Von: Péteri Attila Árpád
Gesendet: hétfő, 2009. április 6. 02:14
An: Kutasi József
Betreff: Döntsön a nép! Előre hozott választást követelt több százezer magyar hazafi!
Kedves Barátaim, Címzettek! Tegnap du. a Hősök terén felemelő élményben volt részünk! Összefogott a nemzet jobb fele, és nem hagytuk magunkat kijátszani egymás ellen. A Magyar Gárda tagjai őrízték a rendet, és a Goj motorosok vitték a levelet Sólyom Lászlónak. Az Árpádsávos zászlók pedig, mint történelmi ereklyéink szépen lobogtak a nemzeti zászlók mellett! Nemzeti liberális nyomásra ne higgyük el, hogy bármit is meg kell tagadnunk a múltunkból! (Már jött egy levél Amerikából, hogy miért lobogtak az Árpádsávos zászlók!??Akik az áltörténelmi mesét terjesztik az Árpádsávos zászlóról, kérjük őket, hagyják abba! Nem tagadjuk meg történelmi ereklyéinket! Minket, magyarokat az sért, hogy ezt kérik tőlünk! Elég volt!
Reménységgel és hittel: F. Ágnes
Döntsön a nép!
Előre hozott választást követelt több százezer magyar hazafi
A Magyar Parlament feloszlatását és előre hozott választásokat követeltek 2009. április 5-én Budapesten, a Hősök terén. A több százezres tömegben jól megfért egymás mellett a nemzeti színű zászló és az Árpádsávos lobogó. Volt, aki a homlokát kötötte át, egy kislány a hajába fonta, míg mások néhány barkát kötöttek át nemzeti színű szalaggal. Egy biztos: Virágvasárnap nem szégyenkezett az Árpád fejedelem szobra előtt összegyűlt magyarság.
A kormányellenes tüntetésen Makovecz Imre építész szólalt fel először! Mint mondta, megrendülten állok itt előttetek, majd felolvasta a Magyar Művészeti Akadémia állásfoglalását, melyben a tagok a pusztulással fenyegető történelmi pillanatban az ország, a nemzet sorsáért érzett felelősségtől sarkallva fordulnak honfitársaikhoz. – Lehet-e tudatos közreműködés nélkül kiárusítani a nemzeti vagyont, földjeinket, vizeinket és az energiapiacot, legyengíteni a forintot és az állampapírok értékét? Nyilvánvalóan
tudatos pusztítás, ami a magyar iskolákat, a vidéki életet, az egészségügyet és a kárpát-medencei magyarság összetartozásának érzületét érte.
Elég volt! Előrehozott választást akarunk! Felelős nemzeti kormányt! Nem késlekedhetünk tovább, hogy jövőnk, gyermekeink jövője érdekében együttes akarattal félreállítsuk a nemzetrontó országvezetést – mondta Makovecz Imre, majd a tömeg ráfelelt: Elég volt! Ezt követően a Magyar Művészeti Akadémia elnöke közös imára szólította fel honfitársait: „Itt a Hősök terén áldjon meg Benneteket az Úr! Áldott legyen a magyarság határon innen és azon túl! Verje meg az Isten az országrontókat! Tegye őket hazátlan bújdosóvá! Emeljük fel szívünket az Úrhoz, hogy hinni tudjunk a Jövőben!”
Jókai Anna, Kossuth-díjas írónő beszédében megállapította: – Hazánkban folyik a multinacionális kereskedelem erkölcs nélkül, az emberek kiszorításával. Három erényt vonultatott fel, a mértékletességet, az igazságosságot és a bátorságot. Szerinte a jelenlegi kormány nem ismer mértéket és arcátlanul csak az ő érdekeiket tartják szem előtt. Az igazságosság nevében igazságtalanság történik, s a megnyomorítottakat egyre tovább nyomorítják. A bátorság nevében pedig hazudoznak össze-vissza. A neves írónő megállapította: – Ebben a szellemi-lelki válságban három új erényt kell erősebb tartalommal megtöltenünk: a hitet, a reményt és a szeretetet! A hit azonban nem vakhitet jelent, nem elég otthon karba tett kézzel várni az isteni gondviselést, nekünk is mindent meg kell tennünk, mert az Isten semmit nem tesz meg helyettünk! Hangsúlyozta: – Nem az ember van a törvényért, hanem a törvény van az emberért! A törvény pedig akkor elfogadható, ha egyszerre Istennek és embernek is tetszik. Utalt a bibliai igére, mely szerint az új bor új tömlőbe való. Ám mi a rendszerváltozáskor áporodott, régi bort töltöttünk az új tömlőbe és ez nagy hiba volt az írónő szerint. Jókai Anna szeretet-teljes világban szeretne élni.
Hiszek Magyarország feltámadásában
Piukovics Gábor, a Magyar Konzervatív Alapítvány elnöke a trianoni időkben gyakran mondott imát idézte fel, amit a kommunista rendszerben nem szabadott szavalni: – Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában, hiszek egy örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában! Rámutatott: – 89 évvel ezelőtt Magyarországot keresztre feszítették! S a jelenlegi alkotmány képtelen funkciója betöltésére. Véleménye szerint „háború” folyik az emberi lelkekért, s a szociális gazdaság helyett kozmopolita vadkapitalizmus jött létre Magyarországon. Ezen változtatni kell, ezért felolvasta a Civilek a demokráciáért elnevezésű kiáltványt, melyben követelik például a gyökeres alkotmányreformot, az ország felelőseinek kizárását a közéletből, elvárják a tisztességes munka megbecsülésének helyreállítását, a történelmi egyházak méltó megbecsülését, illetve a kettős állampolgárság megadását a határon túlra szorult magyar testvéreinknek. Piukovics Gábor hangsúlyozta: a magyar anyaföld nem eladó!
A hetvenes években Vértesaljai atyát is be akarták szervezni azok, akik később a miniszterelnökségig vitték!
A tüntető tömeg Isten hozott – szavakkal köszöntött több előadót, így volt ez Vértesaljai László jezsuita szerzetes esetében is, aki lendületes beszédében továbbfolytatta Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét. Mert mint mondta, nem csak akkor volt zsarnokság, hanem ma is továbbél a demokrácia színpada mögött. Nem vádolt, nem ítélkezett, de szólt édesapjáról, akit elhurcoltak otthonából a kommunista rendszerben, és szólt a Kistarcsára internált Nagyapja nevében. Édesapja tíz gyermeket nemzett e Hazának. Rámutatott: – A hetvenes években őt is be akarták szervezni azok, akik később a miniszterelnökségig vitték! Szólt Mindszenty bíboros és Lénárd Ödön- illetve a 64 jezsuita rendtársa nevében, akiket a kommunista rendszerben összesen 1076 év börtön büntetésre ítéltek! – Nem akarok így tovább élni, hogy a hátam mögött paktumokat kötnek – hangsúlyozta, majd így folytatta: – Őt sosem fogják beszorítani a sekrestyébe, mert kiszökik onnan, és utána megy a Názáretinek. Emelt fővel akarja ünnepelni március 15-ét és október 23-át. Vértesaljai atya felszólította a hét éve közhatalmat gyakorlókat, hogy menjenek haza! Elvtársak, menjetek haza! – mondta.
Szívtelen idegenség!
– Csak jobbítsuk meg magunkat, s szabjunk más rendet dolgainknak – mondta felszólalásában Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző, aki megállapította – Soha nem gondolta volna, hogy az utolsó évtized lesz élete legnehezebb időszaka! Véleménye szerint ez a kormány nem ismeri a lélekhez szólást, a szívtelen idegenség jellemzi őket! Az 56-os szabadságharc 50. évfordulóját meggyalázták! Értelmét vették életünknek, elszegényítettek bennünket – mondta.
Csizmadia László, a Patrióták a Gazdaságért és a Közjóért Egyesület elnöke kijelentette: – Húsz éve csak perc-demokráciát kaptunk, amikor bedobtuk szavazatainkat az urnába! Mától viszont új időszámítás kezdődik, s előre hozott választásokat követelnek! A kecskék ne őrizzék tovább a káposztát! Jelenleg még a megmaradt demokráciánkat akarják koporsóba tenni! A zsebeseknek megálljt kell parancsolni! – mondta. A tömeg pedig a Börtönbe! és a Nem hagyjuk rigmusokat skandálta, valamint többször hangosan követelte a parlament azonnali feloszlatását és az előre hozott választásokat! Közben a Goj motorosok a civilek közösen megfogalmazott levelét juttatták el Sólyom László köztársasági elnökhöz, a Sándor Palotába, és az MSZP székházba. Szabó György főosztályvezető átvette a levelet fenn a Várban, az MSZP-székházban viszont nem találtak hiteles embert.
Mondjátok, milyen ország ez, ahol nincs olyan csoport, réteg vagy szakma, amit ne nyomorítottak volna meg?
Milyen ország az, ahol mindezt meg lehetett tenni? – tette fel a kérdést Bíró Ildikó, a Polgári Körök Országos Összefogásának elnöke, aki együttérzés nélküli országnak nevezte Magyarországot. Miért? – Mert amikor elvették a „gyest”, a „gyedet”, mi hallgattunk, mondván: nekünk már nagyok a gyermekeink. Elvették a támogatást a magyar gazdáktól, és azt mondtuk: mi városiak vagyunk, ez minket nem érint. Mesterségesen gyűlöltették velünk az orvosokat, hogy addig se a kormányra figyeljünk, és mi azt mondtuk, igen az orvosok úgyis túl sokat keresnek. Ez nem a mi bajunk. Elvették a támogatást az egyházi iskoláktól, és mi azt mondtuk: a mi gyermekünk világi iskolába jár. Megnyomorítják a fiatalokat, oda se neki, mi már középkorúak vagyunk, küzdjenek meg ők is. Elvesznek a nyugdíjasoktól, és mi azt mondjuk, minket nem érint, mi még fiatalok vagyunk, és különben is a nyugdíjasok nagy része hagyta megvenni magát 19-ezer forintért, sokan a szoc-lib kormányra szavaztak! És rántottunk egyet a vállunkon. – Nem, barátaim. Meg kell tanulnunk, hogy a másik magyar kínja, nyomorúsága a mi nyomorúságunk is. Ha valakit kifosztanak, nekünk is kell jajgatni! Soha senki baján nem ránthatjuk meg a vállunkat. Mert szépen lassan így játszanak ki minket egymás ellen. És látod, ahol egyet bántanak, utána sorra kerülsz te is. A nemzet teste, az ország fájdalma, minden egyes magyar fájdalma, az a te fájdalmad is. Szólítjuk bocsánatot kérve a határontúli magyarokat, akiket 2004-ben sokan cserbenhagytak közülünk, mert hallgattak az uszító szóra. Minden Magyarok szerte a világban! Hozzátok is szólok, messze vagytok, de talán meghalljátok. Amerikában élő magyarjaink, most ne azt figyeljétek, ki melyik emigrációhoz tartozik, fogjatok össze ti is és segítsetek! Ausztráliai, svájci, tokiói magyar polgári körösök, hívjátok segítségül a többi magyart, és segítsetek! Itt az ideje a nemzeti összefogásnak minden magyarokkal. De a nemzetárulók nélkül – mondta Bíró Ildikó. Hangsúlyozta: – Nem engedjük, hogy azok döntsenek rólunk, akik előre megfontolt szándékkal, különös kegyetlenséggel végrehajtott ország pusztítást követtek el.
Mi nem vagyunk a meghátrálás emberei, hanem a hité
– mondta Jakab István, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének (MAGOSZ) elnöke, aki kijelentette: – Azt akarják, hogy távolról nézzük az életünket! – Nem hagyjuk – skandálta a tömeg. – A földet megtartottuk, nem tudták eladni. Magyarország szuverenitásának alapja a termőföld. Nem hagyjuk, hogy Magyarország miniszterelnöke az legyen, aki 500 ember sorsát tette tönkre, és kilenc ember életét vette el mondta a MAGOSZ elnöke. – Börtönbe! – skandálta a tömeg. – Nem kordonokat kell bontani, hanem kormányváltásra van szükség! Soha, semmilyen körülmény között sem adhatjuk fel, hogy Magyarország a magyaroké – jelentette ki Jakab István
– Hiszem és vallom, hogy magyarnak lenni csak az '56-osok szellemében lehet – mondta Szöőr Anna, az Október 23 Bizottság vezetője, aki fogadalmat tett, hogy a neoliberális kommunista utódpárt elsorvasztásáért mindent meg fog tenni. Véleménye szerint a nemzeti összefogás győzött a hazaárulók felett. A mögötte álló Szegi Emma, Kaba polgármestere, Bajnai Gordon egyik kárvallottja elmondta: – 12 ezer libáját vitték el és nem fizettek ki senkit. Voltak, akik önkezükkel vettek véget életüknek, s nem csak kilenc főre tehető az áldozatok száma, mert volt, aki szívinfarktusban halt meg. Kijelentette: – Kordonokkal el lehet választani őket, de a parasztember sikolya elhallatszik a Parlamentig.
A felszólalók között szerepelt Hegedűs Lóránt nyugalmazott református püspök, Rácz Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Molnár Attila, a Magyarországért Egyesület alelnöke, Varga István, a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének alelnöke és Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum elnöke.
Nem leszünk a liberális világ gyarmata, szemét-telepe!
Bencze Izabella, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság volt vezérigazgató helyettese megállapította: – Eladták függetlenségünket, kiárusították Hazánkat. Elég volt a zsebbe fizetésből! Új magyar normális fizetéseket kérünk! A vidék felvirágoztatását akarjuk, és nem leszünk a liberális világ gyarmata, szemét-telepe! – jelentette ki.
Az eszközökben törvényesek, a célokban radikálisok vagyunk!
Végül Fricz Tamás politológus, a tüntetés főszervezője zárta a felszólalók sorát: – Beszéljünk arról, miért gyűltünk ma össze, miért alakult meg a Civil Összefogás Fórum. Célunk egyértelmű: követeljük a parlament azonnali feloszlatását, és az előrehozott választások megtartását! Ebben nem engedünk, s addig harcolunk, barátaim, amíg el nem érjük a célunkat! Ebben számíthattok rám, számíthattok kitűnő barátaimra, számíthattok mindannyiunkra! Mi nem beszélünk mellé: ígérjük Nektek, hogy lesz erőnk és kitartásunk, hogy addig menjünk előre, amíg nem győzünk, amíg nem érjük el céljainkat! Legyen ez a mottónk: az eszközökben törvényesek, a célokban radikálisok vagyunk!
– De miért is kellett a Civil Összefogás Fórumnak megalakulnia, miért követeljük az előrehozott választásokat, lehetőleg az EP-választásokkal egy időben? – tette fel a kérdést Fricz Tamás, a Demokratikus Politikai Kultúráért Alapítvány elnöke. Mert olyan erőteljes és mély a politikai, gazdasági és erkölcsi válság Magyarországon, hogy ebben a helyzetben a civilek, az állampolgárok nem hallgathatnak, nem várhatják meg, hogy rájuk dőljön a ház – ezért ki kell lépnünk a kádári megszokásból, mely szerint: „úgyis a fejünk felett döntenek el mindent, úgyse szólhatunk bele semmibe”. Felejtsük el végre ezt a megszokást! A jelenlegi, immáron hetedik éve regnáló baloldali-balliberális kormány totális csődbe vitte az országot, s jól látható, hogy most is képtelen a helyzet orvoslására, tehetetlenül vergődik. Ebben a tragikus helyzetben a civileknek meg kell szerveződniük, s a nagy nyilvánosság előtt meg kell fogalmazniuk, hogy mit akarnak.
A szocialisták és szabaddemokraták szánalmas, mutyista kamarilla-politikát folytatnak,
tíz-húsz ember akarja azt eldönteni zárt szobákban, hogy ki legyen a kormányfő és milyen kormány legyen ebben az országban. Nem beszélve arról, hogy már eleve a konstruktív bizalmatlansági indítvány, mint megoldási módozat alkotmányos aggályokat is felvet, s mint ahogyan a köztársasági elnök is világossá tette, a legkevésbé demokratikus megoldás, s csak időhúzásnak jó. Természetesen az elnök is megkapta a magáét a baloldaltól, hiszen nem a szája ízük szerint beszélt.
Mi a következmény? – tette fel a kérdést Fricz Tamás? – Az, hogy a két baloldali párt néhány nap alatt képes volt nevetségessé tenni a miniszterelnöki pozíciót és támadni az államelnöki intézményt, s ezzel a demokrácia maradék tekintélyét is megpróbálják szétrombolni. Mondjuk ki: elég volt ebből az antidemokratikus vergődésből! Elég volt! A parlament oszlassa fel magát és jöjjenek az előrehozott választások.
Fricz Tamás a jövőt illetően javasolta, találkozzanak 2009. április 14-én, kedden 12-kor az Országház előtt, azon a napon, amikor a konstruktív bizalmatlansági indítványt próbálják megszavaztatni a szocialisták a Parlamentben. Javasolta, fogják majd körbe az Országgyűlést, alkossanak élőláncot körülötte, hiszen, mint minden demokráciában, ez a Parlament az övék, s az Országházban annak kell történnie, amit ők akarnak! Érezzék, hogy a közelükben vagyunk, s kényszerítsük ki belőlük az egyetlen helyes döntést, a parlament önfeloszlatását – hangsúlyozta a tüntetés főszervezője.
Fricz Tamás arra is felkészült, ha pedig meg merik tenni, és megválasztják Bajnai Gordont miniszterelnöknek, akkor nincs megállás: minden nap térjünk vissza a Kossuth térre, s addig ne menjünk onnan haza, amíg el nem érjük célunkat, a parlament önfeloszlatását! Kitartunk, és győzni fogunk! Most nagyhét lesz, jön a Húsvét, és utána jön a Feltámadás! Feltámad Magyarország! – jelentette ki a Demokratikus Politikai Kultúráért Alapítvány elnöke.
Frigyesy Ágnes
