Kattintani > FELADAT ÉS CÉL - AUFGABE UND ZIEL - MISSION AND GOAL
Kattintani > Az összes bejegyzés tartalomjegyzéke 2007. szeptember 10.-től

2009. június 8., hétfő

2.740 - Vattay Szabolcs > Egy választási eredmény margójára!

Von: Vattay Szabolcs
Gesendet: Montag, 8. Juni 2009 11:35
An: Kutasi József
Cc: !Molnár Judit Ilona
Betreff: Egy választási eredmény margójára!

Kedves Barátaim, Honfitársaim!

A sorsfordító pillanat végre elérkezett! Öröm nézni, ahogy a tegnapi választás vesztesei rémült ábrázattal agonizálnak. Lendvai Ildibildi, közismert nevén Sipánka ahelyett, hogy sűrű bocsánatkérések közepette bejelentette volna lemondásukat, néhány olcsó ígérgetés kíséretében azzal fenyegetőzött, hogy továbbra is a szakadék irányába mutató kormányrúdnál maradnak.

Hála e tetű együgyű gondolkodásmódjának, még jobban beledörgölte saját mocskát, pártja szennyét a nemzetközi cionizmus véget nem érő bűnlajstromába. Lendvai Ildikó, aki sokak szerint a női nem szégyene, remegő hangon ítélte el a Jobbik nemzetmentő programját. Teljesen egyértelművé tette, hogy pártjával együtt, ő a mi legádázabb ellenségünk. Beszédéből kiviláglott, hogy élesen ellenzi a Jobbik programját, nevezetesen: hazánk gyarmati sorból történő felszabadítását; a hazai munkavállalók munkához juttatását; a magyar termőföldnek, az ivóvízkészletünknek, a demokratikus jogainknak védelmét; a közbiztonság helyreállítását; és sok más hasonlóan nemes célkitűzést.

Lendvai Ildikónak ez a beszéde komoly beismerő vallomás volt, amit feltétlenül fel kell majd használnunk ellene. Én leginkább egy Nürnberg-típusú pert tudok elképzelni, ahol akár utólag meghozott törvényekkel iktatjuk ki örök időkre ezeket a rendkívül kártékony férgeket nem csak a közéletünkből, de a történelem emlékezetéből is.

Hangsúlyoznom kell, hogy én nagyon nem értek egyet azzal, ami 1945-ben, Nürnbergben történt. De ha egyszer az igazi bűnösök diadalt ülhettek javarészben ártatlanul elítéltek teteme felett, akkor nekünk miért kellene még most is könyörületeseknek lennünk? Miért  ne törhetnénk mi is pálcát, az egész életünket tönkretevő, ivadékainkat örök időkre eladósító, aljas, népirtó, hazaáruló gazemberek feje felett?

A szadesz is megerősítette korábbi önmagát, ámbár sokkal visszafogottabbnak tűnt, mint a maszop. A hányingert azzal keltette bennem Fodor Gábor, a tulajdonképpeni farok! — hogy még most is ujjal mutogat arra a kutyára, melyet gyalázatos, deviáns párttársaival együtt eddig önfeledten csóvált.

A legnagyobb meglepetést számomra azért az aszott képű Dávid-csillag Ibolyka hozta. Az emberek ennyire hülyék, ennyire feledékenyek lennének, hogy Bokros Lajost bejuttatták az EU parlamentbe? Ahelyett, hogy ez kalapos femina diadalmámorban úszkálna az általa végsőkig züllesztett, prostituálódott pártja érthetetlen választási eredménye felett, sokkal inkább méltatlankodik: ide-oda vagdalkozik.

A tetemrehívás ideje végre elérkezett.

Tán még ma színt kell vallania vezénylő tábornok úr Viktorunknak. Ma meg kell hallania a haza hívó szavát. Morvai Krisztináét; s az akaratukat kinyilvánító választópolgárok szavát, hiszen 71%-uk mondta, hogy elege van hazánk kifosztásából, a szemkilövetésekből, a gyilkos cigány hordák randalírozásából! Röviden: a zsidó-vircsaftból.

Vityának nyilatkoznia kell még ma arról, hogy hajlandó-e a Jobbikkal összefogni; hajlandó-e a Jobbikkal együtt megmenteni végső pusztulásától ezt a sokat szenvedett magyar hazát.

Nem szabad felednünk, hogy a kedvező politikai fordulat kikényszerítésében igen nagy szerepük volt a Kossuth-térieknek is, élükön az áldozathozatal mintaképével, Gonda Lászlóval! Ez az eltérő társadalmi szerkezetű, de mégis teljesen egyformán gondolkodó „Család”, 2006. szeptember 17. óta hívja, várja Vityát.

Istenem! — hányszor vártuk nagy száj-karate bajnokunkat! Három színpadot is építettünk neki, mert a Kossuth tér déli kapujánál felállított „kisszínpad” hozzá méltatlan lett volna.

Vityát hiába vártuk, nem jött! Bárcsak tévednék abban, hogy Orbán Viktor most se hallja a hívó szót; hogy tovább ül a kis szemétdombján; hogy egyik elődjéhez hasonlóan (ki aztán a Szent Koronát Habsburg kézre játszotta) ő is lábhoz tett fegyverrel nézi tovább a magyarság kivéreztetését. Mert Vitya gyáván, ezzel a kivárási politikával gyengíti le végképp a legnagyobb politikai riválisát. De amikor ez bekövetkezik, már nem lesz nemzet, nem lesz nép, nem lesz ország, mely felett uralkodhatna!

Nagy valószínűséggel a hatalommal nem tud már mit kezdeni Vitya, hiszen semmilyen intézkedést nem képes meghozni, ami a közjólét látványos emelését eredményezné, ami egyúttal a Fidesz népszerűségét is növelhetné. A hatalom átvételével, ill. visszaszerzésével kerek hét esztendőt késett már, és ez a mulasztás sajnos már nem hozható be.

Vona Gábor szerint az ország kétharmada Jobbikos, de ezt csak 15%-uk tudja! Következik tehát az idő, amikor a Fidesz-szavazók sorra döbbennek rá arra, hogy rossz karikába tették tegnap az x-et?  Reményeim szerint ezt a tévedésüket hamarosan jóvátehetik! — s akkor gőzerővel kezdődhet el szeretett hazánk halottaiból való feltámasztása!

Adjon az Isten szebb jövőt!

De csak a magyar hazáját féltőn óvó s szerető Honfitársaimnak! Határon innen, határon túl, szerte a világon.

Üdvözlettel:

Vattay Szabolcs

-------------------------------------------------------------------------------------------------------