, 2009.02.26
Egy húron pendült Kövér László és a Reformszövetség a hétvégén. Mindketten az ország állapotáról mondtak lesújtó véleményt. Más-más szavakkal. Más-más megközelítésben, de egymáshoz tökéletesen passzoló, egymást feltételező tartalommal.
A Demján Sándor kezdeményezte szervezet a múlt szombaton nyilvánosságra hozott javaslatcsomagjával vallott színt. Eszerint négy év alatt az állami kiadások ötödét kellene lefaragni. Többek között eltörölni a 13. havi nyugdíjakat, befagyasztani a költségvetési szféra béreit, a családtámogatásra és szociális ügyekre szánt pénzeket jelentősen megkurtítani, tovább nyesegetni az oktatás és az egészségügy támogatását, és privatizációs bevételekkel apasztani az államadósságot.
A mentőprogram társadalmi hatásait egyenesen dermesztőnek nevezte a kormányfő. Nagyon helyesen. Csak azt mulasztotta el hozzátenni, hogy a Reformszövetség az orvoslandó baj dermesztő nagysága miatt (értsd, sokan belepusztulhatnak) rakta össze a súlyos pakkot.
A Fidesz választmányi elnöke azt ecsetelte a Kisgazda Polgári Egyesület rendezvényén, hogy a Gyurcsány-kormány és az AIDS hatásmechanizmusa semmiben sem különbözik egymástól. Mindkettő az immunrendszert teszi tönkre, hogy aztán a beteget egy aprócska fertőzés is padlóra küldje.
És lássuk be, most dermesztő időknek nézünk elébe, amikor nem egyszerűen a tetszhalott állapotú gazdaságba kellene életet lehelni, de vele a nyakunkba szakadó demográfiai, népegészségügyi és etnikai bajokat is kezelni, gyógyítani, ami egyszerre szinte lehetetlen.
A két egybehangzó vélemény között az a nyilvánvaló különbség, hogy míg az egyik a felelőst, a másik a megoldást hangsúlyozza. Kövér Gyurcsányék eltakarítását tekinti elengedhetetlen feltételnek, hogy az ország lefojtott energiái felszabadulhassanak. A Reformszövetség pedig rendkívüli fájdalmakat okozó gyógytechnológiák egész sorát látja szükségesnek a gyógyuláshoz. De sem az egyik, sem a másik helyzetleírással nem jutunk sehová.
A Reformszövetség nem valósíthatja meg elképzeléseit, mert bár lenne kompetenciája, nincs demokratikus felhatalmazása. Ám ha gyors elhatározással párttá alakulna, a "dermesztő társadalmi hatású" javaslatcsomagjával talán be sem jutna a parlamentbe.
A Fidesznek nem kell elhatározásra jutnia, hogy versengő párt legyen; ma is az, és aligha kérdéses, hogy - a szocialisták elmúlt hétévnyi kormányzásának következményeként - toronymagasan nyerne a választáson. Tény azonban, hogy a legnagyobb ellenzéki erő nem ecseteli az elkerülhetetlen kínokat, csupán azzal biztat, hogy - akár az 1998 és 2002 közötti kormányzati feladatokat - ezt is meg tudja oldani.
De mindegy is, ki mit mond, mert választási lehetőségünk nincs. Van egy dermesztő és talán eredményre vezető programunk. Van egy nagy támogatottságú politikai erőnk. És van egy mindannyiunkat fogságban tartó, súlyosan leszerepelt kormányunk, amelynek szavát se a piac nem honorálja befektetéssel, se a választópolgár bizalommal, s amely egyedül az IMF és az Európai Központi Bank lélegeztetőgépének köszönheti túlélését.
Bár látjuk az ide vezető okokat, és ismerjük a lehetséges kivezető utat, mégis elszenvedjük, hogy Gyurcsány Ferenc csődbiztost játszik. Holott reménytelen mozdulatlanságunkban vele csak a csőd biztos.
------------------------------------------------------------------------------------------------------
